Bár enyhébb ítéletet szabott ki a Fővárosi Törvényszék azokra a végrehajtókra, akik bevallották, hogy kinevezésükért cserébe kenőpénzt fizettek Schadl Györgynek, az elítéltek számára ez aligha jelent majd mentőövet szakmai értelemben: jogászként ugyanis korlátozott lehetőségeik lesznek munkába állni.
A bíróság a múlt héten összesen tíz vádlott – köztük hat önálló bírósági végrehajtó – fölött mondott ítéletet a Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, és Schadl György, a végrehajtói kar minap lemondott elnökének főszereplésével zajló büntetőügy előkészítő ülésén.
A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés volt a vád, és az ügyészség indítványa alapján négyen 3 év, ketten 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre számíthattak, továbbá ötmillió forint pénzbüntetésre, valamint öt év eltiltásra a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól. Utóbbi enyhült érdemben, ugyanis a bíróság döntése értelmében nem a jogi tevékenységtől, hanem a végrehajtói foglalkozástól tiltotta el őket 5 évre a bíróság. Igaz, ez még nem jogerős, mert az ügyészség fellebbezett a döntés ellen.
Ugyanakkor, ha az ítélet jogerős lesz, akkor is korlátozott lehetőségeik lesznek az elmarasztalt végrehajtóknak. Mivel bűncselekmény elkövetése miatt elítélték őket, nem lehetnek például ügyvédek vagy közjegyzők.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara volt elnöke, jelenlegi elnökségi tagja a 24.hu-nak azt mondta, az ügyvédi törvény értelmében a felfüggesztett szabadságvesztés idején, illetve a büntetés letöltését követő 3 évben nem lehet ügyvéd, akit elítélnek. Sőt – mint mondta –, ezt követően sem feltétlenül lehet kamarai tagsághoz jutni, mivel egyedi elbírálással a köztestület dönthet úgy is, hogy az elítélt a „közbizalomra érdemtelen”, így nem lehet ügyvéd. Bánáti – aki az egyik elmarasztalt végrehajtó képviseletében helyettesként járt el a büntetőperben – hozzátette, legfeljebb például kamarai tagságot nem igénylő jogtanácsosként tudnak munkát vállalni az érintett végrehajtók, ha jogerős lesz az ellenük szóló ítélet.
A közjegyzők esetében még szigorúbbak a szabályok. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara megkeresésünkre közölte, a közjegyzőkről szóló törvény alapján nem nevezhető ki közjegyzőnek az, akinek a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ügydöntő határozatban megállapította. Méghozzá függetlenül attól, hogy mentesült-e az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól.
Tehát ezek alapján, sokat nem nyernek azzal a végrehajtók, ha nem a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól, csak a végrehajtásról tiltják el őket.
Érdekesség, hogy az elítélt végrehajtók esetében az ötmillió forintos pénzbüntetést nem enyhítette a bíróság, ami miatt többen is fellebbezést nyújtottak be. Továbbá az elmarasztalt végrehajtók közül többen is a bírság mérséklése érdekében álláskeresési járadék megállapításáról szóló igazolást nyújtottak be, és voltak, akik azt jelezték, hogy részletfizetést kérnének a büntetés kifizetésére.
Mindez azért különös, mert mint lapunk megírta, hivatalosan szép pénzt kerestek a megvádolt végrehajtók. Irodáik a megalakulásuk óta összesen 2 milliárd 319 millió profitot termeltek, vagyis több mint kétszer annyit, mint amennyit a vád szerint Schadl Györgynek fizettek kinevezésükért cserébe. Ráadásul a bűnösségüket beismerő végrehajtók irodái 2022 tavaszán – tehát jóval a végrehajtók elnökének letartóztatása után – összesen 740 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Ugyanakkor az nem világos, hogy valóban akkor történt-e kifizetés, vagy már korábban osztalékelőlegként kivették-e a pénzt a végrehajtók.
A bűnösségüket tagadó vádlottak – köztük Völner Pál és Schadl György – esetében május 16-án kezdődik a tárgyalási szakasz bizonyítási eljárása.
