Belföld

Rogán barátjának érdekeltségénél landolt az egykori szexbarlang épülete, amit nemrég adott el a Belváros

Szajki Bálint / 24.hu
Szajki Bálint / 24.hu
Nem csupán egyetlen lakás, hanem egy teljes épület tulajdonosa lett Budapest szívében friss érdekeltségén keresztül Shabtai Michaeli. Már meg is kérték az engedélyt a ház elbontására, amely úgy került Shabtai Michaeli kezébe, hogy részben megvette azt a céget, amely az év végén az önkormányzattól megvásárolta a különleges sorsú, egykor bordélyházként működő ingatlant.

Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.

A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: „A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva.”

Szajki Bálint / 24.hu

Egy teljes épületet szereztek meg

A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).

A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig „gép és berendezés” nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.

A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.

Részlet a belvárosi önkormányzat decemberi előterjesztéséből.

Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.

Az pedig kivételes lehetőség, ha valaki egy egész épületet meg tud szerezni Budapest szívében, márpedig ebben az esetben ez történt.

Habony, Rogán és Michaeli

A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.

Kapcsolódó
Rejtélyes hátterű budai luxusvillába pakolja cégeit Rogán Antal belvárosi bizalmasa
Kertész Balázs kiüríti azt a ma már százmilliókat érő ingatlant, amelyért tíz éve mindössze kétmillió forintot kellett fizetni. Az új cégszékhely feltehetően Kertész otthonául is szolgál, tulajdonosa azonban egy svájci cég.

A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.

Bontási engedélyt kértek

A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. „Bármi lehetséges” – mondta Csermely a 24.hu-nak.

A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.

Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.

Szajki Bálint / 24.hu

Két évszázadnyi történelem

A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.

Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.

Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint

akár egy 12,5 méter magas utód is kerülhet, ami a telek tetszőleges hányadát (a föld alatt akár a 100 százalékát) foglalhatja el – feltéve persze, ha a zöldfelületi arány 10+5 százalék felett marad.

Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.

Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.

Szajki Bálint / 24.hu

A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.

A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.

Mapire Az 1838-as pesti nagy árvíz pusztítása a mai Kálvin tér (a térképen Heu Pl.) környékén – fehér körrel jelölve a mai Bástya utca 18.

Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.

A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt „csókpalotája”, amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.

A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.

A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol

a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.

– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.

A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.

Népszava, 1911. feb. 23. / Arcanum Digitális Tudománytár

A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.

A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került.

Frissítünk!

A házról cikkünk első verziójában azt írtuk, hogy itt, az első emeleten készült a nevéhez híven dalokkal teli Dalkoszorú, majd az 1858-ban létrejött Szépirodalmi Közlöny első szerkesztőségét is itt találhattuk volna, sőt, később a Petőfi Társaság főtitkára, az író-művészettörténész Szana Tamás, illetve a szintén hozzá kötődő Figyelő című művészeti lap újságírói érintették meg naponta a kilincset. Mindez valójában a mai Bástya utca és a Fejér György utca sarkán álló, ma 13. számú vöröstéglás épületre igaz, ami 1879 előtt a 18-as házszámot viselte.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik