A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábbi elnöke, a Párbeszéd újrázó parlamenti képviselője a márciusi inflációs adatokról a Hírklikknek azt mondja, azokból józan ésszel is kiolvasható, hogy a leginkább rászorulókat sokkal inkább sújtja, mint a tehetősebbeket.
Mellár Tamás szerint a magas és tartós infláció jelentősen csökkenti a bérek, jövedelmek, szociális támogatások reálértékét, valójában (a szakirodalomban jól ismert) „inflációs adót” fizetnek a magyarok. Szerinte az Orbán-kormány stabilizációs politikájának egyik fő eleme, hogy hagyja felpörögni az inflációt, amivel csendben megnyirbálja a jövedelmeket, kereseteket.
Mindeközben arra hivatkoznak, hogy ők nem vetnek ki többletadót a szegényekre, a dolgozókra, de ez nem igaz, mert az úgynevezett inflációs adó formájában valójában ezt teszik
– tette hozzá.
Mellár Tamás szerint a gyenge államok használják az inflációs adót. Az tovább mélyíti a megélhetési szakadékot a társadalmi csoportok közt, a magas jövedelműek megtakarításaik után inflációkövető kamatokat kapnak, az ő pénzük tehát jobban tartja az értékét.
Az infláció miatt nemcsak a forint ér kevesebbet, hanem a piacot is torzítja. A normális piaci működéshez kontrollált, alacsony infláció tartozna, de
Orbánék látszólag nem is akarnak elmozdulni az antiinflációs politika irányába.
Mellár Tamás szerint a világgazdasági válság, a háborúból és a nemzetközi átrendeződésből következő hatások mellett maga a kormány is gerjesztette az inflációt. A választás előtt a lakosságnak kiosztott hatalmas pénzek megnövelték a keresletet, ami árfelhajtó hatású volt, amit tetéz az is, hogy nincs céldátuma az euró bevezetésének. A gyenge forint miatt drágul az import, újabb inflációs hatással kell számolni. Szerinte ez azt mutatja, hogy a
következő Orbán kormány – bármilyen összetételű is lesz – az inflációt használja eszközként, ami azonban nagyon veszélyes fegyver, mert nehéz kordában tartani.
