Belföld europoli

EP-választás: a Fidesznek két mandátumába kerülhet a kegyelmi ügy, akár félmilliónál is több ellenzéki voks mehet a kukába

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Súlyos visszaesés nélkül juthat túl a kegyelmi botrányon a Fidesz–KDNP, de a márciusi felmérések szerint így is két mandátumukba kerülhet az ügy. Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott valamelyest javítani a pozícióján, ám Magyar Péter bejelentkezése még átírhatja az erőviszonyokat. Jelen állás szerint úgy fest, hogyha mindenki külön indul, akkor rengeteg ellenzéki szavazat nem lesz mandátumra váltható: számításunk szerint kétszer annyi kukába dobott voks is lehet, mint az eddigi rekordévben.

Jelen állás szerint két EP-mandátumába kerülhet a Fidesznek a kegyelmi ügy – ez világlik ki a 24.hu számításaiból, amelyekhez hat közvélemény-kutató felméréseit vettük alapul.

Bár százezrek pártolhattak el a Fidesz-tábortól a botrány és annak következményei miatt, a kormánypártok olyan magas bázisról indultak, hogy továbbra is tekintélyt parancsoló fölénnyel vezetik a népszerűségi listákat. A Novák Katalin és Varga Judit bukásához vezető pedofilügy előtti és utáni adatfelvételek összevetése alapján 3–4 százalékot porladt a Fidesz támogatottsága, ami mandátumszámra lefordítva egy vagy két EP-képviselői széket elvesztését jelentheti.

Az IDEA Intézet, a Medián, a Závecz Research, a 21 Kutatóközpont, a Republikon és a kormányközeli Nézőpont Intézet egyetért abban, hogy a kiosztható 21 mandátumból a legtöbbet a kormánypárt zsebeli be. A Varga helyére beugró Deutsch Tamás vezette lista a mérések átlagában 11,7 székkel számolhat, holott egy hónapja ez a szám még 12,7 volt. A kerekítések miatt azonban ez a hat mérés alapján készült számításaink szerint csak 11 brüsszeli mandátumot érne végül, vagyis

a Fidesznek kettővel kevesebb képviselői helye lenne, mint a jelenlegi ciklusban.

Az elérhető helyek körülbelül felének megszerzése persze így sem nevezhető kudarcnak, főleg úgy, hogy még tart a lábadozási időszak az Orbán-rendszer egyik legzűrösebb hónapjai után, a választási kampány pedig épphogy elkezdődött.

A jelenlegi támogatottsági adatok szerint öt párt juthat be az Európai Parlamentbe: a DK átlagosan 4, a Mi Hazánk és a Momentum 1,8, az MKKP 1,5 képviselői helyet szerezne, ha most tartanák a választást. A többi párt átlaga jócskán 1 alatt van, vagyis távol vannak Brüsszeltől.

A mandátumszámokat a közvélemény-kutatások támogatottsági adatainak átlagából számoltuk ki mandátumkalkulátorunk segítségével. Mivel a legtöbb intézet 2–3 százalékos hibahatárral dolgozik, ezeknek az adatoknak az átlagolása még tovább torzíthatja a képet, és tévesen ítélhet oda billegő mandátumokat, vagyis a jelenlegi támogatottsági adatok alapján is könnyen elképzelhető például az, hogy a Fidesz végül 12 mandátumot szerez, a Kétfarkú Kutya Párt pedig csak egyet.

A biztos pártválasztók körében a Fidesz átlagosan 3,5 százalékpontos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, de támogatottsága továbbra sem esett 40 százalék alá. Eközben a kegyelmi ügy lényegében elsüvített az ellenzéki pártok mellett. A Mi Hazánk, a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP is ugyanott tart, mint előtte, ahogyan az új kihívók, mint a Vona Gábor-féle Második Reformkor és a Márki-Zay Péter által vezetett Mindenki Magyarországa Néppárt sem profitált a botrányból. A Demokratikus Koalíció az összesített eredmények alapján egy százalékpontot még gyengült is, miközben Jakab Péter nevével fémjelezett A Nép Pártján tábora ez idő alatt 3 százalékról 1,5 százalékra olvadt.

Egyedül a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt tudott – a hibahatáron belül – erősödni. A kegyelmi ügy kezdeti szakaszában a Momentum ügyesen csatlakozott rá a politikai krízisre. A párt levelet küldött a köztársasági elnök tanácsadóinak, és tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, de Novák lemondása után mondásaik az uniós gyermekvédelmi hatóság követeléséig laposodtak, és megégették magukat a köztársasági elnök közvetlen választásáért rendezett Kossuth téri tüntetéssel is, mely az ellenzéki pártok mobilizációs potenciáljának megsemmisülése miatt vált emlékezetessé. A kétfarkúaknak – akiknek bő két hete a társelnökök lemondásával kis híján sikerült megsemmisíteniük magukat – nem volt egyetlen emlékezetes kijelentése vagy akciója sem az ügy kapcsán, így inkább az általános pártpolitika-ellenesség miatt hullott az ölükbe az 1,7 százalékpontos erősödés. De a Medián szerint a kegyelmi ügy így is akkorát lökött a kutyákon, hogy országos szinten lényegében beérték a DK-t (igaz, a többi intézetnél lényegesen jobban áll Gyurcsány Ferenc pártja).

Az elmúlt egy hónapnak köszönhetően a Momentum és az MKKP is plusz egy EP-mandátummal számolhat: ez idő szerint két-két képviselőt küldhetnének az uniós törvényhozásba.

Két és fél hónappal a júniusi dupla választás előtt nemcsak az tűnik egyértelműnek, hogy a Fidesz, ahogy az eddigi összes hazai európai parlamenti választást, úgy az ideit is fölényesen nyeri majd, de az is, hogy

rekordmennyiségű ellenzéki szavazat veszhet kárba.

A helyhatósági választással egy időben megrendezendő EP-választáson az ellenzéki pártok egy alternatív célért szállnak ringbe. Többen közülük nyíltan beszélnek arról, hogy az EP-választást az erőviszonyok felmérésére, a túlzsúfolt ellenzéki pártpaletta megtisztítására kívánják használni. Vagyis lényegében egy nagy részvételű közvélemény-kutatásként tekintenek rá.

Ennek eredményeképp

annyi párt áll startmezőhöz, mintha a legplurálisabb demokráciában élnénk.

Amellett, hogy az establishment ellenzék választ kaphat arra, mely csatolt részei rendelkeznek valódi támogatottsággal (és ezáltal kiket érdemes a jövőben a tárgyalóasztalok közelébe engedni), a legutóbbi pártpreferenciák és a négy évvel ezelőtti részvételi adatok alapján ennek a stratégiának leginkább az ellenzéki szavazók isszák meg a levét. Ők ugyanis tömegével dobják majd a voksukat a kukába.

Darabjaira szakadt a 22-es összefogás

E percben úgy fest, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás mind a hat pártja külön fut neki az EP-választásnak, miközben az önkormányzati helyekért a legkülönfélébb összefonódásokban szállnak ringbe. Az előző parlamenti választáson Márki-Zay Péter mögött felsorakozó pártok közül egyedül a Jobbik utasít el mindenféle együttműködést korábbi szövetségeseivel – a párt már saját főpolgármester-jelöltet is megnevezett a soproni Brenner Koloman személyében. A Jobbik öt évvel ezelőtt Gyöngyösi Márton jelenlegi pártelnököt tette a lista élére, aki egyedüliként szerzett mandátumot a párt színeiben. Akkor 6,34 százalékon végeztek, most valószínűleg nem jutnak be. A listavezető ezúttal Gyöngyösi helyett Róna Péter közgazdász, az ellenzéki korábbi államfőjelöltje lesz.

A pillanatnyi állás szerint a júniusi lehet az első alkalom, hogy a tizenegy éve alapított Párbeszéd egyedül indul egy választáson, bár egyre szaporábban érkeznek a hírek arról, hogy

a fővárosi közös listához hasonlóan végül az EP-választáson is együtt indulnak majd a DK-val és az MSZP-vel.

Az 1–2 százalékra mért zöldpárt Jávor Benedeket küldené az uniós törvényhozásba. Ő 2014-ben még az Együtt-PM listájáról jutott be azután, hogy a listavezető Bajnai Gordon nem vette fel a mandátumát. 2019-ben mindez az MSZP-vel közös listáról már nem sikerült: a két párt akkor összesen 6,6 százalékot szerzett, ami egy székre volt elég. Ujhelyi István ülhetett be az EP-be, aki 2022-ben kilépett a szocialista pártból.

Az ellenzéki összefogást sürgető (és azért aláírásokat is gyűjtő) szocialisták most Tüttő Kata főpolgármester-helyettessel térnének vissza, amire egyedül a Republikon Intézet szerint van önállóa esélyük, a többi közvélemény-kutató szerint 1–4 százalékon rostokolnak.

Bielik István / 24.hu Jávor Benedek

A Vitézy Dávid személyében szintén önálló főpolgármester-jelöltet indító LMP is 1–4 százalékon áll, márciusban egyik közvélemény-kutató sem jósolt a pártnak mandátumot. Öt éve Vágó Gáborral sem sikerült a zöldeknek az EP-be jutni: akkor nagy leégés volt, hogy a Kutya Pártnál és az újonnan alakult Mi Hazánknál is kevesebb, mindössze 2,18 százaléknyi szavazatot kaptak. Júniusban Ungár Péter neve szerepel majd a pártlista első helyén, de mandátumszerzés esetén nem ő, hanem a másik társelnök, Schmuck Erzsébet tenné át a székhelyét Brüsszelbe.

A két évvel ezelőtti összefogásból két párt lehet többé-kevésbé magabiztos. A momentumos Donáth Anna és Cseh Katalin öt éve áttörést jelentő 9,93 százalékos eredmény után került az EP-be. A 2019-ben a harmadik helyen végző párt politikusai árulkodó módon már jelezték, hogy megosztják egymás között a brüsszeli munkát, ha ezúttal egy mandátummal kell beérniük: a ciklus egyik felében egyikük, a másikban másikuk lenne képviselő. A Momentum támogatottsága az elmúlt két évben hol stagnált, hol lefele görbült, ami azt mutatja, hogy az ellenzéki dominanciaharcban a DK-t a kormányváltás akadályának kikiáltó Donáth-programból nem sokat profitált a párt. Viszont a kegyelmi ügy némileg megdobhatta a támogatottságukat, így joggal reménykedhetnek a mostani pozícióik, azaz két mandátum megőrzésében.

A Gyurcsány-párt is megőrizheti a jelenlegi mandátumszámát. A DK-nak az előző EP-választáson sikerült élre törni az ellenzéki pártok sorában: 2019-ben úgy szereztek nagy meglepetésre négy képviselői helyet – és végeztek a Fidesz mögött a második helyen –, hogy a 2018-as parlamenti választáson épphogy megugrották a bejutási küszöböt. Öt éve 16 százalékot szereztek, most több intézet szerint akár a 20 is összejöhet, megjegyezve, hogy a Medián viszont csak 12 százaléknyi biztos pártválasztót mér a DK-nak. A többi felmérés alapján a Dobrev Klára, Molnár Csaba és Vadai Ágnes nevével kezdődő listáról négyen kerülhetnek be.

Két új párt is bejuthat

Az erősorrend harmadik helyén a Mi Hazánk áll:

Toroczkai Lászlóék 7–10 százalékra számíthatnak, ami két képviselői helyet érhet.

A pártelnök arról beszélt, hogy Morvai Krisztinával tárgyaltak a lista összeállításakor, ám a Jobbik korábbi EP-képviselője nem akar visszatérni a közéletbe. Így 2019 után ismét Toroczkai vezeti a listát, annak ellenére, hogy – Ungárhoz hasonlóan – ő sem akar kimenni Brüsszelbe. Az igazi listavezető a harmadik helyen szereplő Borvendég Zsuzsanna történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. A Mi Hazánk választásról választásra erősödik: egy évvel a Jobbikból való kiszakadásuk után 2019-ben 3,29 százalékot kaptak, 2022-ben 5,88 százalékot szereztek, ami már parlamenti frakciót ért.

A júniusi választás nagy kérdése, hogy a Kétfarkú Kutya Pártnak sikerül-e magánál tartani azokat a szimpatizánsokat, akik a felmérések alapján 2022 tavasza óta hozzájuk csapódtak. Karácsony Gergely főpolgármester értékelte úgy a Kutya Párt szerepét, hogy ők az „ellenzéki hőmérők”: amikor a kormányváltást akarók elégedetlenek az ellenzéki pártokkal, akkor emelkedik Kovács Gergelyék támogatottsága, ha pedig kevésbé kritikusak, akkor csökken. Márpedig a szétforgácsolódott ellenzék sosem nézett ki rosszabbul, mint a 2022-es megsemmisülés óta tartó időszakban. Így a június akár el is hozhatja az áttörést az MKKP-nak: az összes közvélemény-kutató a parlamentbe várja őket, a Momentummal küzdhetnek a negyedik helyért.

Öt éve a két társelnök, a hegyvidéki önkormányzati képviselő, polgármesterjelölt, Kovács Gergely és a ferencvárosi alpolgármester, Döme Zsuzsanna vezették a listát, most új neveket hoznának a politikába: Le Marietta, az Átlátszó korábbi újságírója és Törley Katalin, a Kölcsey gimnázium kirúgott tanára, a Tanítanék Mozgalom alapítója szerepel a lista első két helyén.

Összességében elmondható, hogy 2022 óta az összes párt közül csak a Mi Hazánk és a Kutya Párt tudott érdemben erősödni, miközben nőtt a pártot választani nem tudók száma.

Szajki Bálint / 24.hu Törley Katalin

Mire mehet Magyar Péter?

Tovább bonyolítja a képletet, hogy március 15-én Magyar Péter is zászlót bontott. Varga Judit NER-ből kicsekkoló exférje korábban arról beszélt, hogy logikus volna a júniusi európai parlamenti választáson megméretni magukat, de ő (brüsszeli diplomata múltja ellenére) nem szeretne EP-képviselő lenni. A napokban viszont már biztosra vette indulásukat, ellenben bizonytalan volt abban, hogy lenne-e mégis képviselő. Mivel a köztársasági elnök kiírta a választás időpontját, új párt megalakítására már nincs mód. Nyitott opció, hogy egy már létező, kisebb pártot foglalnak el Magyarék, erről elmondása szerint zajlanak a tárgyalások.

Magyar azt állítja, hogy 10 százalék fölé mérték „a Karmelita belső felmérései” a még meg sem alakult pártját. Ami a nyilvánosan elérhető közvélemény-kutatásokat illeti: a Medián felmérése szerint az őt ismerőknek, vagyis a válaszadók nagyjából kétharmadának a 13 százalékára számíthatna biztosan vagy valószínűleg. A felmérésből az is kiderült, hogy ellenzéki érzelmű választók fele biztosan (21 százalék), vagy esetleg (29 százalék) szavazna rá. A többi intézet egyelőre nem próbálta felmérni az alakulófélben levő centrista párt erejét.

Mohos Márton / 24.hu Magyar Péter ünnepi rendezvénye 2024. március 15-én az Andrássy úton.

Mire mehet a részleges ellenzéki összefogás?

Elsőként a Magyar Nemzet írta meg, hogy három ellenzéki párt, a DK, az MSZP és a Párbeszéd a fővárosi önkormányzati választáshoz hasonlóan az EP-választáson is közös listán indul majd. Amennyiben a trió a parlamenti választáson méretné meg magát együtt, 15 százalékot kéne elérniük a bejutáshoz, ám az EP-választáson ilyen kikötés nincs. Vagyis ugyanúgy az ötszázalékos küszöböt kell megugraniuk, mintha egyedül indulnának, így a DK a két kis pártot beviheti a hátán az uniós törvényhozásba (persze csak akkor, ha befutó helyet kínál nekik, a hírek azonban inkább az 5., 6., esetleg a 7. helyről szólnak Tüttő és Jávor számára).

De mit nyerhetnek a közös indulással, jelenthet-e mindez plusz mandátumot?

Az első kérdésre csak spekulálni lehet. A hármas támogatottságának oroszlánrészét adó DK célja az lehet, hogy biztosan megismételje az öt évvel ezelőtti eredményét, míg a Párbeszédnek és az MSZP-nek az összefogás, ha pozíciókat nem hoz is, a túlélést jelentheti, hiszen így nem lepleződik le a valódi támogatottságuk. A jelenlegi felmérések alapján akár plusz mandátumokat is érhet ez a konstrukció. Amennyiben összeadjuk a három párt támogatottságát,

  • a Medián szerint semmi sem változik, ugyanúgy három képviselőt küldhet a DK-vezette lista,
  • a Republikon, a Závecz Research és az IDEA szerint viszont akár hat mandátumot is szerezhetnek,
  • a 21 Kutatóközpont szerint ötöt,
  • a Nézőpont szerint pedig négyet.

A legtöbb közvélemény-kutató számaiból az következik, hogy a Fidesz kárára nyerhetnek egy új széket. Sőt, a Republikon számai alapján két helyet is elcsenhetnek a kormányoldaltól, amivel tíz alá esne a kormánypárti képviselők száma.

Futottak még

Az EP-választáson dobbantana Vona Gábor új pártja, a Második Reformkor Párt, amelynek listáját is a Jobbik korábbi elnöke vezeti, de mandátumszerzés esetén a 23 éves Pekárné Farkas Emese alelnök lenne a képviselő. Ez lesz az első választása Márki-Zay Péter új pártjának is, a Mindenki Magyarországa Néppárt EP-listáján szimbolikusan a hódmezővásárhelyi polgármesteré az első hely, mögötte a volt KDNP-s Szalma Botond alelnök, kampányfőnök áll. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki vezeti majd a Nép Pártján EP-listáját.

Az MSZP-s szakadárpártok közül biztosan indul a korábbi szocialista EP-képviselő, Szanyi Tibor ISZOMM-ja (amely Schiffer András szavazatára már számíthat). A tervek szerint szintén saját listával méreti meg magát az egykori MSZP-elnök, Mesterházy Attila pártja, a Szocialisták és Demokraták, hivatalos bejelentés még nem történt, de Mesterházy a zászlóbontás után arról beszélt, hogy várhatóan ő lesz a listavezető.

A Gattyán György pornómilliárdos által alapított Megoldás Mozgalom is önálló listát állít, a péceli bozótostól majdnem szingapúri álomállásig jutó egykori Jobbik-frakcióvezető Volner János Huxit pártja viszont még nem jelezte, hogy elindul-e.

Fontos megjegyezni, hogy az induláshoz minden pártnak legalább 20 ezer aláírást kell összegyűjteni, ami némileg mérsékelheti a párttumultust.

Made with Flourish

Made with Flourish

 

Sosem ment annyi ellenzéki szavazat a levesbe, mint amennyi idén fog

A szédítően sok ellenzéki párt miatt rekordmennyiségű lehet azoknak a szavazatoknak a száma, melyeket nem váltanak mandátumra. 2019-ben öt listáról került képviselő az EP-be, és négy olyan párt volt (Mi Hazánk, MKKP, LMP, Munkáspárt), amelyiknek ez nem sikerült. A be nem jutó pártokra összesen 295 ezer szavazat érkezett, ami akkor rekordmennyiségű kidobott voksnak számított. Az azt megelőző választásokon ugyanez a szám 160 ezer (2004), 179 ezer (2009) és 21 ezer (2014) volt. Vagyis magabiztosan lehet tippelni arra, hogy

hazánk uniós tagsága óta még nem ment annyi szavazat a levesbe, mint amennyi az idén fog, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy az eddigi rekord kétszeresét hozza össze a szétforgácsolódott ellenzék.

Hogyan kerülnek a pártok az EP-be?

Az európai parlamenti egy tisztán listát választás, amelyen a D’Hondt-módszerrel osztják szét a képviselői helyeket. Ennek lényege, hogy az egyes pártok által kapott szavazatok számát felírják egy lapra, majd ezek alá az elért szavazatmennyiségek felét, harmadát, negyedét, stb. Az így kapott mátrixban megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, az kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes, ez esetben 21 mandátumot ki nem osztották.

Az idei EP-választáson nagyjából 7,8 millióan jogosultak választásra, ám az egyelőre nem világos, hogy az önkormányzati választás miatt felfelé görbül-e a részvétel. Ezért mindkét, 2019-ben megrendezett választás részvételi adataival, a márciusi pártpreferenciák alapján szimuláltuk a június 9-ei választást (az előző EP-választáson a polgárok 43 százaléka jelent meg, az őszi helyhatóságin 48,58 százalékuk).

Számításaink szerint a részvételtől függően

536 ezer vagy 612 ezer ellenzéki szavazat veszhet el,

ha valóban nem kerül be a Jobbik, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd, valamint a többi kis párt sem az Európai Parlamentbe, a jelenlegi támogatottsági adatok mellett. Mindez azt jelenti, hogy az előző EP-választáshoz képest megduplázódhat a képviselői helyet nem érő szavazatok aránya. Az összes voks 16 százalékából nem lesz mandátum, vagyis húsz voksból hármat dobnak a szemétbe. Öt éve ugyanez az arány szám még 8,5 százalék volt.

Amennyiben viszont tényleg közös listán köt ki a DK, az MSZP és a Párbeszéd, a kidobott ellenzéki szavazatok mérséklődhet, úgy 400–500 ezer környékére.

Mohos Márton / 24.hu Európai parlamenti választások az 53. számú választókörben, a Zugligeti Általános Iskolában Budapesten, 2019. május 26.-án.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik