Az Index szerdai cikkében azt állítja, a birtokába került belső BKK-s levelezés szerint december végén kapott egy utolsó ajánlatot a főváros a kormánytól a Budapest-bérlet fenntartására és az agglomerációs járatok, HÉV-ek és buszok közös működtetésének folytatására.
Mint írják, Draskovics Tibor, a Gyurcsány-kormány volt pénzügyminisztere, jelenleg a BKK igazgatósági elnöke és Walter Katalin, a BKK vezérigazgatója közötti levélváltásokból kiderül:
Így december 31-én a szerződések lejártak, és a fővárosi önkormányzat elvesztette a jogát a HÉV és az agglomerációs járatok menetrendjének alakítására, egyúttal megszűnt a közös Budapest-bérlet jogi alapja. Igaz, még a szerződés lejárta előtt a BKK december 29-én olyan háromoldalú megállapodást kötött a MÁV-HÉV-vel és a Volánbusszal, amely biztosítja a jelenlegi tarifarendszer megőrzését, de a MÁV két nappal később közleményben jelezte: a tulajdonosi jogokat gyakorló Építési és Közlekedési Minisztérium döntésének megfelelően „az átmeneti megoldás legfeljebb március elsejéig, az új tarifarendszer bevezetéséig lesz érvényben.”
Az Index azt állítja, hogy a birtokába került levelezésből az látszik: a főváros tudatosan döntött a megállapodás helyett az együttműködés felszámolása mellett,ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester a kormányt hibáztatta.
A pénzügyi vitáknak, amik felmerülnek, semmi közük a Budapest-bérlethez
– fejtette ki az álláspontját Karácsony az RTL Híradó január 1-jei adásában.
Az Index szerint „a főpolgármester nem mondott igazat.”
A portál arra a levélre hivatkozik, amit Walter Katalin írt a BKK igazgatósági tagjainak. Ebben a BKK vezérigazgatója úgy fogalmaz: „December 20-án az ÉKM informálta a fővárost, hogy nem kívánja meghosszabbítani az agglomerációs megállapodást, mivel a főváros nem ment bele az időközben teljesen eltúlzott követelés megfizetésébe (6,5 milliárd forint volt az eredeti, 2016-os, Tarlós István-féle megállapodás, 2020-ra már ehhez képest 7,4 milliárdot kért az állam, tavaly sikerült ugyanezen a szinten zárni, idén 9,2 milliárdot, majd utolsó ajánlatként 8,6 milliárd forintot követelt az állam).”
Az Index értékelése szerint a szaktárca utolsó ajánlata „nem tűnik életszerűtlennek”, hiszen a 8,6 milliárdos követelés 16 százalékos emelést jelentene, márpedig 2023-ban csak a béremelések és az energiaárak növelhették ennyivel a buszok és a HÉV-ek üzemeltetési költségét.
A portál idézi Draskovics Tibornak az igazgatósági tagokhoz írt levelét is, amelyből kiemelik, hogy a BKK igazgatósági elnöke szerint „több lehetséges forgatókönyvet kell felállítani, és hatásukat elemezni. Ezt a munkát én széles horizonton gondolom, akár a jelenlegi tarifapolitika alapvető átgondolását, az e-jegy-ügyek halasztását, a BKK szerepét is beleértve.” Azt azonban a cikkben már nem emelték ki, hogy Draskovics azt is megfogalmazta:
a minisztériumi és a miniszteri kommunikáció és a legutóbbi MÁV-közlemény alapján úgy gondolom, hogy sokkal többről van szó, mint az a bizonyos elszámolási vita. A legvalószínűbbnek azt látom, hogy a minisztérium a helyi és helyközi közösségi közlekedés tarifáinak egyébként kívánatos összehangolását, integrációját az új ország/megye bérlet alapján erőből tervezi megvalósítani. Méghozzá rövid idő alatt, néhány hónapon belül.
Draskovics levelének nem idézett része szerint tehát a BKK vezetése korántsem egyszerű pénzügyi vitának tekinti a megállapodást.
