Belföld

Pályát vált a pedagógus, aki elindította a polgári engedetlenségi mozgalmat

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu

Elhagyja a tanári pályát Tóth Viktor, a Kőbányai Szent László Gimnázium angoltanára, akinek kiállása februárban elindította a hónapokig tartó polgári engedetlenségi mozgalmat, írja a 444.hu.

A lapnak arról beszélt, a felesége is pedagógus, tehát időről időre beszélgetünk arról, hogy elsősorban a pénzügyi okok miatt előbb-utóbb valamelyiküknek olyan állás után kell néznie, ahol azért anyagilag jobban meg van becsülve az ember. Egészen idáig viszont mindig erősebb volt benne a hivatástudat, felülírta az anyagi szempontokat.

De most azt éreztem, hogy ha nem történik változás, akkor valószínűleg nem fogok tudni tovább kitartani. Megfogalmaztam magamban a választások előtt, hogy ha nincs kormányváltás, akkor elhagyom a pályát, mert azt sejtettem előre, hogy ha a Fidesz-KDNP-kormány marad, akkor a pedagógusok következő négy évben semmi jóban nem reménykedhetnek

– mondta Tóth.

Állítása szerint nem szándékosan került a figyelem középpontjába az utóbbi hónapokban, miután ő volt az első, aki polgári engedetlenséggel tiltakozott az ellen, hogy egy rendelettel beszabályozta a kormány február elején a pedagógusok sztrájkját. Előbb 12 közvetlen kollégája csatlakozott hozzá, majd egyre több iskolában cselekedtek hozzájuk hasonlóan.

A pedagógusok szerették volna, hogyha a következő kormányban önálló minisztériumot kap az oktatás, hogy a régóta hangoztatott, rendszerszintű problémákkal is foglalkozni lehessen. Orbán Viktor következő kormányában viszont a közoktatás a közegészségüggyel együtt Pintér Sándor Belügyminisztériumának felügyelete alá kerül.

Kapcsolódó
Pintér Sándor fegyelmi kérdésnek tekinti a tanárok polgári engedetlenségét
Rétvári Bence lesz a miniszterhelyettes, Maruzsa Zoltán államtitkár marad.

Tóth közölte, amikor kiderült, hogy melyik tárcához kerül az oktatás, az jutott eszébe, hogy megint csak az erő az, ami itt dolgozik.

Eddig volt egy ilyen kedves kis Mikulás bácsi, aki elirányította a céget, most meg úgy néz ki, hogy jön a keresztapa, aki majd lófejet tesz minden pedagógusnak az ágyába, hogyha itt hisztizik. Nem tudom, mi a terv, mert ha tényleg rákényszerítik a pedagógusokat, hogy elhagyják a pályát, akkor fogalmam sincs, hogy ki fog holnap tanítani, hogy a klasszikus szlogennel éljek

– magyarázta.

Beszélt arról is, a kormányban nem ostoba szerinte senki, csak az erőfitogtatás megy, hogy a kormány rendet tesz.

Tóth azt mondja, bár a fizetés is fontos szempont volt, de elsősorban erkölcsi okok miatt döntött úgy, hogy elhagyja a pályát.

Ha csak a pénz lett volna a szempont, akkor már rég felmondtam volna. Nagyon sok pedagógus él úgy, hogy inkább visszaszorítja az igényeit, vagy összekuporgatja azt a pénzt, amire szüksége van egy házfelújításhoz, vagy egy családi nyaraláshoz, de azt mondja, hogy ez az ő hivatása, és ezt szereti csinálni. Én most értem el arra a szintre, hogy ha a munkáltatóm nem vesz emberszámba, és két lábbal tiporja a munkavállalói és az állampolgári jogaimat, akkor minek csináljam tovább?

– tette fel a kérdést.

A pedagógus úgy látja, sok kollégájának az a megküzdési stratégiája, hogy belenyugszanak a megváltoztathatatlannak tűnő helyzetbe, és fásultan, de folytatják a munkát.

Csalódott, mert az a részvételi arány, ami a sztrájkban volt felfedezhető, hihetetlenül kevés.

Az, hogy az állampolgárok egy része nem teljesen tudja, hogy mi a probléma, az még valahol elfogadható, mert nem látnak bele. De nem értem, hogy lehet, hogy a legpozitívabb szakszervezeti becslés szerint is mindössze a kollégáim 30 százaléka sztrájkolt, mert ők viszont nap mint nap megélik ezt a nyomort. Itt valami nem áll össze, akkor én ülök fordítva a lovon

– mondta.

Úgy számolt, a 180 ezer pedagógus közül 60 ezren sztrájkoltak, de nem érti, hol volt a maradék 120 ezer. Amíg magukért nem állnak ki, addig nem várhatják a közvélemény támogatását.

Tóth szerint a baj az, hogy a diák lesz a vesztese az egésznek. Úgy véli, lesznek még pedagógusok, akik otthagyják a pályát, vagy anyagi, vagy erkölcsi okokból. És lesznek, akik összeszorítják a fogukat és tovább csinálják, de az elégedetlenség, a kifacsartság bennük is dolgozik. Ezt pedig a diák sínyli meg.

De hol folytatja?

Olyan munkát szeretnék, ahol az ember tényleg bemegy a munkahelyére, aztán kijön, és akkor addig tart a munka. Persze tudom, hogy sehol nincsen kolbászból a kerítés. Vannak a tanári pályának előnyei és hátrányai, bizonyos előnyeit majd biztos elveszítem más munkahelyeken. Olyan helyen szeretnék elhelyezkedni, ahol erkölcsileg és anyagilag is megbecsülnek. Első dühömben azt mondtam, hogy nem akarok többet oktatással foglalkozni, de azóta szembejött egy-két dolog, ami ezzel függ össze, persze nem a közszférában. Meglátjuk.

Kapcsolódó
„Tűkön ülve vártam, mikor mehetek be végre egy osztályterembe tanítani”
Az idei pedagógussztrájk követelései nem teljesültek, ennek apropóján megkérdeztünk két, tanárszakos hallgatót, mi motivál ma arra egy fiatalt, hogy ezt a pályát válassza. Arról is beszélgettünk, mit tartanak a képzés legnagyobb problémáinak, illetve hol képzelik el a jövőjüket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik