Balogh Zoltán / MTI
Belföld

Megszavazták a törvények módosítását, teljesen átalakul az egészségügy

136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal az év utolsó ülésnapján elfogadta az Országgyűlés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítását, amellyel gyakorlatilag az egész ellátórendszer működése megváltozik.

Az egészségügy hatékonyabbá tétele a célja az ellátórendszer átalakításáról szóló törvénynek. Orvosok, szakszervezetek, szakértők, közgazdászok és politikusok is már régóta hangsúlyozzák, hogy az egészségügy minden szegmense átalakításra szorul – most úgy tűnik, a kormány meglépi a reformot, nem sokkal a tavaly tavaszi, éppen aktuális kovidhullám közepén életbe léptetett, sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény után.

A mostani átalakítás mértékét jól mutatja, hogy ahhoz összesen hét törvény módosítására volt szükség.

Az egészségügy mostani átalakítása az alapellátást (tehát a háziorvosi szintet), a járóbetegellátást (vagyis a szakrendelőket), illetve a kórházi működést is érinteni. A Semjén Zsolt által november 15-én, nem sokkal éjfél előtt benyújtott törvényjavaslat értelmében a tartós ápolási feladatok, épületek és az ott dolgozók is átkerülnek a szociális ellátórendszerbe, továbbá átalakítják az alapellátást és az ügyeleti rendszert, valamint a szakrendelők és a városi kórházak szakmai integrációja is megtörténik, azaz megyei kórházak irányítása alá kerülnek, éppúgy, mint a védőnők.

Alapellátás és ügyelet

Ha a egy praxisba hat hónapon át nem találnak orvost, akkor a rendelkezés lehetőséget biztosít az Országos Kórházfőigazgatóság alá tartozó praxiskezelő számára, hogy a praxiskezelő által választott háziorvos lássa el a továbbiakban az adott körzet lakosait.  Új praxiskörzetek kialakítása a jövőben az önkormányzat helyett a praxiskezelő feladata lesz.

Ide tartozik a törvény egyik legvitatottabb és talán legnagyobb változást hozó része: az ügyeleti rendszer átalakítása. Ennek értelmében 2023. július 1-től már nem az önkormányzatok szervezik meg a háziorvosi rendelési időn kívüli felnőtt és gyermekorvosi ügyeleti ellátást, hanem az Országos Mentőszolgálat. Az eredeti szándék szerint az új rendszert az egész országra kiterjesztették volna, a végül a képviselők elé kerülő szövegben azonban már az szerepel, hogy Budapestet nem érinti a változtatás, vagyis a fővárosban továbbra is marad az eddigi, a kerületi önkormányzatok által megszervezett ügyeleti rendszer.

A feladatra a helyhatóságok nem köthetnek újabb szerződést, a meglévők 2024. januárjától hatályukat vesztik. Ehhez tudni kell, hogy az önkormányzatok nem csupán közvetlenül a háziorvosokat szervezhették be az ügyeletbe, hanem erre szakosodott szolgáltatókat is.

Kikerült az önkormányzatok kezéből a védőnői ellátás is, amely július 1-től az állam feladata lesz.

Kórház

A fekvőbeteg-szakellátás differenciálása érdekében meghatározzák a városi kórház és a vármegyei kórház fogalmát azzal, hogy a különböző területi szinten működő kórházak szakmai összetételét és feladatait miniszteri rendelet határozza meg.

Alapvető elv, hogy a városi kórház 0-24 órában legyen alkalmas betegfogadásra, a vármegyei kórház pedig 0-24 órában biztosítson sürgősségi ellátást.

A törvény pontos szövege így hangzik:

Városi kórház az a gyógyintézet, amely 0-24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást.

Vármegyei kórház az a gyógyintézet, amely 0-24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást. 

Azokat az ellátásokat, amelyekhez a legtöbb szakemberre van szükség, a megyei centrumokba koncentrálják. Ez várhatóan azzal jár, hogy a komplexebb kezelésekre többet kell majd utazniuk a betegeknek, ugyanis a városi kórházak főképp az egynapos sebészetre és szakellátásra korlátozódnának.  A megyei centrumkórházakba költöztetnék azokat a szakmákat, amelyek biztosításához sok szakemberre van szükség.

Azt, hogy pontosan melyik kórháznak mi lesz a feladata, Pintér Sándor miniszter rendeletben állapítja majd meg.

Czeglédi Zsolt / MTI Dolgozók a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campus Infektológiai Klinikáján 2022. március 24-én.

Orvosok körében nagy port vert fel a törvénynek az a passzusa, ami azt mondja ki: a minél jobb minőségű egészségügyi ellátás érdekében az egészségügyi szolgáltató esetlegesen – 2023. július 1-jétől – 20 százalékkal csökkentheti az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló orvos és szakdolgozók alapilletményét, ha a minősítés során a teljesítménye nem éri el a kívánt követelményeket. De lehetővé teszik azt is, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal a minősítés eredményétől függően megemeljék. Vagyis konkrétan  arról van szó, hogy a munka értékelése alapján akár 20 százalékkal csökkenthető az adott orvos fizetése, a jól dolgozók illetménye pedig akár 40 százalékkal is növelhető. Az, hogy pontosan milyen szempontok alapján értékelnék az orvosokat, az elfogadott törvénycsomagból nem derül ki.

A törvénymódosítás után az egyik legkardinálisabb változás lesz a szakápolás leadása a szociális ellátórendszernek, az úgynevezett szakápolási központoknak. Szakértők szerint ez azért is aggasztó irány, mert a feladatokat az a szociális rendszer venné át, amely az állam helyett a hozzátartozókra hárítaná a feladatot a szociális törvény módosítása értelmében.

Fontos változás az átvezénylés lehetősége is, amivel a szakemberhiányt akarja orvosolni a kormányzat, hiszen sokszor állnak le osztályok munkaerőhiány miatt.

A kórházak dolgozóit a megyében például úgy lehet majd máshová vezényelni, hogy a munkahely és a lakóhely között az oda- és visszautazás ideje tömegközlekedéssel elérheti akár a napi 3 órát, és 10 éven aluli gyereket nevelő dolgozónál is a 2 órát.

Kifejtve nincs, de a javaslat rögzíti: a munkavégzés helyének munkáltató általi egyoldalú meghatározása a foglalkoztatottra nézve – egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat.

Járóbeteg-ellátás

A háziorvosi és a kórházi ellátási szint között elhelyezkedő szakrendelők esetében is változás lesz. A törvény kimondja, a járóbeteg-ellátásban az állami szerepvállalás növeléséhez szükséges intézkedések biztosítása, ami azt jelenti, hogy a szakrendelők kikerülnének az önkormányzatok alól, és állami irányítás alá kerülnének. A fővárosi önkormányzat november végén szembement ezzel, és arról döntött egyhangúlag, nem támogatja, hogy a főváros, a fővárosi kerületek és az agglomeráció vonatkozásában a járóbeteg-szakellátás kötelezően állami feladattá váljon.

Tiltakozik a orvoskamara

Az, hogy az áprilisi választás után a kormány az egészségügy átalakítására készül, nem nevezhető váratlannak, sőt, az ügyeleti rendszer átalakítására tett kísérletek már tavasz előtt elkezdődtek. Hajdú-Bihar megyében 2021 júliusától tesztelték azt, hogyan működik, ha az ügyeleti ellátást az Országos Mentőszolgálat szervezi.  A hajdúsági kísérletről hivatalos és nyilvános értékelés nem elérhető, de minden bizonnyal jól sikerült, hiszen ez alapján  alakítják most át az ügyeleti rendszert a főváros kivételével az egész országban.

A többi változtatásról az akkor frissen kinevezett egészségügyért felelős államtitkár beszélt először május végén a Magyar Orvosi Kamara országos kongresszusán. Takács Péter akkor azt mondta, az ügyek 80 százalékát el lehet dönteni Budapestről, excel-táblát nézve. Az ügyek 15 százalékhoz azonban ott kell lenni, és tárgyalni kell a klinikai centrumokkal, a megyei kórházakkal, a háziorvosokkal, hogy az, amit az íróasztal mögött kitaláltak, megvalósítható-e a gyakorlatban.

Az orvoskamara júliusban tárgyalt legközelebb az államtitkárral, akkor még azt írták a találkozóról, hogy „a megbeszélés zárásaként megállapítottuk, hogy az államtitkár által felvázolt átalakítási irányokat szükségesnek és jó irányúnak tartjuk, de ezek eredményessége a részletek kidolgozásán múlik.”

A novemberben benyújtott törvényjavaslattal szemben azonban hevesen tiltakozott a MOK, amely kategorikusan kijelentette: nem támogatja az egészségügyi tárgyú törvények ilyetén  módosítását. A kamara bírálta a túlzott centralizációt, amely hosszú döntési láncokat, az pedig működési zavart és pazarlást okozhat. Továbbá kritikaként fogalmazták meg azt is, hogy a változtatások nem teszik vonzóvá az orvosi pályát, illetve a törvénycsomag a meglévő bizonytalanságot fokozza.

A MOK december 1-jén körlevelet küldött tagjainak, amiben azt mérik fel, az orvosok támogatják-e, hogy a kamara rendkívüli küldöttgyűlést hívjon össze, hajlandóak-e koordináltan, nagy tömegben, felmondani az önként vállalt (ügyeleti, műszakos) túlmunkát, illetve letétbe helyezni felmondásukat. A felmérés eredményét egyelőre nem tették közzé.

Ajánlott videó