Sem a kórház igazgatója, sem az Országos Kórházi Főigazgatóság képviselője nem volt jelen, de még az NNK részéről sem vett részt senki azon a mosonmagyaróvári lakossági fórumon, amelyet a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezete rendezett április 6-án.
A téma természetesen a Karolina Kórház-Rendelőintézet helyzete volt, amiről a 24.hu is többször beszámolt. Mint ismert, március elsejével számos ellátás megszűnt a hétvégeken a Karolinában, ezzel gyakorlatilag nappali kórházzá degradálódott a közel 100 ezer lakost ellátó intézmény. Szülni hétfő reggel 8 órától péntek délután 16 óráig lehet, mert csak ebben az időszakban biztosítottak a szülések. A kórház március 1-jei tájékoztatója szerint „hétfőtől péntekig munkaidőben a sebészeti, baleseti sebészeti, nőgyógyászati műtétekre előjegyzett betegeinket, valamint a sürgősséggel érkezőket osztályos és egynapos sebészet keretében is ellátjuk.”
Az is kiderült, hogy hétvégenként a győri kórházba szállítják a Karolinából a kismamákat és az újszülötteket.
Lapunk megkeresésére Nagy István agrárminiszter, a térség országgyűlési képviselője március elején azt mondta, hogy átmeneti intézkedésről van szó, a Karolina hamarosan újra 24 órás kórházként működhet, mégpedig a régi rendnek megfelelően valamennyi osztályával.
Az április 6-ai fórumon a kamara megyei szervezetétől Szijjártó László területi elnök, illetve Porpáczy Krisztina, a MOK mosonmagyaróvári országos küldöttje vett részt.
Az ujszonalunk.com tudósításából kiderül, hogy az április 6-ai fórumon diaképek segítségével mutatták be, milyen folyamatok vezettek a mostani helyzetig, a Karolina lassú, de folyamatos kiüresítéséig. Elhangzott: a reform egyik kulcsszáma, hogy a tárca szerint a 12. legdrágább volt a Karolina kórház 2021-ben, 1000 ellátandó lakosra 3 millió forintot költöttek (a megyei kórházak átlaga 1,5–2 millió forint).
Porpáczy Krisztina úgy látja: bár március elsején megváltozott a struktúra, de azóta sem tudja az alapellátás, hogy kit hová lehet irányítani.
Erről semmilyen információ nem jön, még sürgős esetben sem. Én a mentőszolgálatot kérdezem meg, ez hatalmas bizonytalanság, amit a páciensek nem is értenek
– fogalmazott.
Szijjártó László gyermekorvos az egészségügy kiszolgáltatottságáról beszélt. Nagyon sok pénz hiányzik, hogy az egészségügy korrekt módon működhessen. Ráadásul hiába van orvos a műtőben, ha hiányzik a szakszemélyzet – folyik a verseny a megmaradt kollégák megszerzéséért. Egy-egy operációra hosszú időt, egy csípőprotézisre akár 5–7 évet is kell várni – tette hozzá. Nagyon sok minden már csak papíron létezik – jelezte az orvos. „Megpróbáljuk a gyermek- és szülészeti ellátást hétvégén is visszahozni, de egy hajszálon múlik, nem stabil a helyzet akkor sem, ha sikerül. Nem tudjuk, mikor fog elmerülni a hajó” – érzékeltette a helyzetet.
A lap beszámolója szerint a fórumon – vélhetően egészségügyi dolgozók – bekiabálták, hogy bezárták a traumatológiát és a sebészetet is a Karolinában.
„Azért vagyunk még mindig a helyünkön, mert szeretjük”
A kórházi fórumon szót kért egy egészségügyi szakdolgozó is, aki 35 éve dolgozik a Karolinában. Drámai hangvételű felszólalásában elmondta:
nem becsülnek meg bennünket, most minden szakdolgozói pótlékot elvettek. Van, akitől 60–100 ezer forintot. A következő hónapban ennyivel fognak kevesebbet keresni, köztük én is.
„Azért tanultunk, azért vagyunk még mindig a helyünkön, mert szeretjük. Az volt most az elvonása indoka, hogy nincs pénz: elvették a délutános, az éjszakai és a sürgősségi pótlékot. Persze, hogy elmegy így a dolgozó, mert nem fog tudni megélni. Aki egyedül neveli a gyereket, annak ez a pénz különösen hiányzik. Az orvos elmegy magánpraxisba vagy egy másik kórházba, vagy ügyel 15–25 ezer forintért óránként. Annyit keres 24 óra alatt, mint egy szakdolgozó egy hónapban. Ezeket kellene rendezni, mert nővér az orvos nélkül, orvos a nővér, a szakdolgozó nélkül nem tud dolgozni” – folytatta, majd kitért a kórház jelenlegi helyzetére:
A Karolina sebészeti osztályára csütörtökön rátették a lakatot. Nincs traumatológia. Kimondom: szerdáig lehet szülni a kórházban, mert a kismamákat és a babákat pénteken haza lehet engedni. Szombaton és vasárnap gyermekmegőrzés sincs, és szülő kismama sem. Intenzív osztályunk szintén nincs. Mentővel Hegyeshalomtól Győr 50 kilométer: egy sztrókos, agyvérzéses betegnek minden perc számít. Arról kellene beszélni, hogy ezt miként lehet megoldani. Arról, hogy ne három mentőautó legyen, s aki a kismamát hétvégére Győrbe viszi, az Veszprémből, Sopronból, Csornáról, Kapuvárról és Szombathelyről jár ide, majd megy vissza. Ez megéri?
Felszólalásában beszélt arról is, hogy a mentősofőrök, mentőápolók annyi pénzt nem keresnek, mint egy soron dolgozó betanított gyári munkás.
Ha ezeket meg lehetne oldani, a kórházunk is vissza tudna állni a régi kerékvágásba. De egyszerűbb becsukni egy osztályt. Gondoljunk arra a nővérre, aki mögött csütörtökön bezárták az osztályt, s nem tudja, jövő kedden hová megy dolgozni, mert még nem mondták meg neki. Szakdolgozó lenne, csak nincs hová, ki mögé álljon. Igaz, a bizonytalanságba nem jönnek fiatalok, hisz egyik hónapról a másikra juttatásokat vonnak meg. Tőlem most 18 százalékot vettek el, júniusban 10-et fognak visszaadni – azt mondja majd a média, hogy az egészségügyi dolgozó fizetésemelést kap. Előrébb megyünk, nem hátra, ugye? Közben az egészségügyi dolgozót szidják, s kérik, hogy mosolyogjunk. Közben azt hangsúlyozzák, a beteg az első. De kinek?
Bár a fórumon nem vett részt, Nagy István, a térség országgyűlési képviselője az esemény előtt néhány nappal beszélt a mosonmagyaróvári kórház helyzetéről. A Kisalföld beszámolója szerint a miniszter elismerte, az utóbbi időben egyes osztályok működése a szakemberhiány miatt bizonytalanná vált, de kijelentette, hogy az intézmény jövője biztosított. A fennálló problémák megoldásáról folyamatosan zajlanak az egyeztetések, és a kórháznak van hosszú távú, fenntartható jövőképe.
Szerinte pánikot kelteni, bezárásról beszélni, rémhíreket terjeszteni súlyos felelőtlenség. Az intézmény dolgozói nap mint nap óriási erőfeszítéseket tesznek a biztonságos ellátásunk érdekében. Kimerültek és bizonytalanok, ezért is kell nagyon megbecsülnünk őket. „Jelenleg a térségünkben működő intézmények is szakemberhiánnyal küzdenek, és a külföldi intézmények, valamint a magánszektor is folyamatosan keresik a megfelelő szakembereket, óriási az elszívó erő” – magyarázta a kórház bajainak okait a kormánypárti politikus.
Mindezek ellenére a miniszter kijelentette: „a mosonmagyaróvári kórházra szükség van, a jövője biztosított!”
Szünetel az intenzív osztály
Április 5-én az intézménybe látogatott dr. Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese, aki a Kisalföldnek azt mondta: a Karolina Kórház-Rendelőintézet szülészetének és gyermekosztályának jelenlegi működését az Országos Kórházi Főigazgatóság sem tartja optimálisnak, ezen igyekeznek változtatni.
Talán már a húsvéti hétvége után elérjük, hogy a kismamákat és a babákat ne kelljen Győrbe szállítani Mosonmagyaróvárról
– tette hozzá, beismerve, hogy jelenleg a gyermekosztályon mindössze három szakorvos és egy rezidens tevékenykedik.
Szondi Zita arról is beszélt, hogy az egynapos sebészeti beavatkozásokat erősítik majd a jövőben. A belgyógyászati osztály mellett a rehabilitációs ellátások fejlesztését tartja még fontosnak a szakember.
A sürgősségi osztály a kórház szándékai szerint hamarosan szintén a régi rend szerint működne (március elejétől sürgősségi betegellátó hely van a Karolinában), mivel az akut betegellátás megerősítését elsődlegesnek tartja a kórház menedzsmentje.
