Pátyon a karácsony előtti napokban megtartott önkormányzati ülésén derült ki, hogy a hétezer fős település régóta tervbe vett sportcsarnokának építési költségeit bruttó 4 milliárd forintra becsülte a képviselő-testület. A csillagászati összegeket felemésztő stadionépítések mellett ez talán fel sem tűnne, de egy helyi civil csoport számos példát szedett össze arra, hogy a környező településeken az elmúlt években több hasonló méretű csarnok is megépült, ám azok építési költsége az 1 milliárdot sem érte el.
Ez a 4 milliárd rögtön feltűnik, mert négyzetméterenként közel kétmilliós építési költséget jelent, ami még egy olyan újkori palota építési költségének is elég izmos lenne, amit mindenféle luxussal felvérteztek
– írta a készülő pátyi beruházásról készült összefoglalójában Futó Gábor, a Pákör egyik tagja. A helyi civil csoportnál hagyomány, hogy alaposan átvizsgálják a fideszes vezetésű önkormányzat (a fideszes polgármester mellett a kormánypárt hét képviselőt delegált a testületbe és mellettük a Budakörnyék Fejlődéséért Egyesületnek van egy képviselője) nehezen hozzáférhető beruházási dokumentumait, és a közösséget is igyekeznek informálni arról, hogy milyen eredményre jutottak. Futóék hozták nyilvánosságra a többek között azt a kiszervezési kísérletet is, amelyben Székely László polgármester hatalmas kedvezményekkel adta volna Soltész Miklós államtitkár fia érdekeltségének a tervezett pátyi komposztáló üzemet. A szerződések azonban annyira neccesek voltak, hogy a jegyző indítványára visszavonták őket.
A Pákör legújabb, a Facebookon is közzétett dolgozata hangsúlyozza, hogy sportcsarnokra valóban szüksége van a településnek, hiszen az elmúlt években folyamatosan nőtt az ott élők létszáma, sok a kisgyerekes család, használható, színvonalas sportpálya viszont alig van.
A csarnok terveit tavaly októberben a kormány is támogatásra javasolta, és megbízta az önkormányzatot, hogy írjon ki nyílt közbeszerzést a megvalósításra. A dokumentáció szerint a tenderre jelentkező cégeknek egy 24-szer 44 méteres kézi- vagy kosárlabdapályává alakítható parkettás küzdőtérrel rendelkező 2300 négyzetméteres épületre kell ajánlatot adniuk. A pályázat január 31-én zárul.
Futó szerint a beruházással az egyetlen probléma az építési költség. Tavaly októberben, a pozitív kormánydöntés után még Székely polgármester is 2 milliárdos összköltségról beszélt, de a becsült ár valamiért rövid idő alatt 4 milliárdra emelkedett, ami nemcsak azt jelenti, hogy az ingatlan minden négyzetmétere méregdrága lesz, hanem azt is, hogy Pátyon nagyjából négyszer többe kerülhet a csarnok, mint a környék településein.
A szomszéd településen, Telkiben például másfél éve adtak át egy méreteiben és funkcióiban szinte teljesen megegyező sportcsarnokot, ami 600 millió forintból készült el. A „Telki Sportkoncepciója 2020-2025” című nyilvános dokumentum szerint a 25×45 méteres parkettás küzdőtérrel rendelkező épülethez az MLSZ biztosított 580 milliót tao-forrásból, és csak a fennmaradó rész terhelte a település kasszáját. Budaörs négy éve avathatott új csarnokot. Az egyik gimnázium mellett felhúzott épület úgy készült, hogy nemzetközi szintű futsal-, kézilabda-, röplabda-, kosárlabda-mérkőzések rendezésére is alkalmas legyen, mégis kijött bruttó 700 millióból.
A civilek szerint ezek alapján – az elmúlt néhány év jelentős építőipari áremelkedését is belekalkulálva – legfeljebb egymilliárd forint körüli összeg lenne a reális építési költség a pátyi csarnok esetében is.
Érdemes az ezen felüli bő 3 milliárdos, vélhetően NER-oligarchák zsebeibe vándorló összegről tudni, hogy az jóval nagyobb Páty tavalyi egész éves költségvetésénél
– írta Futó, aki szerint a közbeszerzést eleve olyan feltételrendszerrel írták ki, hogy azoknak csak a NER nagyobb építőcégei tudjanak megfelelni.
A 24.hu megkereste Székely László polgármester hivatalát, hogy megtudjuk, a beruházás terveiben szerepel-e olyan műszaki tartalom, amely indokolja a kiemelkedően magas árazást. Választ nem kaptunk.
