A Csepelt elbukó rezsibiztostól a mindent elbukó Momentumig, az MZP-t hülyéző Lázártól az árnyékkormányválságig – a választás legnagyobb vesztesei

Lázár János

„Ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak” – rögzítette már egy évvel az önkormányzati választás előtt a demokratikus versennyel kapcsolatos alapállását Lázár János. A kampányban aztán azzal haknizta végig a fideszes vezetésű városokat, hogy mindenhol elmondta, milyen szerencsések – az ő szülővárosának bezzeg az ország leghülyébb polgármestere jutott.

Ha még van hátra pár hét, a közlekedési miniszter talán odáig is elmegy, hogy a templomaik lerombolásával vagy asszonyaik rabszolgasorba vetésével fenyegeti meg a vásárhelyieket, ha újraválasztják a futóbolond Márki-Zayt.

Amit természetesen megtettek (MZP 17 százalékpontot vert fideszes ellenfelére, Lázár protezsáltjára, Grezsa Istvánra), végtére is a nyakas vásárhelyiek könnyebben lenyelik, ha hülye a polgármester, mintha a földesúr úgy beszél velük, mint a házatlan zsellérekkel, akik elmaradtak az igás robottal. Lázár (akit a kegyelmi ügy nagy nyertesének gondolhattunk, mígnem ismét bizonyította, hogy nála a politikai racionalitást bármikor felülírhatja a bosszúvágy) a választás óta Komlótól Nyíregyházáig gratulált a győztesnek és hálálkodott a Fidesz-szavazóknak. Hogy Hódmezővásárhelynek mit tartogat, abba jobb bele sem gondolni.

A Lázárhoz közeli vásárhelyi lap, a Promenád24 – amely útszéli stílusban támadta a kampányban Navracsics Tibort, amiért a miniszter nem átallott kezet fogni az ellenzéki polgármesterrel, és amelynek tulajdonosa Bada János, Lázár régi bizalmi embere, egykori gimnáziumi évfolyamtársa – már meg is kezdte a kudarc okainak feltárását. Olvasatukban ezek között szerepelt Novák Katalin és Balog Zoltán kegyelmi botránya, az ugyancsak a pedofilügybe belebukó Varga Judit és exférje, Magyar Péter, Mészáros Lőrinc 1000 milliárdos vagyona, a NER-elit magánrepülői és -jachtjai, de még a magas infláció is.

Hogy ki maradt ki a bűnbakok közül? Természetesen a városát fenyegető Lázár János.

A kis pártok

Az EP-választáson a vérengzés már akkor borítékolható volt, amikor kiderült, hogy tucatnyi ellenzéki párt készül a startvonalra állni. A Jakab Péter-féle A Nép Pártjántól már az aláírásgyűjtésnél elpártolt a nép, és mivel az önkormányzati választáson sem fogott pozíciókat, úgy tűnik, mégsem a parlamentben krumpliszsákot és száraztésztát lóbáló egykori Jobbik-elnök dönti meg az Orbán-rendszert. Nem sikerült sokkal jobban az előd, Vona Gábor visszatérési kísérlete sem, úgy látszik, a reformkorból is jobb volt az első rész. A Márki-Zay-féle Mindenki Magyarországa Néppárt is csak Hódmezővásárhelyen népszerű, igaz, ott annyira, hogy a nagyot nyerő polgármestert Brüsszelbe is kiküldték volna: az MMN a városban 21,6 százalékos eredménnyel harmadik lett a Fidesz és a Tisza mögött az EP-választáson – országosan viszont 0,6 százalékon megállt a mutató.

Meghalt a Párbeszéd is, és ezzel egy súlyos létfilozófiai kérdést nyitott ki: megszűnhet-e egy szervezet, amely sosem létezett? A párt 11 éves fennállása során egyetlen választáson sem mérette meg magát önállóan, és jó eséllyel már nem is fogja. A zöld párt Magyar Péter feltűnése miatt az MSZP-vel együtt beolvadt a DK-ba, ami miatt a frakcióvezető, Tordai Bence kilépett, így a Párbeszéd parlamenti frakciójában a hat képviselő közül – cikkünk írásakor – már csak kettő párttag, és ki tudja, mit hoz a holnap. Az LMP-ből kiváló összefogáspártiak története ezzel alighanem lezárult, bár irigylésre méltó optimizmussal már le is zavarták a tisztújítást, és újabb két évre megerősítették a pozíciójukban a társelnököket azokat, akik épp a teremben voltak.

Apropó LMP: a valaha a Gyurcsány-Orbán dichotómia meghaladására szerveződött párt a 2019-es EP-választási eredményét is alulmúlva beesett 1 százalék alá. Mivel Ungár Péter a politikai túlélését Vitézy Dávidhoz láncolta, a fővárosi közgyűlésben ott lesznek, országos pártként azonban aligha kell velük számolni, és az ellenzéki jelzőt is megspórolhatjuk velük kapcsolatban. A Jobbik Waterloo-ja is az idei választás volt, a radikálisok hosszú utat tettek meg a Magyar Gárdától és KGBélától az atlantista, Oxfordban tanító Róna Péterig, de alighanem itt az út vége.

Szentkirályi Alexandra

A fideszes főpolgármester-jelölti casting relatív győztese, Szentkirályi Alexandra korábbi kormányszóvivő, Tarlós István egykori alpolgármestere két fontos nyomot hagyott az idei választáson. Az első a 2022-es Mini Feri-kampányt is alulmúló, Karácsony Gergelyt emberalatti primitívséggel karikírozó bébi-Gyurcsány-reklám, a második pedig – a két nappal a választás előtt bekövetkezett visszaléptetése után – a neve lehúzása körüli mizéria, amire hivatkozva Vitézy Dávid két kerületben megismételné a főpolgármester-választást, mondván, a DK-s Újpesten és Erzsébetvárosban túl vékony volt a tollak hegye.

Kormánypárti jelölt emberemlékezet óta nem állt el ilyen fontos küzdelemtől, pláne nem az utolsó pillanatban, de a valószínűsíthető harmadik helynél még ez is kevésbé megalázó megoldás volt Szentkirályi számára. Hiába ígérte meg többször, hogy Karácsonnyal ellentétben őt nem fogja elcsapni „a sárga villamos”, végül csak átgázolt rajta a pártakarat.

Eleve beszédes volt, hogy az EP-fókuszú Fidesz-kampány során a távoli horizonton a geopolitikai széljárást kémlelő Orbán Viktor jóformán meg sem említette, hogy Budapesten az atomfenyegetés árnyékában főpolgármestert választanak. Egyszer ugyan kimondta, hogy „Alexandra jól halad” (Karácsonynak meg bukovári), az már akkor is kérdéses volt, hogy mely irányba.

Szentkirályinak ugyanis a kampány során mintha nem a saját alkalmasságáról kellett volna meggyőznie a választókat, inkább azt kapta feladatba, hogy legalább olyan elánnal essen neki Karácsony Gergelynek, mint a méhlegelőknek. A kormányfő cserébe azt ígérte, a lendületesen gyurcsányozó Szentkirályié lesz a főszerep a budapesti Fidesz újjáépítésében – az elmúlt hónapokat és a közgyűlésbe bekerült ismeretlen fidelitasosokat látva ez sem ígérkezik sikertörténetnek. Igaz, a 20 milliárdos vagyon felett diszponáló honvédelmi miniszter nejeként a politikai üzeneteket a TikTok-videók szintjére egyszerűsítő Szentkirályi a frontpolitika helyett a luxusfeleséges valóságshow-ban is feltűnhet még.

A baloldal

Gyurcsány Ferenc 2022 őszén arról beszélt, hogy egy éven belül másfél millió szavazója lesz a pártjának. Másfél év múlva az EP-választáson ebből 367 ezer jelent meg az urnáknál, amiben már az MSZP és a Párbeszéd szavazói is benne vannak (igaz, őket név szerint is köszönthetnénk). Ez történelmi vereség: ilyen kevés szavazatot a rendszerváltás óta országos választáson még egyszer sem szereztek a magukat baloldaliként azonosító pártok. A DK vezette zöld-baloldali lista a szerény közvélemény-kutatói elvárásokat is alulmúlva 8 százalékon végzett, ami két képviselői helyre elég. 2019-ben a Gyurcsány-párt még 16,5 százalékot és négy mandátumot gyűjtött egyedül, de ez a szolid középpárti státusz is elég volt ahhoz, hogy öt éven át a DK összes politikusa minden fórumon elmondja, hogy övék a legerősebb ellenzéki párt, és mindenki jobban teszi, ha meghúzza magát vagy betagozódik mögéjük (mert aki nem, az a Fidesz érdekeit szolgálja). Ennek most vége van, ahogy a választásról választásra erősödő DK mítoszának is.

A párt vezető politikusai a június 9-ei megégés óta kerülik a nyilvánosságot, a választás előtt szintén másfél millió szavazóról deliráló Kunhalmi Ágnes MSZP-elnök viszont már a bukás éjszakáján, az eredményektől megrendülten tett három sarkos állítást (amik közül az elsővel nehéz vitatkozni): baloldal volt, van és lesz. Igaz, azóta elnöktársával együtt lemondott. Az még nem dőlt el, hogy a legeurópaibb magyar párt elnökségében is bekövetkezik-e hasonló esemény, viszont Dobrev Klára árnyékkormánya a választás másnapján befejezte a munkát – a komparatív politikatudomány történetében is említésre méltó, hogy egy árnyékkormány előbb bukik meg, mint a valódi, amelyiket leváltani hivatott. A Demokratikus Koalíció EP-listavezetője ennek tudatában vélhetően elbúcsúzhat a 2026-os, eddig biztosra vett miniszterelnök-jelöltségtől is.

A közösen induló DK-MSZP-Párbeszéd hármas 2026-ig kötött stratégiai megállapodást, ám a következő országgyűlési választáson már csak egy pártba tömörülve próbálhatják meg a parlamentbe jutást, hiszen ahhoz három vagy több párt közös indulása esetén 15 százalékot kellene elérni, aminek jelenleg a felével büszkélkedhetnek.

Momentum

Sok párt veszett oda június 9-én, de Orbán Viktor egyedül a Momentum kudarcát vette a szájára azon élcelődve, hogy éppen a párizsi olimpiai évében temetik el a NOlimpia-kampánnyal berobbanó mozgalmat. A Momentumnak az idei dupla választáson mindössze két kerületi polgármesteri székkel kellett beérnie. (Soproni Tamás a várakozásoknak megfelelően újrázni tudott Terézvárosban, Zuglóban pedig a hivatalban levő, korrupciógyanúba került szocialista Horváth Csabát és a fideszes kihívó Borbély Ádámot megelőzve választották meg Rózsa Andrást, ám ő legalább annyira volt Hadházy Ákos, mint a Momentum jelöltje.) A választási hajrára liberálisként coming outoló pártnak eközben öt év alatt a harmadára sorvadt a támogatottsága az EP-választáson, így a következő ciklusban kettő helyett egyetlen képviselőt sem küldhet Brüsszelbe, és pár száz szavazat híján a fővárosi közgyűlésben sem lesz frakciója.

2023 elején Donáth Anna visszatérését nem túl sejtelmes, Donáth Anna-sziluettes óriásplakátokkal várta a Momentum, de kiderült, hogy a plakátszlogenjükkel szemben mégsem ő vezeti új útra a pártot (kivéve, ha a lassú eljelentéktelenedés útjára gondoltak), és az ellenzékiek inkább egy, a Fidesz felől érkező messiásra vártak. A Momentum megmentésére máris bejelentkezett az anno az ellenzéki előválasztáson szerzett 3,4 százalékába belebukó Fekete-Győr András (ennél az eredménynél a Momentum még most is jobbat ért el, ráadásul nem az ellenzéki szimpatizánsok között, hanem országosan), de ha ez nem volna elég, a vereség óta az előző pártelnök, Gelencsér Ferenc Facebook-aktivitása is felélénkült, és a választás tanulságai okán nemzeti liberális fordulatot sürgetett.

Németh Szilárd

Németh Szilárdnak van rutinja a választások elvesztésében: 2014 óta zsinórban háromszor kapott ki az országgyűlésin az Együttöt, az LMP-t és a Momentumot is megjárt Szabó Szabolcstól, ám ez sem szegte a rezsibiztos kedvét. Most azonban szintet lépett: egy olyan választáson alázta meg magát, amin el sem indult. Munkatársa, Dudás Zoltán 10,24 százalékot szerzett a csepeli polgármesteri posztért folyó versenyben: ennél talán egy leplombált gázóra is többet hozott volna.

Mint ismert, Németh jó pár éve összekülönbözött egykori helyettesével és utódjával, Borbély Lénárddal, a konfliktus végül oda vezetett, hogy kizáratta Borbélyt és támogatóit (saját korábbi embereit) az állampártból, és elérte, hogy a Fidesz kihívót állítson a már kétszer megválasztott polgármesterrel szemben. Az eredmény: Borbély a szavazatok több mint kétharmadát megszerezte, a fideszes jelölt pedig a harmadik helyre futott be.

Természetesen Németh Szilárdnak erre is volt válasza: nem magában, a belvitákat kizárással megoldó erőpolitikában, a sporttelepeket bekebelező birkózóakadémiájában vagy az egyik csepeli iskolában felszerelt grandiózus miniszterelnöki idézetekben találta meg a hibát, hanem megállapította, hogy „a csepeliek többsége nem Orbán Viktor jelöltjeire, a Fidesz-KDNP békepolitikájára és Dudás Zoltán – kormány által is támogatott – programjára szavazott”. Világos: Csepel háborút akar! És a rezsibiztost ismerve meg is kapja:

nem csodálkoznánk, ha kiderülne, hogy Németh Szilárd fúziós konyhájában már készül egy kimondottan a csepeli panelekre szabott rezsiemelés terve.

A miskolci ellenzék

A baloldal egykori bástyájában az ellenzék 2019 után simán nyerhetett volna az idén is: a győztes fideszes jelölt kétezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint az öt éve nagyot bukó kormánypárti jegyző, de az a 35 ezer szavazó, aki anno tudta, hogy Veres Pálra kell ikszelnie, ha változást akar, az idén hatfelé szaladt szét. Öt év alatt az iskolaigazgatóból lett polgármester és az őt támogató pártok viszonya annyira elmérgesedett, hogy a Gyurcsány-párt képviselői a város költségvetését sem akarták megszavazni, ami miatt kizárták őket a Miskolcot vezető pártok frakciójából. Nem sokkal ezután Veres úgy döntött, nem indul újra, a kampányból pedig majdnem teljesen kivonta magát, de a választás előtti héten azért a fideszes jelölttel lőtt egy közös képet.

Az ellenzéki polgármesterjelöltek láthatóan jobban utálták egymást, mint a Fideszt, a város megtartásánál pedig csak saját maguk igazolása volt fontosabb, holott koordinált indulással a testületi többség – a polgármesteri szék elvesztése mellett is – megőrizhető lett volna. Nem így lett: a kormánypártok által támogatott helyi rádiós, Tóth-Szántai József októbertől kényelmes többséggel irányíthatja Miskolcot. A Tisza Párt 30 százalék feletti eredménye a városban ugyanakkor azt jelzi, a végéhez közelednek azok az idők, amikor visszalépésről, összefogásról szólt az ellenzéki politika.

Glázer Tímea és Földi Judit

A DK régóta építi Glázer Tímeát Győrben, és a pártot ismerve a mostani eredményből is azt olvassák ki, hogy ő az egyetlen garanciája a győri Fidesz-uralom megtörésének. 2019-ben Glázer az összes ellenzéki párt támogatását élvezve kapott ki a szexjachtos botrány közepén Borkai Zsolttól. A következő körből kimaradt – a Borkai lemondása miatt kiírt időközi választáson az MSZP-s Pollreisz Balázs próbálkozott sikertelenül –, Glázer azonban felállt, megrázta magát, és az idén – a Jobbik támogatásával – újból ringbe szállt a polgármesteri székéért. Sőt, bejelentette, hogy nyitott az előválasztásra, ami végül a Momentum, az LMP és végül az MSZP által is támogatott újságíró, Pintér Bence miatt hiúsult meg, aki amellett érvelt, hogy Glázerről a győriek már ítéletet mondtak. Pintérnek igaza lett: a polgármesterjelölti tumultusban a visszatérő Borkai és a hivatalban levő fideszes Dézsi Csaba András kioltotta egymást, ő pedig nevető harmadikként elhódította a kőfideszes várost.

Eközben az ellenzékiek félreérthetetlen jelzést küldtek Glázernek: alig kétezren szavaztak rá, ami az összes voks 3,4 százalékát teszi ki, így kompenzációs listáról sem ülhet be a testületbe.

Aki azt állítja rólam, hogy biztonsági játékos vagyok, az hazudik

– mondta a lapunknak adott februári interjúban Glázer, és lám, igaza lett: kockáztatott és vesztett.

Az offshore-gyanúba keveredett székesfehérvári DK-s Földi Judit még az ellenzéki előválasztást is elvesztette az MSZP-s Márton Rolanddal szemben, de a ciklus közben listáról így is parlamenti képviselő lett, amit egy nyomasztó, csuklószorítós Gyurcsány-ölelés tett igazán emlékezetessé. Most Székesfehérvár polgármestere lett volna, de indulása Cser-Palkovics András eddigi legnagyobb győzelmében kulminált: a Fidesz 41 százalékot szerzett a városban, a polgármester 74-et. Földi Judit 12,8 százalékon végzett, ami egy összevetésben számít jó eredménynek: Glázer Tímeához mérten.

Dézsi Csaba András

„Veszíteni tudni kell, és most én is ezt teszem” – értékelt a győri polgármester a vereség másnapján, és hogyan másképp zárhatta volna le Dézsi Csaba András ezt a maga nemében tökéletes kampányt, mint hogy rögtön rácáfol magára, megjegyezve, hogy a győriek helyette egy olyan emberre bízták a várost, aki „mind tudásában, mind a tapasztalat hiányában tökéletesen alkalmatlan erre a feladatra.” Belegondolni is dermesztő, mit rendezett volna a papagáj– és Tankcsapda-rajongó kardiológus, ha nem tud veszíteni.

Dézsi kivételes bravúrt hajtott végre: amíg pártja, a Fidesz-KDNP a 15-ből 14 egyéni választókerületet megnyert a városban (egyedül Győrszenitván szavazott a változásra, ahol a jó minőségű termőföldek rovására bővítenék az ipari parkot, a mezőgazdasági területet „jelentős mértékben zavaró hatású” ipari övezetbe sorolva át – a helyiek ebből egy akkumulátorgyár tervét olvasták ki, amihez nem kellett tolkieni fantázia), ő alulmaradt egy 33 éves újságíróval szemben, akit olyan bivalyerős pártok támogattak, mint a Momentum, az LMP és az MSZP.

Nem véletlenül írta győri tudósítónk, hogy Dézsi (aki kitartóan negligálta őt a kampányban) az elmúlt öt évben leginkább a saját ellenfeleit építette fel: az őt legyőző Pintér Bence mellett majdnem 16 ezer szavazatot (27 százalékot) szerzett a város korábbi polgármestere, Borkai Zsolt is, ami 16 ezer szavazattal (és 27 százalékkal) több annál, mint amennyit bárki jósolt neki, amikor egy ország szembesült azzal, hogy látszólag derekasan bekábítószerezett prostituáltakkal paráználkodik Fekete Pákó slágerére egy jacht gyomrában az Adrián.

De mivel innen is volt visszaút, Dézsi Csaba karrierjét se temessük még.

Horváth Csaba

Hadházy Ákosnak először Zugló obskúrus országgyűlési képviselőjét, az MSZP-s Tóth Csabát sikerült elzavarnia a 2021-es előválasztáson. A kerületi ügyek helyett a korrupciót üldöző független képviselő két és fél évvel később ismét feltűnt Zuglóban, hogy Rózsa András polgármesterjelölt képében a másik neves helyi szocialista, Horváth Csaba fejét is lecsapja. Hiába a tvisztelés a nyugdíjasklubban: Horváth csak a harmadik helyen végzett. Az I. kerületben kevesebb mint ötszáz szavazattal lemaradó V. Naszályi Márta mellett így a volt főpolgármester-helyettes lett a másik, újraválasztásra pályázó kerületvezető, aki kikapott.

Amikor Horváth 2019-ben beült Karácsony polgármesteri székébe, úgy vitte tovább az MSZP–Fidesz paktum részeként létesült fizetős parkolási bizniszt, mintha mi sem történt volna. Az ügy miatt befolyással való üzérkedéssel gyanúsították meg, miután a BKV egykori technikai igazgatója, Fuzik Zsolt azt vallotta, hogy más szocialista politikusokkal, így Molnár Zsolttal és Baja Ferenccel együtt Horváth Csabát is lefizette. Ez sem volt elég ahhoz, hogy a főpolgármester bizalma meginogjon, így Horváth a Momentumon kívül az összes nagyobb (?) ellenzéki párt támogatását élvezve indulhatott újra, igaz, aztán a helyi DK is kifarolt mögüle, az általa támogatott jelöltek – például az MSZP volt szóvivője – pedig egy civilnek maszkírozott egyesület színeiben álltak rajthoz.

Horváth az akkor még előkelőnek látszó nyolcadik helyet is megkapta a DK–MSZP–Párbeszéd szövetség fővárosi listáján – de mivel csupán hat képviselői helyet szereztek, nem jutott be a közgyűlésbe. Csak remélni tudjuk, hogy Karácsonyt nem ássák el érte.