Soós Lajos / MTI
Belföld

Leminősítenék a magyar alapjogi ombudsmant

Leminősítené az alapvető jogok biztosát az ombudsmanokat ellenőrző nemzetközi akkreditációs testület. A Magyar Helsinki Bizottság szerdán kiadott közleménye azt írja, ennek az az oka, hogy a testület szerint a magyar alapjogi ombudsman, Kozma Ákos nem foglalkozott megfelelően minden elé kerülő emberi jogi problémával, és nem szólalt fel ezek kapcsán, ideértve

  • a sérülékeny etnikai kisebbségeket,
  • az LMBTI embereket,
  • a menekülteket és a migránsokat,
  •  a médiapluralizmust,
  • a civil szervezetek helyzetét,
  • és a bíróságok függetlenségét

érintő problémákat és jogsértéseket.

A nemzeti emberi jogi intézményeket egy saját kollégáikból álló testület, a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetségének Akkreditációs Albizottsága sorolja kategóriákba. Az intézményeket aszerint sorolják be „A” vagy „B” státuszúnak, hogy mennyiben felelnek meg a Párizsi Alapelvek néven ismert ENSZ-határozatnak, amely a nemzeti emberi jogi intézmények függetlenségével kapcsolatos követelményeket tartalmazza.

A négy „A” státuszú nemzeti emberi jogi intézményből álló albizottság idén júniusban vizsgálta meg a magyar ombudsman munkáját. Ennek alapján a ma nyilvánosságra hozott jelentésükben azt javasolják, hogy fosszák meg „A” státuszától az alapvető jogok magyarországi biztosát.

A „B” státusz azt jelenti, hogy az intézménynek nincs szavazati joga és nem viselhet tisztséget a Világszövetségben, csak megfigyelőként vehet részt a szövetség találkozóin, és nem vehet részt aktívan az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkájában.

A Magyar Helsinki Bizottság szerdán kiadott közleménye azt írja, az albizottság szerint továbbra is probléma, hogy a magyar ombudsman kiválasztásának folyamata nem kellőképpen széleskörű és átlátható. Emellett az ombudsman a regionális és nemzetközi emberi jogi mechanizmusokat is csak korlátozottan használta ki az érzékeny ügyekben. Jelentésükben azt is sérelmezik, hogy az ombudsman nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében, ami a magyar hivatal függetlenségének a hiányát is mutatja.

Végkövetkeztetésük szerint az ombudsman működése súlyosan veszélyezteti a Párizsi Alapelveknek való megfelelést, ezért javasolják a leminősítést.

Az Albizottság nem először fogalmaz meg kritikát a magyar ombudsman tevékenységével kapcsolatban: 2019 októberében már egyszer elhalasztotta az alapvető jogok biztosa nemzeti emberi jogi intézményi státuszának felülvizsgálatát, mert úgy ítélték meg, az előző ombudsman, Székely László nem tett megfelelő erőfeszítéseket valamennyi emberi jogi kérdés kezelése érdekében, és nem szólalt fel valamennyi emberi jog előmozdítása és védelme érdekében. A Helsinki közleményében azt írják:

Kozma Ákosnak több mint másfél éve volt a csorba kiköszörülésére, ámde ő és hivatala sajnos nem élt a lehetőséggel.

Az albizottság jelentése szerint az ombudsman az első 2022-es üléséig még megtartja „A” státuszát, és addig lesz még lehetősége arra, hogy demonstrálja függetlenségét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.