Kedden megérkezett az országba a hatodik koronavírus elleni vakcina, 28 ezer darab a Johnson & Johnson oltóanyagából, amiből egy dózis is elég a védettség kialakulásához – igaz, a következő szállítmányokra valószínűleg várni kell, a gyártó ugyanis a tapasztalt vérrögképződéses esetek miatt a további szállítások halasztásról döntött. A már ismert öt vakcinából a legfrissebb, vasárnapi adatok szerint így áll az ország készlete:
- AstraZenecából 666 ezer dózis jött, aminek a 88 százalékát már eloltottuk.
- Sinopharmból 1,1 milliót kaptunk eddig, ennek 91,5 százalékát használtuk fel.
- Modernából jött a legkevesebb, 216 ezer, a 93,5 százaléka már elfogyott.
- Pfizerből érkezett a legtöbb, idestova 1 millió 697 ezer dózis, a 96 százalékát már elhasználtuk – ezt kapták a tanárok is az oltópontokon.
- Szputnyik V-ből hiába jött 1,1 millió adag, még csak a 61,6 százaléka talált gazdára.
A fentieket összesítve kiderül, hogy a hazánkban lévő 4,78 millió oltóanyag 86 százalékát adták be vasárnapig. Az EU országaiban egyébként többnyire Pfizerrel oltanak, eddig 71 millió adag hasznosult, míg az AstraZenecából, amit több állam már csak a 60 évesnél idősebbeknél alkalmaz (Dánia pedig sehogy), 29,3 millió adag fogyott el. Az uniós tagországok közül továbbra is csak mi oltunk a kínai Sinopharm és az orosz Szputynik V vakcinával.
A múlt héten beadott oltások 58 százaléka 60 évesnél fiatalabbak vállizmában kötött ki. Ennek több oka is van:
- egyre kevesebb nyugdíjaskorú van, aki regisztrált, de még nem kapott oltást;
- folytatódik a 60 év alatti krónikus betegek oltása;
- számos praxisban már egészséges emberek is sorra kerültek;
- soron kívül oltják a tanárokat.
A korcsoportok oltottságát tekintve egyetlen kiugró növekedés tapasztalható: egy héttel korábban az ötvenesek 28,1 százaléka kapta meg legalább az első oltását, ez vasárnapig 39,6 százalékra nőtt.
- A 80 év felettiek kétharmada kapott már védőoltást (ezzel a középmezőnyben vagyunk az EU-ban, és azért csak ott, mert a fennmaradók nagy többsége nem regisztrált a vakcinára, Svédországban ugyanakkor már a legidősebbek 99,8 százalékát beoltották),
- a 70-79 közöttiek közel háromnegyede (ezzel épphogy lecsúszunk az uniós dobogóról),
- az ennél fiatalabbakat tartalmazó négy korcsoport közül viszont háromban vezetjük a rangsort.
- Egyedül a 8,4 százaléknyi beoltott 18-24 évessel vagyunk másodikok – Málta előz meg minket 13,8 százalékkal.
Lettnek lenni nem jó most
Apropó Málta: a szigetországgal sokáig fej fej mellett haladtunk a beadott első dózisok arányát tekintve, azonban múlt vasárnapra átvettük a vezetést. A lenti ábrán sárgával jelölt Magyarországon április 11-éig már a felnőtt lakosság 35,9 százaléka kapta meg az első oltást (az EU-s átlag 18,6 százalék), Máltán ez az arány 34,4 százalék. A Máltát szimbolizáló apró kék rombusz „magasabban” van az ábrán, mint hazánk, ez azt jelenti, hogy a második oltással jobban állnak, de várhatóan ez sem sokáig lesz így, ugyanis mindössze négy százalékpontnyi a különbség (15,1 és 15,5 százalék, miközben az uniós érték 7,3 százalék), és itthon is egyre több embernek esedékes a második adag.
Bulgária és Lettország csapnivalóan rosszul áll a beadott vakcinákat tekintve: mindkét országban a felnőtt lakosság 8 százaléka kapott csak valamelyik vakcinából.
Míg az előző héten jellemzően a mediánok metszésénél található középpont körül tömörültek az országok (ami azt jelentette, hogy nagyjából ugyanott tartanak a vakcinációban), mostanra egyre inkább széttart a mezőny: mindkét oltást tekintve az élvonalba tartozik, ezért grafikonunk jobb felső negyedében található Magyarországon és Máltán kívül Izland, Spanyolország, Ausztria, Írország és Litvánia. Kevésbé fényes a helyzet Horvátországban és Németországban: mindkét országban száz felnőttből egyelőre csak 14-15 kapta meg az első oltást. (A négyszögek mérete a beadott vakcinamennyiségtől függ, ezért a lilával jelzett Németország a legnagyobb az unió legnépesebb országaként; ott 15 százalék kapta meg az első adagot, a beadott – első és második – oltások száma pedig a 15 milliót közelíti.)
Heti félmillió
Hogy idehaza mennyire beállt az első dózisok beadásának üteme, jól mutatja, hogy a 2 millió és 2,5 millió közötti ötszázezer és az azt követő félmillió vakcinát is hét-hét nap alatt adták be – ez átlagosan napi hetvenezer újonnan beoltott embert jelent. Szerdán írtuk meg, hogy elértük a hárommillió beoltott embert: a regisztráció nélkül beoltott 200 ezer egészségügyi dolgozót is beleszámítva tehát 1,3 millió ember vár még oltásra – a kormány tervei szerint még áprilisban megkaphatják a vakcina első adagját. Az összes szükséges dózist keddig 1 millió 290 ezer kapta meg, náluk legkésőbb pár héten belül kialakul a teljes védettség.
Az alábbi grafikánkon megnézheti, hogy az egyes korcsoportok melyik vakcinából mennyit kaptak. A legtöbb oltóanyag, kicsivel több mint egymillió, a hatvanasokhoz került, ennél kicsivel kevesebb (989 ezer) pedig a 70 és 79 év közöttiekhez. A harmadik legtöbb adag (844 ezer) a 25-49-es korosztálynál landolt, de persze figyelembe kell venni, hogy ez nem tíz évet takar, mint a fentebb említett korosztályok, hanem huszonötöt – ebben a korcsoportban még sokan várnak az oltásra. A körök nagyságából az is látszik, hogy a 25 és 49 év közöttieket elsősorban Szputnyikkal és AstraZenecával oltották az elmúlt héten a „normál ügymenetben” – a Pfizer nagyobb aránya pedig az egészségügyi dolgozók korábbi és a pedagógusok még zajló oltásának köszönhető elsősorban.
A következő oltási mérföldkő a három és fél millió beoltott lesz – Orbán Viktor szerda délutáni Facebook-videójában jelentette be, hogy ha elérjük ezt a számot, akkor kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Az eddigi ütemet tekintve ezt április 20-án történhet meg, de – mivel a múlt héten kevesebb oltóanyag érkezett be – a miniszterelnök szerdára vagy csütörtökre tette ennek időpontját. Újabb egy héttel később, vagyis még április vége előtt pedig elérhető, hogy négymillió ember megkapja az első oltását.
