Hosszú világpolitikai fejtegetésbe kezdett Orbán. E szerint a világ erőegyensúlya elmozdult, több évtizedes történelmi nyugalmi állapot után Kína mozdította el, és ennek súlyos következményeit nyögjük.
„Az Egyesült Államok lett, Kína meg van” – jelenti ki, megjegyezve, hogy az USA már nincs a világ tetején, az amerikai dominancia visszaszorulóban van, Ázsia pedig Kína vezetésével emelkedik fel, sőt Kína létrehozza a saját nemzetközi intézményeit is, miközben egy „termelési erőmű” lett, sorra előzi meg Amerikát az egyes iparágakban. Kína valójában visszatér, hiszen egy ötezer éves kultúráról van szó, egy 1,4 milliárd fős civilizációról, a nyugati ipari forradalom 300 éves útját 30 éve tették meg, így százmilliókat emeltek ki a szegénységből.
Orbán szerint az első számú nagyhatalom látja magát a második helyre süllyedni, a két nagy közötti összeütközés pedig ilyenkor valószínűbb, mint amilyennek gyakran látjuk, de a háború nem elkerülhetetlen. Ennek a feltétele az, hogy a világ képes legyen új egyensúlyt találni, a szemben álló felek egyenlőként ismerjék el egymást. Ennek a jele – folytatja –, hogy az amerikai vezetők egymásnak adják a kilincset Pekingben. Hozzátette, ne essünk szereptévesztésbe, nekünk ebben a kérdésben nem osztanak lapot, ám a nagyoknak el kell fogadniuk, hogy mára az amerikai dominancia helyett
két Nap van az égen.
