Portálunkon ezzel a jegyzettel egyidőben Ahol a holttest munkadarab címmel riport jelent meg, melyet két szereplő utólag megkísérelt letiltani.
A cikket ennek ellenére, az érintettek személyiségi jogait figyelembe véve, közöltük, a miértről alább számolunk be.
Lapunkat sok éve invitálják tudósításra az Országos Boncmesteri és Asszisztensi Találkozó szervezői, de rendre közbejött valami; idén már az is elhangzott, hogy „srácok, mondjátok meg, nektek mikor alkalmas, és akkorra tesszük a bulit”.
És most végre siker koronázta az igyekezetet: utaztunk Berettyóújfaluba.
Két pompás napot töltöttünk a csapattal, mondhatni, hogy összebarátkoztunk. Itthon megírtuk a riportot, a kéziratot átküldtük a négy nevesített főszereplőnek; örültek, köszönték, kértek pár módosítást, mi mindet akceptáltuk.
Már hetekkel ezelőtt publikáltuk volna a cikket, ám folyamatosan „még egy-két nap türelmet” kért tőlünk a kontaktemberünk, hogy a biztonság kedvéért az elöljárók, igazgatók, tótumfaktumok rábólintsanak a megjelenésre. Mi pedig vártunk, hiszen baráti kérésre nem mond nemet az ember. Csakhogy a sokadik egy-két nap után nem okézás, hanem egy kórházi letiltás érkezett mindössze annyi szóbéli indoklással, hogy a döntéshozó a központból megtiltotta a közlést. Kérdeztük, van-e konkrét mondat, amiben tévedést, rosszindulatot vél felfedezni elöljáró uruk, s módosíthatjuk-e úgy a szöveget, hogy mégse kívánja letiltani azt – erre nemleges választ kaptunk.
Amire mi azt feleltük, továbbra is barátilag, hogy semmiféle cikken kívüli tótumfaktumnak nincs joga letiltani a közlést.
Érveinket átgondolva két riportalanyunk szintet lépett, és immár saját személyiségi jogokra hivatkozva ők maguk szerették volna elérni a riport letiltását. Meghívóink részéről ez nem baráti.
Rögzítsük ismét: évek óta a bonctalálkozó szervezői hívtak minket, mi odamentünk, dolgoztunk, mindannyiunk megelégedésre elmeséltük a történetüket, leokézták, eztán húzták az időt, majd egyszer csak közölték, hogy kuka a riportnak, a munkánknak.
Minthogy jelentős közérdekkel nem indokolható képmásuk és nevük megjelenítése, ahogyan e kontextusban közszereplői karakterük sincs, így e követelésüknek – a jogszabályokat és az ítélkezési gyakorlatot figyelembe véve – eleget tettünk.
Minthogy azonban a valóságról való beszámolás lehetőséget, a szöveget védi a médiatörvény, a riport olvasható, annyi módosítással, hogy a két curikkoló szereplő nevét megváltoztattuk, vagyis Korner doki a valóságban nem Korner doki, Pali a valóságban nem Pali, a neje, Tündi nem Tündi, Pali Porschéja nem Porsche, mi több, a jeles boncnokok képét sem mutatjuk; a többi szereplő viszont, aki nem tiltott le semmit, természetesen a cikkben is megőrizte nevét, arcát, munkahelyét, beosztását.
