Januárban egy barátja nevelőapja azzal kereste meg a 26 éves B. Á.-t, hogy szüksége van valakire, akire rá lehet bízni egy cég ügyvezetését. A férfi elmondta, hogy egy ingatlanos vállalkozásról van szó, amelynek az irányításában egy-másfél hónapig kellene részt vennie, amíg a tényleges cégvezető meg nem jelenik a társaságban. Havonta 200 ezer forintos nettó fizetést ajánlottak neki a cég vezetéséért.
„Intelligens embernek ismertem meg a barátom nevelőapját, így nem láttam benne kockázatot, és belementem” – írta a fiatalember már júliusban, amikor önfeljelentést akart tenni a rendőrségen, mert gyanúja szerint egy bűnszervezet hálózta be.
A fiatalember ügyvédje, Varga Tamás szerint ügyfelét ezt követően elvitték egy ügyvédhez, és alapíttattak vele egy egyszemélyes kft.-t, aminek ingatlanforgalmazás volt a fő tevékenysége, és egy székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve. Azzal hitegették, hogy ez egy arab hátterű cég, amely egy nemzetközi hálózatnak lesz a magyar tagja, és Budapest belvárosában lévő ingatlanokat fog forgalmazni.
A cégvezetőként bejegyzett férfivall nyittattak egy bankszámlát, de amikor kijött a bankból, elvették tőle a papírokat és a hozzáférési kódokat, a PIN-kódot, a bankkártya adatokat, valamint azt a mobilt is, amire a megerősítő kódok érkeztek az utalásoknál. A fiatalember ügyfélkapujának hozzáférési adatait is átadta.
„Ügyfelem naiv gyerek, de érezte, hogy valami nincs rendben a sztorival. Gyanús volt neki, hogy folyamatosan veszik fel az ügyfelektől a lakásokra kapott előlegeket a cégtől, de nem látja a másik oldalt, vagyis hogy vannak-e egyáltalán lakások.
Két férfi, akik valójában irányítják a szervezetet, összesen 250 millió forintnyi foglalót vett fel negyven lakásra
– magyarázta Varga Tamás, aki szerint több személyt is felvettek ingatlanosnak, egy irodát is berendeztek, hogy tartsák a kapcsolatot a cég ügyfeleivel.
A fedősztori, amit az ügyfeleknek előadtak, az volt, hogy a magyar ingatlanos cég a dubaji anyavállalattól megvásárolt egy ingatlancsomagot, amelyet most terveznek értékesíteni. A cég valódi irányítói ezt tulajdoni lapokkal próbálták igazolni, ám ezeken cégük neve nem szerepelt. Az ügyfeleket úgy tájékoztatták, hogy a cégnek van tőkéje, de nem fogják kivásárolni az adott ingatlant a csomagból, csak ha a vevő megelőlegezi. Hogy a vevő szándéka komoly legyen, illetve hogy a kivásárlási folyamatot az iroda megindítsa, előleg kellett.
A cég egy elegáns Kossuth téri irodát bérelt, hogy elhitesse, ez egy jól menő, nemzetközi leányvállalat. Az értékesítőket jól kiképezték a szervezők.
A vevők képeket kaptak a házak külsejéről, illetve az ingatlan alaprajzát is megmutatták nekik. Természetesen a trükk nem mindig jött be. „Volt olyan vevő, aki elment a fotó és a szerződés alapján a helyszínre, és ott azt látta, hogy totál más háznak kapta meg a fényképét az irodától” – mondta a 24.hu-nak B. Á., aki szerint ha valaki vette volna a fáradtságot, és lekéri az ingatlan tulajdoni lapját, kiderült volna, hogy valami nem stimmel.
Előfordult olyan is a fiatalember szerint, hogy a cég valódi irányítói hamis tulajdoni lapokat készítettek. A szerződések aláírásakor mindenesetre ügyvédek nem jelentek meg a vevők és az eladó oldalán sem. A szerződéseket B. Á. írta alá, aki nem is tárgyalt az ügyfelekkel, a papírokat a konyhában írta alá.
Márciusban egy másik céget is alapítottak a 26 éves fiatalember nevére, és már havi 300 ezer forintos fizetést adtak neki, valamint alkalmanként pár százezer forintos bónuszokat. A cégnek szintén nyitottak egy bankszámlát, amelyhez B. Á.-nak nem volt hozzáférése, és innentől csak Signalon (ez egy lehallgathatatlan kommunikációs csatorna) keresztül beszélt a „partnereivel”. B. Á.-nak azt mondták, hogy egy államtitkár megbízásából a vállalkozásnak az a feladata, hogy gázóracseréket bonyolítson le, legalábbis papíron, mert a tényleges munkát állítólag más cég végezte.
Adósságot dolgoznak le az államtitkár úrnak, amit ha nem törlesztenek, kezüket, lábukat eltörik
– ezzel rázták le a fiatalembert, amikor egy internetes fórum révén rájött, hogy „partnerei” valószínűleg nem először károsítanak meg lakásvásárlókat.
Hirdetéseiket többször letiltották a legnagyobb ingatlanhirdetési oldalról, mert nem volt megbízásuk a lakás eladására, és idővel a magán- és céges bankszámlákat is zárolta a pénzintézet.
„Hónapokig könyörögtem, hogy vegyék le rólam a céget, és keressenek másik ügyvezetőt, mert én már mással, a szakmámban szeretnék dolgozni. Nem azért, mert tudtam volna arról, hogy nincs együttműködési szerződés vagy lakás, hanem mert visszataszítóak voltak ezek az emberek, akik engem irányítottak. Szó szerint belebetegedtem az egészbe, mert egyszerűen nem láttam a kiutat, nem engedtek ki a karmukból. Féltem a fizikai bántalmazástól is, és attól is, hogy eltűnnek a pénzzel” – fogalmazott önfeljelentésében a cégvezető.
Varga Tamást júliusban kereste fel az ügyvezető, mert miközben jelentős összegek tűntek el a cég számlájáról, lakáshoz még nem jutott senki.
Az ügyfele benne volt a pénzek felvételében?
Nem. Papíron volt csak ügyvezető, neki kellett aláírnia mindent. Csak a konyháig mehetett be az irodában. Senkivel sem tárgyalt, de ott kellett ülnie minden nap, hogy alá tudják íratni vele a papírokat. Ahogy bejöttek a foglalók, azok rögtön ki is mentek. 250 millió forint tűnt el a cég számlájáról, lakások azonban nincsenek. A vevőktől azt hallom, hogy már többen is feljelentést tettek az ügyfelem ellen csalás miatt, mert ő adta nevét az ügyletekhez.
Varga azt tanácsolta a fiatalembernek, hogy jelentse fel magát, mert enyhébb elbírálásra számíthat, ha együttműködik a hatóságokkal. Álláspontja szerint ha tisztázódnak a dolgok, akkor védence strómanként maximum bűnsegéd lehet, és nem tényleges elkövető. Jó három héttel ezelőtt el is készítette védencének a feljelentést, de amikor be akarta vinni a rendőrségre, akkor állítása szerint azt mondták neki a telefonba, hogy ne tegye, mert szabadságon van az illetékes.
Azt mondták, hogy térjünk vissza rá a jövő héten. Mondtam, hogy ez nem ér rá, mert ez egy forrónyomos ügy, és egy bűnszervezetről van szó, most még itt vannak az emberek, de nem voltak hajlandóak fogadni. Azt mondták, menjek be a következő hétfőn, és adjam le a panasznapon. Ezt követően felhívtam az illetékes ügyészséget, hogy bevinném hozzájuk az önfeljelentést, és délután leadtam nekik.
Az ügyészség azzal a lendülettel áttette a BRFK-ra az ügyet, mert ők az illetékesek. Azóta eltelt több mint három hét, de a saját magát feljelentő férfit mind a mai napig nem hallgatták ki. Az ügyvéd szerint ez azért is nagy gond, mert a bűnszervezet irányítói zsarolják és fenyegetik őket, és azon mesterkednek, hogy elvarrják a szálakat. Az ügyvéd szerint az általuk leírt tényleges elkövetők közül egy már egy másik ügyben is a rendőrség látókörébe került.
„Azóta megkerestek bennünket a cég valódi irányítói, hogy adjuk át a céget. Szinte naponta küldöm be a rendőrségre a velük történt hangfelvételeket és bizonyítékokat, de hiába kérdezem, hogy mikor akarnak már kihallgatni bennünket tanúként. Kiderült, hogy azért húzódik a dolog, mert az, aki megkapta az ügyet, nyaralni van, és senki nem csinálja. Ezt követően írtam egy levelet a BRFK-nak, amit másolatban elküldtem a Fővárosi Főügyészségnek is. Ebben leírtam, hogy a bűnszervezet ismeretlen vezetői egy közvetítőn keresztül pénzt ajánlottak nekem és ügyvédtársamnak, hogy befolyásoljuk a cég és a tulajdonos bizonyos döntéseit, és hogy két hete hiába kérem, hogy kutatás keretében foglalják le a cég irodájában lévő eszközöket és iratokat.
29 éves ügyvédi pályafutásom alatt még nem találkoztam olyan esettel, hogy könyörögnie kell az elkövetőnek, hogy vonják már felelősségre egy feltehetően bűnszervezetben elkövetett lakásmaffiás csalássorozat miatt.
Miközben az ügyvéd irodájában beszélgetünk, Varga Tamás elmondja, hogy a panaszosok már őt hívják telefonon, s egy kilencmilliós foglalót befizető férfi már fizikai agressziót is kilátásba helyezett, ha nem fizetik vissza neki a pénzét.
Megkerestük a BRFK kommunikációs osztályát, hogy megtudjuk, miért húzódik a nyomozás, és igaz-e, hogy az elkövető a szabadságolások miatt nem tudta feljelenteni magát a rendőrségen. Arra is rákérdeztünk, miért nem hallgatták még ki a saját magát feljelentő férfit. Válaszukban azt írták, hogy bárki, bármelyik rendőrkapitányságon napszaktól függetlenül megteheti a feljelentését, bejelentését, és a rendőrség nem küld el feljelentőt, bejelentőt szabadságolás indokával.
A konkrét esettel összefüggésben nem érkezett panasz. Az ügyészségtől érkezett feljelentést a BRFK egy már folyamatban lévő büntetőüggyel egyesítette. Mindezen túlmenően a megkeresésben szereplő állítással összefüggésben Budapest rendőrfőkapitánya vizsgálatot rendelt el. A folyamatban lévő eljárással kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy az ügyben több feljelentés is érkezett, és a feljelentések alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya pénzmosás bűntett gyanúja miatt folytat nyomozást. Az ügyben a nyomozók több tanút is kihallgattak, gyanúsítotti kihallgatás nem történt.
Megkerestük a Fővárosi Főügyészséget is, hogy megtudjuk, miért húzódik az ügy, és mit tud tenni az ügyészség abban az esetben, ha az elkövetőt a kérése ellenére sem vonják büntetőeljárás alá. Rab Ferenc helyettes szóvivő válaszában azt írta, hogy felderítési szakaszban van a BRFK által folytatott nyomozás, és nem került még sor gyanúsítotti kihallgatásra.
Hozzátette, felderítés során a nyomozó hatóság önállóan jár el, ezért ilyenkor a rendőrség jogosult válaszolni a nyomozással kapcsolatos kérdésekre is. A törvény szerint az ügyészség elsődlegesen törvényességi ellenőrzést gyakorol a nyomozás felett addig, amíg senkit nem hallgatnak ki gyanúsítottként. Ha viszont az eljárásban szereplő személy kifogást terjeszt elő a nyomozó hatósággal szemben a nyomozás elhúzódása miatt, akkor azt az ügyészség bírálja el.
