Népszavazást kezdeményezett a magyar uniós tagságról a Jobbik. Gyöngyösi Márton a párt elnöke, európai parlamenti képviselője szerint időben kell cselekedni, ugyanis a kormány a kétharmados parlamenti többség birtokában bármikor kivezetheti az országot az EU-ból. A Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) hétfőn benyújtott javaslat célja ezért az, hogy a jövőben az Országgyűlés ne hozhasson olyan döntést, amely az unióból való kilépéshez vezet.
2011 óta egy népszavazás érvényességéhez a választásra jogosultak legalább felének a részvétele szükséges, így például az uniós csatlakozásáról szóló, 2003-as népszavazás sem lenne érvényes, hiába mondott a résztvevők 84 százaléka igent az EU-tagságra, mivel a részvételi hajlandóság mindössze 46 százalék volt. Az új szabályok bevezetése óta egyetlen népszavazáson sem sikerült megugrani az 50 százalékos részvételi küszöböt.
A Jobbik ezen az alábbi kérdéssel igyekszik változtatni:
Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne támogathasson olyan javaslatot vagy indítványt, amely Magyarországnak az Európai Unióból való kilépését eredményezheti?
Gyöngyösi a 24.hu-nak azt mondta, a kérdést jogtechnikai okból fogalmazták meg így, de valójában egyszerűen elmagyarázható: népszavazással léptünk be az EU-ba, kizárólag népszavazással dönthessünk a tagságunk jövőbeli sorsáról. A pártelnök jelenleg ezt nem látja biztosítottnak.
Különösen körültekintően kell megfogalmazni a kérdést, ugyanis népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben lehet kiírni. A rendszerváltás óta alkotmányos tilalom alatt áll, hogy nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségvállalásról népszavazást tűzzenek ki, nem szólva arról, hogy az alaptörvény módosításáról sem dönthetnek közvetlenül a magyarok. Hogy a Jobbik ügyesen egyensúlyozott-e ezen megkötések között, arról először az NVB dönt, majd az esetleges jogorvoslati eljárások után kezdődhet meg a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése. Amennyiben ez összejön, egy érvényes népszavazás az Országgyűlést három évig, tehát a jelenlegi ciklus végéig arra kötelezné, hogy ne hozhasson az EU-ból való kilépésre irányuló döntést.
Ujhelyi bejelentette, Gyöngyösi benyújtotta
Az EU-tagság megerősítését célzó népszavazás vasárnapról hétfőre furcsa kanyart vett, ugyanis nem a Jobbik, hanem az MSZP európai parlamenti képviselője, Ujhelyi István dobta be a témát a közbeszédbe. Azonban miután a Jobbik másnap hivatalosan is benyújtotta az NVB-nek a maga kezdeményezését, Ujhelyi „a felesleges párhuzamosságok elkerülése miatt” inkább nem adta be saját javaslatát.
Ujhelyi nem nyújtott be semmit, én viszont egy hete dolgozom azon jogászokkal, szakértőkkel, hogy az alaptörvényből és a hatályos jogszabályokból, alkotmánybírósági határozatokból, NVB-döntésekből összeállítsunk egy pontos kérdést
– nyilatkozta lapunknak Gyöngyösi. Hozzátette, az előzetes egyeztetés kimerült abban, hogy vasárnap reggel az ellenzéki EP-képviselők WhatsApp-csoportjában Ujhelyi megkérdezte, hogy tudnák-e támogatni a kezdeményezését, mire Gyöngyösi visszaírta, hogy hétfő reggel tervez sajtótájékoztatót tartani ugyanebben a kérdésben.
A Jobbik elnöke úgy látja, nem véletlen, hogy két ellenzéki politikus egymástól függetlenül ugyanarra a következtetésre jut egy témában, hiszen ugyanazokkal az emberekkel beszélgetnek, „ahhoz pedig kicsi ez az ország, hogy a dolgok ne érjenek körbe rövid idő alatt”.
Ugyanaz az infó juthatott el a Jobbikhoz, mint hozzám: a Mi Hazánk készül valami EU-ellenes akcióval, amit ha megtámogatna a Fidesz, akkor nagy baj lenne
– foglalta össze a 24.hu-nak Ujhelyi, miért gondolhatták mindketten, hogy mihamarabb lépni kell.
A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László május végén beszélt arról, hogy 2030-ig népszavazást tartani kellene a magyar uniós tagságról, Novák Előd, a párt parlamenti képviselője pedig csütörtökön az alaptörvény módosítását sürgette, hogy az elmúlt 18 év mérlegének megvonása után ügydöntő népszavazást lehessen tartani a kérdésben. Ugyanakkor a Mi Hazánk a 24.hu-nak elárulta, nem kívánnak asszisztálni a Jobbik népszavazási kezdeményezéséhez, mivel szerintük „a baloldal hamis szavazásának” az a célja, hogy a jelenleginél is nagyobb baj előtt az unióhoz láncolja Magyarországot.
Az MSZP vezetése egyelőre nem döntött arról, hogy a kérdés hitelesítése esetén akár az aláírásgyűjtésben, akár a kampány más részében segít-e a Jobbiknak. Ujhelyi arra hívja fel a figyelmet, hogy a választási bizottság döntése után fellebbezés várható, és mivel az NVB-nek hatvan, a Kúriának pedig kilencven napja van, hogy határozzon, akár öt-hat hónap is eltelhet, mire kiderül, lehet-e aláírást gyűjteni.
Lehet-e Huxit a népszavazás vége?
A kezdeményezés az ellenzéki oldalról is kapott bírálatokat: elsőként a Momentum politikusai kritizálták a javaslatot, majd másnap az LMP is kijelentette, hogy nem támogatja a népszavazás ötletét. Ujhelyi nehezményezte: ahelyett, hogy Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője a WhatsApp csoportban reagált volna a felvetésére, a párt teljes erővel nekirontott.
A Momentum politikusa fölösleges politikai hazardírozásnak nevezte a kezdeményezést, mondván, a brexit a példa rá, hogy egy megnyertnek tűnő népszavazást is el lehet veszíteni – különösen válság idején –, Magyarország pedig a briteknél is sokkal többet veszítene a tagság feladásával.
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezető-helyettese a 24.hu-nak azt mondta, Magyarország immár két évtizede az unió tagja, „ebben a kérdésben egyszerűen nincs szükség népszavazásra, mert ez annyira egyértelmű, mint az, hogy az ég kék és a fű zöld”. Szerinte egy érvénytelen népszavazás még muníciót is adna a Fidesznek, hiszen ebben az esetben hivatkozhat arra, hogy az embereket nem érdekli ez a kérdés, ami akár az unióból való kilépésre is ösztönözheti a kormányoldalt.
hiszen amíg a britek arról döntöttek, hogy tagok maradjanak vagy kilépjenek-e, addig az övék egy „sokkal okosabban”, a magyar szabályoknak megfelelően megfogalmazott kérdés. Ráadásul amennyiben érvénytelen lesz a népszavazás, de többségben lesznek az EU-párti szavazatok, akkor ugyanaz a helyzet áll elő, ami a kormány áprilisi „gyermekvédelmi” népszavazásánál és a 2016-os betelepítési kvótáról szóló referendumnál. Még ha nem bír is jogi kötőerővel a népszavazás, akkor is „politikai póráz lehetne a kormány nyakán” – érvel Ujhelyi, bár ez esetben nem árt hangsúlyozni, hogy a Fidesz-kormány által kezdeményezett népszavazásokon jócskán 90 százalék feletti volt a „nem” szavazatok aránya, és 3,2–3,7 millióan szavaztak a jobboldal intencióinak megfelelően.
Mit tesz Orbán, ha elapadnak a pénzcsapok?
Gyöngyösi szerint sokan mosolyogtak rajta, amikor a Jobbik a 2019-es EP választás idején arról beszélt, nem kisebb a tét, mint hogy „engedjük-e Orbán Viktornak, hogy kivezesse hazánkat az unióból”, azonban a tusványosi beszéd óta „mindenkinek egyértelmű, mire készül a kormányzat”. Úgy véli, a Fidesz hatékonyan képes formálni a választók gondolkodását – amit Vlagyimir Putyin és Oroszország megítélése is jelez –, ezért hiába támogatja a lakosság 70 százaléka, de még a fideszesek többsége is az EU-tagságot, könnyen át lehet hangolni a társadalmat. A pártelnök úgy látja, hogy a kilépést pedzegető diskurzus már megindult „a kormányt körülvevő slepp” körében, mivel egyre inkább úgy néz ki, hogy a Fidesz nem tudja lehívni azokat az EU-s forrásokat, amelyek Magyarországot ugyan megilletnék, de „a jogállamiság lábbal tiprása” miatt nem kapjuk meg őket.
Bedő Dávid szerint itt jön be az ellenzéki pártok szerepe: el kell magyarázniuk a választóknak, hogy nem az Európai Unió miatt nem kapunk pénzt, hanem azért, mert az elmúlt tizenkét évben a Fidesz folyamatosan visszaélt azokkal.
Egy komoly megélhetési és szociális válság van az országban, szerintem elsősorban ezzel kellene foglalkozni
– érvel a momentumos politikus.
Ezzel szemben Gyöngyösi úgy látja, hogy a megélhetési válság akkor lesz igazán mély, ha az EU-s pénzek nem érkeznek meg. A kormány megkaphatná ezeket két nap alatt, ha meghozza a magyar demokrácia védelmét biztosító garanciákat – vélekedik Gyöngyösi, aki a július elején bejelentett, a többi között a korrupció visszaszorítását célzó engedményeket látszatintézkedésnek tartja, valódi lépés szerinte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást lenne.
Bedő szerint viszont nem ennyire bináris a dolog: a Fidesz úgy próbálja megőrizni a hatalmát, hogy közben bent marad az unióban. Racionális politikai keretek között annyira fontosak a kormány számára az uniós támogatások, hogy az ország kivezetése az EU-ból akár a hatalom elvesztését is okozhatja.
Most van az a lélektani pillanat, amikor még az embereket úgy lehet megkérdezni az Európai Unióról, hogy higgadtan tudnak gondolkodni
– mondja ezzel szemben a Jobbik elnöke, aki arra számít, hogy ősztől magasabb fokozatra kapcsol a már évek óta zajló EU-ellenes kormánypropaganda.
Ujhelyi szerint a kezdeményezés kritikusai nem látják, hogy mire jövő tavasszal szavazásra bocsáthatnák a kérdést, könnyen előállhat az a helyzet, hogy az Európai Unió történetének első jogállamisági büntetése megszületik, tehát hivatalosan is befagyasztják a források egy részét, és nagy valószínűséggel a hetes cikkely szerinti eljárás végére is pont kerül, ami akár Magyarország szavazati jogának a felfüggesztését is magával hozhatja.
Tegyük már fel magunknak a kérdést, hogy ha ezek megtörténnek, Orbán mit fog mondani? Kedves nép, az én hibám, a politikám miatt megbüntetnek minket, elnézést kérek, lemondok? Nem. Teljes erejével szembe fog menni az unióval. Ha elapadnak a pénzcsapok, ráadásul jogi eljárások tucatja zajlik Orbán ellen, az unióval való szakítás marad az egyetlen opció
– állítja a szocialista politikus, hozzátéve, hogy az EU magyarországi támogatottsága így is évente 4-5 százalékot kopik, amit a kormány propagandagépezete még fel is gyorsíthat, ha pedig sikerül letornászni a kilépés elutasítottságát, akkor technikailag semmi sem akadályozhatja meg a kétharmados Fidesz-többséget abban, hogy kivezesse Magyarországot az unióból.
Megjegyzendő, hogy az üggyel kapcsolatban az Igazságügy Minisztérium az ATV kérdésére leszögezte: „A magyar kormány elkötelezett az uniós tagság mellett, ezt erősíti, hogy a magyar lakosság 80 százaléka ma is az uniós tagság mellett voksolna.”
Bedő Dávid szerint a Fidesznek népszavazás nélkül kilépni az unióból óriási politikai kockázat lenne, ezért amíg ennyi ember támogatja a tagságot, ő nem érzi reális fenyegetésnek a kilépést. A Momentum képviselője is nagyon erősnek tartja a Fidesz kommunikációs gépezetét, de azt nem látja, hogy ötven százalék alá tudják tornászni az EU-pártiak arányát, és utána még egy népszavazását is nyerjen a Fidesz ebben a kérdésben.
Nagy Márton gazdaságfejlesztés miniszter korábban kijelentette, hogy a kohéziós támogatást mindenképp megkapjuk, csak a 15 milliárd eurós helyreállítási alaphoz való hozzáférés bizonytalan, bár kormányzati nyilatkozatok szerint annak ügyében is „rendkívül közel” van a megállapodás. Ujhelyi azonban arra emlékeztet, hogy a jogállamisági vizsgálat utolsó fázisába léptünk: augusztus 22-éig van ideje a kormánynak válaszolni az Európai Bizottság legújabb levelére, ami után a bizottságnak egy hónapja lesz megfogalmazni a konkrét szankciókról szóló javaslatát az Európai Tanácsnak. Erről októberre döntés születik, ami a helyreállítási alapon túl a teljes hétéves keretköltségvetést is érintheti.
A magyar családok többsége őszre fog szembesülni azzal, hogy milyen elképesztő megélhetési válság van. A kormány pedig azt fogja mondani, hogy erről az unió tehet, mert politikai okokból büntetnek minket
– vetíti előre Ujhelyi, hozzátéve, hogy ebben a kiélezett politikai helyzetben már késő lesz ilyen kezdeményezést indítani, „300 fős tüntetésekkel és konferencia kerekasztal-beszélgetésekkel” pedig lehetetlen lesz kezelni azt.
A Jobbik népszavazási kezdeményezéséről a Fidesz és a Demokratikus Koalíció állásfoglalására is kíváncsiak voltunk, azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak a megkeresésünkre.
