Magyarországra vasárnapig az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) adatai szerint 4 millió 260 ezer vakcina érkezett, amiből 3,3 milliót használtunk fel. 2 millió 360 ezer beoltottnál jártunk akkor, közülük 913 ezren már mindkét szükséges dózist megkapták.

Továbbra is öt különböző védőoltás áll a háziorvosok és az oltópontok rendelkezésére, és a hazánkba érkezett vakcinák közül

• az 1,45 millió adag Pfizer/BioNTech 99 százalékát,
• az 1,1 millió adag Sinopharm 80 százalékát,
• a 216 ezer dózis Moderna 69 százalékát,
• a 667 ezer dózis AstraZeneca 63 százalékát
• és a 830 ezer dózis Szputynik V 47 százalékát használtuk fel.

Bár csupán a vakcinák háromnegyedét adták be a regisztráltaknak, muszáj tartalékolni is, mert egyre több embernél esedékes a második oltás. Éppen ezért fontos hír az, hogy az eddigieken felül szerdán újabb 250 ezer Pfizer-védőoltás érkezett.

Magyarországon egyébként száz lakosra 52 vakcina jut, ezzel toronymagasan vezetjük az uniós rangsort.

A beoltottak számáról frissebb adattal szolgál a kormányzati koronavírus-portál, hiszen szerdáig már 2 millió 537 ezer kapta meg a védőoltás első dózisát, így elindult a fokozatos nyitás – igaz, ezt a szakértők korainak tartják a még tomboló járvány miatt.

Kedden rekordszámú, 187 ezer vakcinát adtak be, 104 ezer ember kapott aznap első oltást. Amíg a másfél millió és a kétmillió beadott első vakcina között tizenkilenc nap telt el, addig a következő ötszázezret sokkal rövidebb idő, hét nap alatt adták be. Orbán Viktor nagypénteki interjújában arról beszélt, április 13-ára várják a hárommillió beoltottat, ami a jelenlegi ütemet nézve reálisnak látszik.

Az alábbi diagram baloldali függőleges tengelye jelzi az egyes napokon beadott vakcinák számát, a jobboldali pedig azt, hogy oltást adtak be összesen. Az oszlopdiagramok zöld része mutatja az aznap beadott első dózisok számát, a kék pedig a másodikét.

Az európai uniós országokat tekintve Magyarország továbbra is jól halad az oltásokkal: míg az EU felnőtt lakosságának 14,7 százaléka kapta meg az első dózisát, addig hazánkban 29,2 százalék, a második adagot illetően pedig az uniós átlag 6,2 százalékával szemben 11,3 százalékon állunk. Csak Málta előz meg minket, az országok nagy része – amiket a lenti ábránkon egy-egy, a beadott dózisok számával megegyező nagyságú kör jelöl – az átlagértékeket hozza.

Továbbra is rosszul áll Bulgária és Lettország, náluk 7 és 8 százalék közötti az első dózist megkapók aránya. A jobb alsó negyedben egyedül árválkodó Finnországban a lakosok több mint ötöde megkapta már a védőoltását, a másodikat viszont csak 2 százalékuk.

A 80 évesnél idősebb magyarok 62,9 százalékát oltották már be, a hetvenesek körében pedig ennél is nagyobb a vakcinát kapók aránya (70,8 százalék), utóbbi kategóriában harmadikok vagyunk az EU-ban Izland és Luxemburg mögött. A 80 felettiek oltásánál viszont 12 ország is megelőz minket, amit magyaráz, hogy ott nagyobb lehet a regisztrációs hajlandóság, hiszen Izlandon 98, Írországban 96 százalék megkapta már az első vakcinát. De az oltási tervünk sem teljesül hibátlanul, hiszen Orbán Viktor korábban azt mondta, mire eljutunk 2,5 millió beoltottig, azaz az újranyitás kezdetéig, addigra minden 65 évesnél idősebb regisztrált hozzájut az első oltáshoz, ehhez képest Müller Cecília országos tiszti főorvos keddi tájékoztatása szerint a 65 évnél idősebb regisztráltak 85 százaléka kapott csak oltást, a 80 évesnél idősebbeknél pedig 90 százalék.

Mivel azonban az összes, 80 évesnél idősebb magyarnak csak a 62,9 százalékát oltották be, az látszik, hogy sokan nem regisztráltak közülük.

A 60-69 évesek több mint fele (52,7 százalék) kapott már oltást, ez az arány az 50 és 59 év közöttiek körében 28,1 százalék – mindkét értékkel vezetjük a korcsoportos listát az unióban. A 25-49 évesek közül minden kilencedik magyar jutott már vakcinához (ezzel másodikok vagyunk az unióban Málta mögött), az ennél fiatalabb felnőttek közül pedig minden huszadik.

A legtöbb, 890 ezer vakcina a 60-69 évesekhez került, 854 ezer jutott a hetveneseknek és 448 ezret kaptak a nyolcvan év felettiek. Az AstraZenecát jellemzően az ötvenesek kapták meg (mivel őket kezdték el először oltani a krónikus betegek közül), a Sinopharm védőoltása elsősorban a 60 és 79 év közöttieknél találta meg a közönségét, míg a Pfizernél (miután azzal oltották az egészségügyi dolgozókat korcsoportra tekintet nélkül, és most azzal oltják a tanárokat is) vegyes a kép. A legtöbb Modernát (43 ezer dózist) nyolcvan év felettieknek adták be, a legtöbb Szputyik V-t (160 ezer dózist) pedig 60 és 69 év közöttieknek.

Ábránkon az egyes vakcinatípusokra és korcsoportokra kattintva megnézheti az adott kategóriához tartozó értéket.

Az oltásban részesülők korcsoport szerinti megoszlásából kiderül, hogy az elmúlt hetekben arányaiban egyre több 25 és 49 év közötti kapott oltást – ez részben köszönhető annak, hogy csak a múlt héten 66 ezer pedagógust oltottak be soron kívül. Az oltás első heteiben ez a korcsoport adta a többséget, ugyanis akkor zajlott az egészségügyi dolgozók vakcinációja, majd amikor elkezdték tömegesen oltani az időseket, illetve lépcsőzetesen a hatvan év alatti krónikus betegeket, az arányuk visszaszorult.

A múlt héten tízből négy védőoltást már a hatvan év alattiak kaptak, hármat pedig a 60 és 69 év közöttiek.

Mint megírtuk, nemsokára újfajta vakcinák is érkeznek Magyarországra: április közepén megérkezik az Európai Unióba a Janssen egydózisú védőoltása, a hazai gyógyszerhatóság pedig március végén két új vakcinát engedélyezett, a kínai CanSino és az indiai Covishield beszerzéséről azonban egyelőre nincs hír.