Győzelem! A Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét.
Így lelkendezett a Facebookon csütörtökön Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület LMP-s önkormányzati képviselője. Öröme annak szólt, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégek által bővítendő Ferencváros-Kelenföld vasútvonal engedélyével nem volt minden rendben, ahogy azt a környék nyugalmát féltő civilek is sejtették.
Korábbi cikkünkben írtunk az alapfelállásról. Eszerint a Budapesti Fejlesztési Központ és Vitézy Dávid álláspontja is az, hogy a jelenlegi 2 vágány helyett legyen 3-4 vágány, tehát mehessen át ezen a túlterhelt vonalon még több vonat. Ezáltal több zónázó szerelvényt lehetne beküldeni, a jobb elővárosi vonatközlekedés meg persze kevesebb autóst vonzana a fővárosba. A környékbeliek és a 337,9 milliárd forintos beruházást ellenzők szerint azonban az is elég lenne, ha az ország legleterheltebb vasúti Duna-hídját kiváltanák délebbre egy új híddal és a kapcsolódó, Budapestet délről elkerülő vasúti gyűrűvel (ez lenne a V0-s). Így nem kéne ennyit költeni erre Déli Körvasútra, a környékbelieknek nem kéne a hatalmas építkezés porát-zaját elviselni hosszú ideig, és nem kéne rengeteg fát kivágni.
A civilek megtámadták a kormányhivatal által kiadott környezetvédelmi engedélyt, e téren született meg a másodfokú ítélet (ami elvben jogerős, de a Kúriára még továbbvihetik az alperes állami szervek). Kreitler-Sas a 24.hu megkeresésére elmondta még, hogy „érdekes volt a tárgyalás”, hisz míg az egyik oldalon a civilek egy szem jogi képviselője, Fülöp Sándor ült, az állami oldalon egy hatfős csapat. Ez voltaképp „Dávid és Góliát küzdelme volt” a képviselő szerint.
Elmondta még, a bíróság nem közölt részletes indoklást egyelőre, csak pár percben fejtette ki a tanácsvezető bíró az ítélet részleteit. Elmondta többek közt, hogy a zajterhelés még az új védőfalakkal is az egészségügyi határérték feletti lenne. Említette a madárvédelem kérdését, miszerint a zajvédő csőben futó leendő vonal tervezésekor nem számoltak a betévedő, veszélybe kerülő madarakkal. Aztán problémás, hogy nem tértek ki a talajvízre fokozottan érzékeny, történelmi távlatokban mocsaras terület vízvédelmi megoldásaira.
Arra a kérdésre, hogy a sok hiányosság ellenére az Érdi Járási Hivatal miért adta ki anno az engedélyt a beruházásra, Kreitler-Sas így tippelt: „biztos volt rajtuk nyomás, hiszen ez egy kiemelt beruházás lett”. Mindenesetre sikernek tartja az ítéletet, hisz időt nyertek a civilek, ráadásul az állam ellen sikerült pert nyerni. Még jobb, hogy ha ki is adják újra az engedélyt, az most már biztosan szigorúbb megkötéseket fog tartalmazni. Eleve sikerült elérni (meglepő módon a kormánypárti Simicskó István országgyűlési képviselő segítségével), hogy jogilag, papíron ne 2×2 sávos útnak számítson a valóságban gyalog- és kerékpárutas sétány (kvázi városi sztrádát terveztek egykor a Hamzsabégi útra), hanem átminősítsék zöldterületté. Így az új engedély már más besorolású területre lesz kiadva, más paraméterek vonatkoznak majd a beruházásra.
Mindezt árnyalja az is, hogy az említett V0-s projektbe – amit jó ideje jegelt a kormány, holott évek óta elő-előkerül – úgy tűnik, az oroszok is beleálltak. Ott olyannyira felgyorsultak az események, hogy már február végére elkészülhet a javaslat a nyomvonalról.
Friss: Reagáltak a Déli Körvasút felelősei
A bírósági ítéletre a Déli Körvasút projekt oldalán érkezett reakció. „A NIF Zrt. és a Budapest Fejlesztési Központ, mint a beruházói konzorcium tagjai a bíróság döntésének eleget téve minden tekintetben közreműködnek az újrainduló eljárásban” – írják. Bíznak abban, hogy az új eljárásban bizonyíthatják, hogy „hogy a fejlesztés haszna környezet- és klímavédelmi szempontból összességében lényegesen nagyobb, mint amennyi a negatív hatása”, mivel mérsékelni fogják a környezeti terhelést.
Azzal indokolják az engedély hiányosságait, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás „még a tervezés korábbi fázisában történt”. Most viszont már a kiviteli tervek készülnek, hatályos a kivitelezői szerződés is, így pontosabb adataik vannak a kivitelezés módjáról és a leendő, elkészült vasútvonalról, és így „egyértelműbben tisztázhatóak a környezetterhelési szempontból lényeges kérdések”. Végül a beruházás mellett érvelve leírják, a vonal fejlesztésének célja, hogy sűrűbben járhassanak az elővárosi és távolsági vonatok, így ne autóval járjanak be az emberek Budapestre. A közlemény a tehervonatokról nem tett említést.
