Nagy a kockázata tehát annak, hogy a hivatal létrehozása és tevékenysége negatív hatással lesz a magyarországi szabad és demokratikus vitára
– írta a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, a Velencei Bizottság, miután megvizsgálta a szuverenitásvédelmi törvény főbb elemeit, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megalakítását és tevékenységét.
A Velencei Bizottság által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált
– reagált a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A Velencei Bizottság február 15-én és 16-án Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar szuverenitásvédelmi törvényről. Ezt követően március 18-án hozta nyilvánosságra a törvényről alkotott véleményét. A bizottság képviselői megbeszélést folytattak a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével és ellenzéki politikusokkal is
A Velencei Bizottság állásfoglalása azzal a céllal született, hogy azt később az Európai Unió különböző szervei – például az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás során – felhasználják és hivatkozási alapként szolgáljon a Magyarországgal szembeni politikai támadásokhoz – írta az SZH, amely a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedésének azt tartja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a hivatalt nem ruházta fel. Ezen felül a Velencei Bizottság kifogásolja azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel azonban a hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség.
A Velencei Bizottság célja a szuverenitásvédelmi törvény visszavonatásával egyértelműen az, hogy megfossza Magyarországot azon eszközöktől, melyekkel hazánk hatékonyan védheti nemzeti önrendelkezését és felléphet a külföldi befolyásolási kísérletekkel szemben
– zárta közleményét a Szuverenitásvédelmi Hivatal.