Már Rogán Antal grúz barátjának, Shabtai Michaelinek az érdekeltségéhez tartozik egy teljes épület a belvárosi Bástya utcában, a főváros egyik legértékesebb részén – erről tanúskodnak az Opten cégadatai és az ingatlanhoz tartozó tulajdoni lapok.
A történetet az teszi igazán érdekessé, hogy olyan ingatlanegyüttesről van szó, amelyet a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette belvárosi önkormányzat tavaly decemberben adott el, amikor mintegy 1,3 milliárd forint értékű tulajdonától vált meg a kerület. A döntésről beszámoló cikkünkben idéztük Kovács Alexet, a Tied a Belváros ellenzéki frakció vezetőjét, aki a kiárusítás kapcsán úgy fogalmazott: „A módszer a szokásos, titokban meghirdetett pályázat, rövidre szabott határidők, egy kivételével minden ingatlanra egy ajánlat érkezett, gyakorlatilag ugyanakkora összeget kínálva, mint ami a pályázati kiírásban szerepel. Valódi versenynek nyoma sincs, minden lezongorázva.”
Egy teljes épületet szereztek meg
A Bástya utca 18. szám alatti épület vevője akkor még nem a grúz üzletember volt, hanem a Safe-Gate Kft. (és a PSM Technology Zrt.).
A 2020-ban alapított Safe-Gate sokáig egy ürömi nőé volt, a vállalkozás pedig „gép és berendezés” nagykereskedéssel foglalkozott – a cégadatok szerint azonban kevés sikerrel: az első évben ugyanis 34 millió, majd 14 millió forintos veszteséget termelt. Érdeklődtünk a nőnél, hogy mi célból vásárolta meg az ingatlant közel 183 millió forintért, de egyelőre nem kaptunk választ. H. Kittinek jelenleg két céghez van köze, mindkettő bútorgyártással foglalkozik. Az egyiket még 2017-ben alapították, és eddig még nem termelt egyetlen forint bevételt sem, jelenleg NAV-végrehajtás alatt áll. Másik cégét, a Minibig Kft.-t fél éve, 2022 januárjában alapították, és ugyanarra az ürömi címre van bejegyezve, mint a 2017-ben alapított vállalkozása: erről egyelőre nem tudni, milyen sikerrel működik.
A testületi előterjesztésből az derül ki, hogy a Bástya utcai ingatlanra kizárólag a Safe-Gate–PSM páros váltotta ki a befektetői tájékoztatót, és a korábban megállapított minimális vételárat ajánlották meg, azaz 182 millió 655 ezer forintot.
Önmagában aligha számíthat olcsónak a közel egymillió forintos négyzetméter ár egy rossz állapotú ingatlanért, ugyanakkor a kép árnyaltabb lesz, ha ott esetleg ingatlanfejlesztés kezdődik a jövőben, elvégre a város egyik legértékesebb részéről beszélünk: itt újépítésű lakásokat alighanem pillanatok alatt értékesíteni lehet.
Habony, Rogán és Michaeli
A cégadatok szerint Shabtai Michaeli csak pár hete, júniusban lett résztulajdonosa a Safe-Gate-nek, az ürömi nő pedig ma már nincs is jelen a vállalkozásban. Shabtai Michaeli nem ismeretlen az V. kerületben: a grúz vállalkozó is szerepelt az Indexnek abban a videójában, amelyben Rogán Antal és Habony Árpád egy Aulich utcai irodába érkeznek megbeszélésre.
A grúz üzletember tavaly szállt be Milkovics Pál mellé a 168 Órát kiadó cégbe, ezen túl ma már nemcsak a Pesti Hírlap, de a Jazzy és a Klasszik Rádió is az érdekeltségébe tartozik. Shabtai Michaeliről korábban azt is írták, hogy köze volt a Rogán Antalhoz köthető letelepedésikörvény-programhoz, ám ő ezt később cáfolta, azt viszont elismerte, hogy a miniszter – aki korábban az V. kerület polgármestere volt – több mint tíz éve a barátja.
Bontási engedélyt kértek
A cégadatok szerint a Bástya utcai ingatlant birtokló vállalkozásban 50 százalékot meghaladó befolyása van a PSM Technology Zrt.-nek, amely egy vagyonkezelő holding. Ügyvezetője és egyszemélyes részvényese az Opten szerint Csermely Sándor Tibor – a Magyar Lábtenisz Szövetség elnöke is egyben –, aki azt mondta a 24.hu-nak az épülettel kapcsolatban, amikor felhívtuk, hogy nincs még konkrét terv arra, mi lesz a Bástya utcai ingatlan sorsa, azaz egyelőre nincs eldöntve, hogy ott egy teljesen új ház épüljön – a jelenlegi elbontása után –, esetleg a mostanit újítsák fel. „Bármi lehetséges” – mondta Csermely a 24.hu-nak.
A vállalkozó kijelentését azonban erősen árnyalja, hogy július 14-én bontási engedélyért folyamodtak Budapest Főváros Kormányhivatalához, ám annak egyelőre nincs nyoma, hogy az erről szóló határozat meg is született, noha az Index minapi cikkében már erről írt. A kérés elutasítására persze csak minimális esély látszik, hiszen a ház nem élvez műemléki védelmet.
Csermelynek több cége is van, a budapestiek mind egy Honvéd utcai székhelyszolgáltatónál vannak bejegyezve. Ezek közül a legsikeresebb, a CSS Média tavaly augusztus és december 31-e között 453 milliós bevétel mellett 252 milliós nyereséget ért el. A Bástya utcai ingatlan tulajdoni lapján az látszik, hogy Shabtai Michaeli részéről még májusban került jelzálogjog a Bástya utcai albetétekre több mint 220 millió forint értékben.
Két évszázadnyi történelem
A ház lebontása előtt ma egyetlen akadály tornyosul: a hosszú évek óta meglévő kerületi védettsége, ami jelen esetben utcaképi védelmet jelent, így bármilyen belső épületrész bontása esetén is az utcai homlokzat megtartandó lenne.
Ez az akadály persze félresöpörhető, hiszen a tulajdonos kérheti a védelem megszüntetését, és ha megszerzi a kerületi városfejlesztési bizottság állásfoglalását, valamint legalább egy olyan szakvéleményt felmutat, ami bizonyítja az épület nagymértékű, soha meg nem térülő mértékű befektetést igénylő károsodását. A szükséges dokumentumok birtokában a kerületi képviselő-testület szavazással dönthet a védelem leradírozásáról, amit természetesen akár teljes vagy a homlokzat megtartásával járó részleges bontás is követhet.
Az ingatlanra a vonatkozó beépítési határok szerint
Az új építéssel járó 5 százalékos plusz kiváltására a kerület természetesen lehetőséget biztosít: fatelepítéssel vagy zöldtetővel is helyettesíthető.
Az épület nyilvánvalóan nem ezt érdemelné, hiszen a kerületi településképi arculati kézikönyv szerint is megtartásra javasolt Bástya utca 18. két évszázad történelmét hordozza a falai mögött.
A kutatási eredményeiket a Műemlékvédelem című szaklapban (2012/5.) közlő Bazsó Gábor és Schmidt Péter szerint az egyemeletes, U alaprajzú, egyszerű épület mai nyugati szárnya jó eséllyel az 1810 körül született Lipszky-féle térképen már látszó előd részleteit őrzi, ennek részleges lebontása után pedig Szász Mihály csizmadia mester megrendelésére 1817-ben születhetett meg a ma álló ház eredeti arca.
A korszak egyik kismestere, Brein Fülöp tervei szerint épült otthon eredetileg kétemeletes lett volna, időközben azonban elfogyhatott a pénz, így a mester végül csak feleannyival büszkélkedhetett. Az 1838-as nagy pesti árvíz pusztítását mutató térkép szerint teljesen elpusztult, a következő évben született helyreállítási iratok szerint azonban csak komolyabb károkat szenvedett – az utcai homlokzaton súlyos sérülések látszottak, az udvari főfal pedig megsérült – házat a két kutató helyszíni felmérése alapján az eredeti tervek szerint, a lehető legtöbb eredeti elemet megtartva állították helyre.
Az eredetileg klasszicista épület a mai arcát persze nem ekkor, hanem közel száz évvel ezelőtt, 1923-ban kapta, amikor tulajdonosa, dr. Báthory József úgy döntött, legfőbb ideje lesz modernizálni a múltban ragadt, a szomszédainál jóval alacsonyabb házat. A díszes földszinti ablakrácsokkal, új kapuszárnyakkal, lakásajtókkal, míves függőfolyosó-korláttal, sőt még egy előtér és udvar közti üvegfallal is járó átalakításokkal az épület továbbra sem vált kiemelkedő építészeti értékké, a városszövetben elfoglalt helye, kora, illetve irodalom- és várostörténeti szerepe miatt azonban mostanra megőrzendő értékké vált, belső terében a forradalom és szabadságharc utáni évtizedekben hirtelen felpezsdült az élet.
A kis épületet a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó lakók mellett persze az üzletek sem kerülték el, egyikük sem járt azonban akkora sikerrel, mint a századfordulóra vöröslámpás negyeddé váló környék itt megnyílt „csókpalotája”, amit tulajdonosa, Friedmann Jakab minden igyekezete ellenére sem tudott megvédeni a furcsa esetektől, illetve a rendszeres öngyilkossági kísérletektől.
A korszak művészeit vonzó, Krúdy Gyula által kakasos házakként emlegetett helyek főként a közeli Magyar utcában követték egymást, így az ember egy hosszú estén Ady Endre mellett Karinthy Frigyessel vagy Kosztolányi Dezsővel is összefuthatott az utcán.
A Bástya utca ennél egy fokkal halkabb volt – talán ezért is döntött úgy a tizenkilenc éves orvostanhallgató, Csáth Géza, hogy Kosztolányi Árpád íróval (Dezső édesapjával), illetve a szabadkai Munk Artúrral számos alkalommal feltűnik a bűntanyán, ahol
a lányok hamarosan ismerősként köszöntötték őket. Évődő és bizalmas, szinte baráti kapcsolat alakult ki közöttük, néha még nyilvánosan is mutatkoztak velük, sétálni vitték őket a Városligetbe. És vallomásos beszélgetésekbe merültek: a testüket azért élvezték módfelett, mert megszerezték maguknak a lelküket is. Csáth ennek az egyszerre testi és lelki kapcsolatnak, jópajtási viszonynak köszönhette, hogy időlegesen megszabadult a gátlásaitól, melyek csak 1910 nyarán, a vélt tüdőbetegsége miatt önmagára kényszerített szexuális absztinencia következményeként tértek vissza.
– írja Szajbély Mihály a Rossz lányok és férfiúi önérzet című tanulmányában.
A bordélyház 1911 februárjában vált igazán széles körben ismertté: egy hajnalban ugyanis öt férfi – köztük két, a közeli Vásárcsarnokban dolgozó, verekedéseikről híres mészárosmester – összeveszett egy lányon, a helyzet pedig percről percre csak mérgesedett. A hentesek elállták ugyanis a helyzet elől minél gyorsabban elmenekülni vágyók útját, majd csépelni kezdték őket: egyikük, egy orvostanhallgató törött orral és felrepedt szájjal ájult el, a MÁV vele tartó fogalmazója pedig jobb szemére megvakult. A helyzetet a közeli Favorit kávéházból kirohanó vendégek közül kiváló két részeg katona csak tovább súlyosbította, hiszen bajonettel szálltak be a verekedésbe. Az ügyet végül a közben eszméletéhez tért egyetemista oldotta meg, aki a közelben sétáló huszárhadnaggyal ártalmatlanította a katonákat, időközben pedig a rendőrök is megérkeztek.
A lányok jó eséllyel a Tanácsköztársaság időszakában hagyták el örökre a házat, ami újra csendes lakóépületté vált, címe pedig csak kevésszer tűnt fel a lapokban: a húszas években női szabóság és gobelinszalon működött itt, majd a második világháborúban királyi főmérnökké vált építész, Mössmer Árpád, illetve az MTI és az Esti Ujság munkatársa, Kun László koptatta a lépcsőket.
A kétezres évek végén kiürített ház legutóbb tíz évvel ezelőtt, 2012 márciusában került a hírekbe: a környéken élők szerint hajléktalanok lakta házban kialakult tűzben egy csecsemő és egy férfi vesztette életét, egy kétéves kislány pedig kórházba került.
