„Bármennyire is jól hangzik az, hogy az első oltást követő három héttel már 70-80 százalékos védettség van, ez rendkívül gyorsan csökkenni fog” – erről Szlávik János beszélt az InfoRádióban, majd hozzátette: második oltás nélkül nem alakul ki magas védettség. Az infektológus elmondta, hogy nemzetközileg 8-10 százalék körül van azoknak az aránya, akik nem veszik fel a második oltást – megnéztük, mi a helyzet Magyarországon.

Grafikánkon (az egydózisú Janssen vakcinát leszámítva) az öt Magyarországon használt védőoltás adatai láthatók: heti bontásban ábrázoltuk, hogy az egyes vakcinákból (az első adag beadásának dátumából következtetve) mikor mennyi második oltás volt esedékes, illetve hogy mennyit adtak be ténylegesen.

Nagy a különbség abban, hogy az egyes oltások két dózisát hány nap különbséggel adják:

• a Szputnyik első és második adagja óta között 21 nap a különbség,
• a Moderna és a Sinopharm esetében 28 nap,
• a Pfizernél kezdetben 21, az AstraZenecánál 28 nap volt, ez március 1-jétől 35, illetve 84 napra változott.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataiból számolva a kínai vakcinából múlt vasárnapig 545 ezer embernél lett volna esedékes a második dózis, a (négy héttel korábbi) 15. héttel bezárólag ugyanis ennyien kapták meg a Sinopharm első adagját. Mivel 538 ezren kapták meg a második dózist, hétezer ember él egy kínai oltással úgy, hogy már kettőt kellett volna kapnia. Ennek az okát nem tudni: előfordulhat, hogy valaki csak a védettségi igazolványra hajtott, amit már az első oltást után kiküldenek (bár Gulyás Gergely miniszter megpendítette, hogy azoknak a kártyáját, akik nem vették fel a második vakcinaadagot, érvénytelenítik), vagy túl erősnek találta a mellékhatásokat, de az is, hogy valaki megbetegedett az első oltás beadása után, így nem kaphatta meg időben a másodikat.

Az orosz Szputnyik V-t a 16. hétig 758 ezer ember kapta meg első oltásként, vasárnapig pedig 747 ezer ember kapta meg a második adagot – ez 11 ezres különbség. A legnagyobb fegyelem a Modernánál van, ahol a tervezett kicsivel több mint 146 ezer második dózisból alig hétszázat nem adtak be.

A Pfizerből a múlt hét végéig 1,158 millió második dózis lett volna esedékes, ebből 1,146 milliót be is adtak, azaz 12 ezer ember elégedett meg (egyelőre) az első oltás adta védettséggel. Az AstraZeneca esete speciális, mivel április 30-án Müller Cecília bejelentette, hogy aki szeretné, mégis megkaphatja 12 hétnél előbb a második adagot. Egyes oltópontokon annyira komolyan vették a lehetőséget, hogy eleve nem három hónapra, hanem négy hétre adtak második időpontot az oltottatknak.

Grafikánkon látszik, hogy a szaggatott és folytonos vonalak többnyire egymásra fekszenek, két kivétel van:

• a 13. héten húszezerrel kevesebb kínai vakcinát adtak be, mint esedékes lett volna (ebből csaknem a felét később sikerült pótolni),
• a 18-19. héten pedig a kékkel jelölt AstraZeneca elkezdett felkúszni úgy, hogy a második oltás még nem lett volna esedékes, – ez azt jelenti, hogy az elmúlt két hétben összesen 40 ezer ember döntött úgy, hogy idő előtt kéri az újabb dózist. Így fordulhat elő az, hogy bár mindössze 85 ezer AstraZenecát kapónak kellene túl lennie a második oltáson (ők azok, akik február végéig felvették az első adagot), közel 130 ezren vannak már túl rajta. (Dilemmát az okozhat, hogy a teljes védettség a második oltás beadásával érhető el, ugyanakkor a klinikai vizsgálatok alapján a vakcina hatékonyabb, ha a második adagot nem egy, hanem három hónap elteltével adják.)

Az Európai Unióban élő felnőttek közül tízből négyen már megkapták legalább az első vakcinájukat, minden hatodik pedig már az összes, teljes védettséget jelentő dózishoz is hozzájutott. Magyarország továbbra is fej fej mellett halad Máltával: 56, illetve 57 százaléka a felnőtteknek kapta már meg az első vakcinát, 34, illetve 31 százalék pedig már az összeset. Változatlanul jön fel ránk Németország, Izland és Ciprus, a sereghajók pedig Bulgária, Lettország és Horvátország. Ábránkon a vízszintes tengely az első adagot megkapók arányát mutatja, a függőleges pedig az összes szükséges (a Janssen kivételével: mindkét) dózishoz hozzájutókét. A legjobban teljesítő országok (köztük a naranccsal jelölt Magyarország) a jobb felső negyedben vannak, az elmaradók pedig a bal alsóban. Minden kör egy országot jelöl, ha az egeret föléjük viszi, megnézheti a hozzájuk tartozó adatokat.

Belefulladunk a kínaiba, az AstraZenecára szükség van

A múlt héten 461 ezer adag védőoltást adtak be itthon, és 257 ezren most kaptak először vakcinát:

• 6200-an AstraZenecát,
• 12 ezren Janssent,
• 40 ezren Modernát,
• 49 ezren Sinopharmot,
• 54 ezren Szputnyik V-t,
• 96 ezren Pfizert.

Sinopharmból már lassan annyit állítottak hadrendbe, mint Pfizerből (3,1 milliót, illetve 3,25 milliót), de az utóbbiból közel 3 milliót el is oltottak, míg a kínai vakcinának csak a felét. Szijjártó Péter külügyminiszter a napokban bejelentette, hogy az újabb szállítmánnyal már 4,5 millió adag érkezett a kínai oltóanyagból. Grafikánkon az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnak megküldött adatokból számítva ábrázoltuk az egyes vakcinákból leszállított, illetve beadott mennyiséget: minden színpár egy védőoltást jelöl, és minél jobban széttartanak a vonalak, annál kevesebbet sikerült beadni belőlük arányaiban.

A Pfizernél is nyílik az olló, ami valószínűleg hamar be is záródik, ugyanis szerdán az operatív törzs bejelentette, hogy közel kétszázezer vakcinára lehet időpontot foglalni. Széttart még a kékkel jelölt AstraZeneca is, ami viszont annyiban most jó hír, hogy a jövő héttől jár le a 12 hét azoknak, akik a módosítás után, március elején kapták meg a vakcinájukat – így körülbelül 200 ezer embernél esedékes a második dózis rövid időn belül.

A frissebb, napi oltási adatokból kiderül, hogy (a megnyitott hétvégi és hét eleji Pfizer-időpontok miatt) felpörgött a vakcináció: szerdával bezárólag az elmúlt hét napban 57 ezer ember kapott első adag vakcinát – az ezt megelőző egy hétben átlagosan 38 ezer. Jelenleg már a 4,8 millió beoltottat súroljuk, és bár a lakodalmak miatt már nem kell izgulni, ugyanis nem a beoltottak számához kötik őket (május 28-tól megtarthatók a lagzik), aki viszont még ingyen parkolna, annak érdemes a számokat néznie, ugyanis úgy fest, hogy ötmillió oltottnál megszűnik a több hónapja fennálló, világszerte egyedülálló vírusvédelmi akció. A jelenlegi tempóban az sem kizárt, hogy ezt a határt a hét végére elérhetjük.