Az MSZP arra kéri az ellenzéki frakciókat, hogy aláírásukkal támogassanak egy beadványt, hogy azzal az Alkotmánybírósághoz lehessen fordulni. 50 ellenzéki képviselő aláírása szükséges ehhez.
Miről van szó?
A kormány egy rendelettel – 4/2023 (I.12) – lehetővé tette, hogy a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat könnyen elbocsájthassák, sőt egy tanár mostantól az egész tanévben bármikor kirúgható lesz a kormány tervei szerint.
A pedagógus szakszervezetek, a PSZ és a PDSZ a jogvédő szervezetekhez a TASZ-hoz és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordultak annak érdekében, hogy egy, az Alkotmánybírósághoz benyújtható, normakontrollra irányuló beadvány tervezetét készítsék el. Az ellenzék támogatását ehhez kéri az MSZP.
Az MSZP egyúttal a pedagógus státusztörvény-tervezet visszavonását is követeli. Mint írja Kunhalmi Ágnes, a párt társelnöke, a „pedagógus státusztörvény nem más, mint egy bosszútörvény, egy pedagógus rabszolgatörvény, amely nem szolgálja sem a tanárok, sem a diákok érdekét. A tervezet a pedagógushiányt röghöz kötéssel, munkaóra emeléssel, és átvezényelhetőséggel oldaná meg, továbbá a pedagógusok szakmai szabadságuktól teljesen megfosztva a jövőben már a pedagógiai programról, az éves munkatervükről, de a nevelés nélküli munkanapjaikról sem dönthetnének. A pedagógusok munkája technikai eszközökkel megfigyelhető lenne, használati eszközeikbe belenézhetnének. A közalkalmazotti státuszt elvennék a tanároktól, és egy új foglalkoztatotti kategóriába sorolnák őket.” Kunhalmi szerint ugyanakkor félő, „hogy így még nagyobb arányban fogják otthagyni a pedagógus pályát, sőt még kevesebben fogják választani a pedagógus szakmát azért, hogy a pályán is maradjanak. Igazán aggasztó az is, hogy az EU a státusztörvény miatt nem folyósíthatja azt a pénzt, melyet a pedagógusok béremelésére szánna a kormány. Hiszen a státusztörvény generálisan szembemegy az EU-val kötött megállapodás minden elemével.”
