Az Egyesült Államok törődik Magyarországgal, törődünk a magyarokkal, nagyra tartjuk és csodáljuk az önök kultúráját és történelmét, és szoros kapcsolatok kialakítására törekszünk. És nem is igazán kérünk sokat: megelégednénk az átláthatóság, a párbeszéd, a pártatlanság és a demokrácia iránti elkötelezettséggel
jelentette ki csütörtökön David Pressman, az USA budapesti nagykövete Magyarország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából Budapesten. A helyszín szimbolikus volt, a CEU egykori Nádori utcai épülete, és Pressman emlékeztette is a hallgatóságot arra, hogy Orbán Viktor kormányának intézkedései miatt volt kénytelen az egyetem áttenni a székhelyét Bécsbe.
Beszédében a nagykövet felidézte, hogy a magyar kormányfő a NATO-csatlakozást egy történelmi igazságtalanság korrigálásaként értelmezte, és hangsúlyozta az ország elkötelezettségét a demokrácia és a jogállamiság iránt, majd Pressman ezzel szembe állította a jelenlegi magyar kormány által hozott problémás politikai döntéseket, mint például az Egyesült Államokkal szembeni ellenséges retorika, a média elfoglalása, a korrupció, illetve a jogállamiság leépítésére való törekvések.
A nagykövet kihangsúlyozta, hogy az USA továbbra is törekszik a párbeszédre Magyarországgal, azonban nem fogadják el azokat a magatartásformákat, amelyek ellentétesek a demokratikus értékekkel és az atlanti szövetség elveivel. Példaként hozta azt, hogy a magyar állampolgárok számára kénytelenek voltak korlátozni az ESTA-hoz való hozzáférést, mert a magyar kormány nem volt hajlandó foglalkozni az amerikai oldalról felvetett biztonsági aggályokkal.
Pressman kitért arra is, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei aggódnak a magyar kormány szoros moszkvai kapcsolatai miatt, és hogy ahelyett, hogy kiemelt szerepet játszana Ukrajna támogatásában, az orosz érdekeket képviseli, és emiatt a NATO-n belül is feszültséget kelt. A nagykövet kritizálta a magyar béketervet is:
Tényleg azt hiszi Magyarország, hogy ha partnereink és szövetségeseink nem nyújtanak a továbbiakban katonai támogatást Ukrajnának, miközben az a saját területén harcol a puszta túléléséért, akkor Oroszország tárgyalóasztalhoz ül? Vagy azt tenné, amit már máshol is tett, hogy még nagyobb területre tegye rá a kezét, még több tulajdont zsákmányoljon, még nagyobb mértékben fossza meg az ország népét a szabadságtól, és még több gyermeket raboljon el? A magyar politika arra az illúzióra épít, hogy Ukrajna lefegyverzése megállítja Putyint. A történelem azonban azt mutatja, hogy ennek épp az ellenkezője történne. Ez nem békejavaslat; ez kapituláció.
Ez a hozzáállás ellentétes a NATO alapkoncepciójával, folytatta, majd megjegyezte, hogy az észak-atlanti szövetség fordulóponthoz érkezett, mert olyan országok csatlakoztak hozzá (Finnország, Svédország), amelyek korábban semleges álláspontot képviseltek – míg Magyarország passzív, addig más országok előre haladnak.
A nagykövet felidézte azt is, hogy Magyarország rendszeresen azzal vádolja a nyugati országokat, hogy azok megpróbálnak beleavatkozni az ország belügyeibe, de Pressman szerint ezt pont fordítva van. Ezt az is mutatja, hogy a minap Orbán Viktor az USA-ba látogatott, ahol az amerikai kormány tagjaival nem, Donald Trumppal, Joe Biden amerikai elnök kihívójával viszont találkozott. Ráadásul Orbán nyíltan támogatja Trumpot az elnökválasztáson, miközben az amerikai elnököt személyéről az amerikai népnek kell döntenie – jegyezte meg Pressman.
A jövőre vonatkozólag három lépésre van szükség – húzta alá a diplomata. Először is a magyar kormánynak el kell döntenie, hogy akarja-e a javítani a kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Másodszor komolyan kell venni a biztonsággal kapcsolatos aggodalmakat és ezt nem szabad politikai célokra használni, harmadszor pedig az USA továbbra is pragmatikus lesz a Magyarországgal folytatott kapcsolattartásban, sürgetni fogják, hogy legyen meg a politikai felhatalmazás az eredményes megbeszélésekhez. Pressman kifejtette:
Számít, hogyan beszélünk egymásról. Van helye a kritikának – egyetlen kormány sem tökéletes, beleértve az enyémet is. Az Egyesült Államok nagy erőssége mindig az volt, hogy mindig is készek voltunk szembenézni a hiányosságainkkal és nyíltan megvitatni azokat. Míg a magyar kormány vad retorikája az államilag ellenőrzött médiafelületeken szenvedélyes reakciókat válthat ki és lázba hozhatja a választói bázist, addig a veszélyesen elszabadult Amerika-ellenes üzenetek napi szintű kiadása egy politikai döntés, amely azzal a kockázattal jár, hogy megváltoztatja Magyarország Amerikához fűződő viszonyát.
