Szijjártó Péter külügyminiszter írta alá azt a dokumentumot, amelyben a tárca 288 millió forintot és annak kamatait jelölte meg követelésként egy felszámolás alá került céggel szemben, ami az elmúlt évek egyik legbotrányosabb számlagyárának a része – értesült a 24.hu.
A Top Hygiene Kft.-ről korábban megírtuk, nem sokkal azután került felszámolás alá, hogy az említett 288 millió forint vissza nem térítendő támogatást elnyerte a Külgazdasági és Külügyminisztérium pályázatán. Ezt a tárca a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére írta ki versenyképesség-növelés céljából.
Csakhogy a szóban forgó cég körülményei már a pályáztatás során gyanúsak lehettek volna. Például azért, mert a pályázat benyújtása idején a papíron 174 főt foglalkoztató társaság egy zuglói kertes ház alagsorába volt bejegyezve. Ráadásul a cég már a támogatói döntés megszületésekor megsértette a pályázati kiírás feltételeit. A külügy pályázati kikötései közt szerepelt ugyanis, hogy a pályázóknak meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig. A Top Hygiene Kft. a pályázata benyújtásakor – 2020 novemberében – papíron 174 embert foglalkoztatott, ám a támogatói döntés meghozatalakor, 2021 februárjában már csak kilenc alkalmazottja volt. Tehát néhány hónap leforgása alatt kirúgta az alkalmazottai több mint 90 százalékát, majd bezsebelte a negyedmilliárd forintot meghaladó támogatást.
A pályázatot a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zrt. bonyolította a tulajdonosi jogokat gyakorló Külgazdasági és Külügyminisztérium nevében. Az ügynökségnek a pályázati kiírás szerint a támogatói okirat aláírását követően 60 nap állt volna rendelkezésre, hogy átutalja a támogatási összeget. A Top Hygiene Kft. esetében azonban a HIPA
Négy hónappal később a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága zár alá vételt rendelt el a társaságnál. Majd végrehajtás, és végül felszámolási eljárás indult. Az utóbbi eljárásban jelentette be a külügyminisztérium tavaly a kamatokkal 293 millió forintra duzzadt követelését a felszámolónak, egyben visszavonta a támogatói okiratot. Azóta – mint azt Polt Péter legfőbb ügyész Hadházy Ákos függelten országgyűlési képviselő kérdésére közölte – nyomoznak is az állami támogatás ügyében.
Az említett bűnügyi zárat a NAV egy 2019 óta zajló nyomozás keretében rendelte el a Top Hygiene Kft.-nél, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A NAV a nyomozásról értesítette a külügyminisztériumot, és egy tavaly áprilisban kelt levél szerint érdeklődött a tárcánál, hogy átutalták-e a 288 millió forintot a Top Hygiene Kft.-nek. A hatóság egyben vizsgálat lefolytatását javasolta a minisztériumnak.
A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve olyan is előfordult, hogy a telefonja ki volt kapcsolva.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége e cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Fuzik vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki.
A számlagyárral összefüggésben gyanúsították meg az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapját is.
