Vasvári Tamás / MTI
Belföld

„Igyekszünk megtenni mindent, bár kicsit tűzoltó munka zajlik” – így megy a felkészülés az idei érettségire

A kormány tervei szerint az idén a megszokott rend alapján szervezik meg az érettségiket. Egy gimnáziumban és egy szakképzésben tanító pedagógussal többek közt arról beszéltünk, mi okozza jelenleg a legnagyobb nehézséget, illetve számítanak-e még arra, hogy májusig visszatérhetnek az iskola falai közé.

Jövő héten derül ki, hogy az érettségizőket és tanáraikat előre hozzák-e az oltási rendben – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott interjújában január 22-én. Ám a kérdésről azóta sem született döntés, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi kormányinfón mindössze annyit közölt: remélik, az érettségi előtt már tudnak enyhíteni a szigorításon, ám a végzős diákok és az őket tanító pedagógusok oltásáról nem esett szó.

Akár kapnak vakcinát az érintettek, akár nem, egy biztos: május elejétől indulnak az idei középiskolai érettségik, mégpedig jelen állás szerint a megszokott rend alapján. Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár január közepén azt nyilatkozta: nem változnak az érettségi vizsgák szabályai és időpontjai, azaz – noha még hónapok vannak hátra a vizsgákig – a kormány nem tervez változtatni az általános szabályokon.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – a tavalyi évvel ellentétben – az írásbeli és szóbeli vizsgákat is megtartják.

Megkérdeztük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, továbbra is érvényben vannak-e az államtitkár által elmondottak. A tárca közölte:

Az érettségi vizsgákra május-június folyamán normál rendben, ugyanakkor a tavaly már sikeresen alkalmazott óvintézkedések betartása mellett kerülhet sor.

Azzal kapcsolatban, számíthatnak-e az idén érettségiző tanulók valamiféle könnyítésre, ahogy az egy évvel korábbi időszakban a szóbeli vizsgákat – néhány esettől eltekintve – eltörölték, azt írták, „az érettségire való felkészülés a digitális munkarendben is megvalósítható, ahogy ezt a 2020. tavaszi érettségi megmutatta, amelynek eredményei megfeleltek a korábbi évek átlagának”.

Marjai János / 24.hu Írásbeli érettségi vizsgára érkező diákok a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium bejáratánál 2020. május 4-én.

Végül hangsúlyozták: a felkészülést segíti, hogy a digitális munkarendben tanuló középiskolások számára lehetőség van egyéni vagy csoportos konzultációk szervezésére.

Az erről szóló határozat értelmében „szükség vagy igény esetén az intézményvezető döntése alapján egyéni és kiscsoportos konzultációk megszervezése a tantermen kívüli digitális munkarend ideje alatt is lehetséges”. A határozat szól arról is, hogy szakiskolában, szakgimnáziumban és készségfejlesztő iskolában a gyakorlati nevelés-oktatás az egészségvédelmi intézkedések szigorú betartása mellett jelenléti formában is megtartható, ha a tantermen kívüli, digitális munkarendben nem valósítható meg.

Megkérdeztünk egy neves gimnáziumban és egy szakképzésben oktató pedagógust: tapasztalataik szerint milyen nehézségeket okoz jelenleg az érettségire való felkészítés. Beszámolóik egyrészt arról árulkodnak, hogy a jelenlegi helyzetben főként az iskolai kiscsoportos konzultációk jelentik a felkészülés kulcsát, másrészt meglehetősen eltérő feltételek adottak sok esetben a két intézménytípusban.

Igyekszünk online formában megtenni, ami megtehető

– hangsúlyozta egy miskolci gimnáziumban tanító pedagógus. Mint mondta: törekszenek arra, hogy a lehető legtöbb online órát megtartsák, ezzel viszont az a gond, hogy nem szeretnék a diákokat napi nyolc órában a monitor elé szögezni, hiszen közben kímélnék az egészségüket.

A tanár elmondása szerint az iskolájukban tanítók közül mindenki arra törekszik, hogy kihozza, amit egy online felületből ki lehet hozni, ezen kívül pedig különböző segédanyagokkal segítik a diákok felkészülését. Természetesen ez az oktatás nem ugyanolyan, mint élőben, ennek következtében az intézményük tapasztalatai alapján főként a természettudományos tárgyakból nagyobb az igény a diákok részéről a kiscsoportos konzultációkra.

„A különórákért nem jár díjazás, így, ha a kollégák délután a szabadidejükből áldoznak erre, nem kapnak plusz pénzt az erőfeszítéseikért” – emelte ki. Náluk a matematika tűnik a legnagyobb kihívásnak, ezért a szakos pedagógusok és a végzős diákok órarendjét is igyekeznek úgy alakítani, hogy be tudjanak menni az iskolába tanrendi időben kiscsoportos konzultációra.

Meglátása szerint, mivel „jó iskoláról van szó, jó diákokkal és jó tanárokkal”, a megváltozott felkészülési feltételek is elegendőnek bizonyulnak majd a sikeres érettségihez. Úgy gondolja, amennyivel esetleg rosszabb lesz a hozzájuk járó diákok teljesítménye, annyival másoké is, mindez pedig a felvételi ponthatárokban is látható lesz. A pedagógus ezért azt valószínűsíti, hogy valamivel alacsonyabb pontszámok várhatóak az idei felvételi időszakban.

A diákok is érzik, hogy ez nem ugyanolyan, mintha bent lennének

– tette hozzá, jelezve, hogy az érettségizők náluk nem is a vizsgától tartanak igazán, hanem attól, mire lesz elég az elért eredmény, hiszen egy-egy sikeres felvételi sokszor néhány százalékon múlik.

A tanulók közül persze nem mindenki ugyanúgy éli meg ezt az időszakot: van, aki mindenek felett arra vágyik, hogy visszatérjen az iskola falai közé, mások nem tartják annyira nagy problémának a távoktatást, mondván, így legalább saját maguk osztják be az idejüket. Sok esetben viszont a tantárgyaktól függ, hogy inkább a jelenléti vagy a távoktatást preferálják.

A pedagógus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a digitális oktatás sokkal nagyobb felelősséget ró a diákokra, hiszen jóval kevésbé szigorú a tanári felügyelet, mint a tantermi oktatás során. Akadnak olyanok, akik nem veszik elég komolyan a kötelességeiket, egyszerűen azért, mert nincs elegendő önfegyelmük. Egyébként úgy látja, az intézményükbe járók többsége tisztességesen készül, az érettségin úgyis minden kiderül majd.

Azzal kapcsolatban, kalkulálnak-e még azzal, hogy ebben a tanévben visszatérhetnek a jelenléti oktatáshoz, azt mondta, a kormányzati kommunikáció gyakori, olykor 180 fokos fordulatai miatt nehéz megítélni, mire számíthatnak március elseje után. Példaként hozta fel a téli szünet időszakát, amikor eleinte mást sem lehetett hallani, mint hogy visszatérhetnek az iskolába januártól, végül azonban mégis maradt a digitális oktatás.

Mivel egyre gyakrabban hangoztatják, hogy amíg nincs átoltottság, nem engednek a szigorításból, a pedagógus is egyre kevesebb esélyt lát arra, hogy legalább a végzős diákok visszatérhessenek a jelenléti oktatáshoz.

Az biztosan nem jó, hogy havonta kell újratervezni, hiszen az ember egészen másként tervez egy fél évre, mint egy hónapra előre

– vélekedett. Az esetleges enyhítésre vonatkozó igénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott: nem vette észre, hogy különösebben téma lenne a diákok körében, mint mondta, kisebb gondjuk is nagyobb annál jelenleg, mint hogy lesznek-e szóbeli érettségik. Egyelőre mindenki az adott hónapra koncentrál, de elképzelhetőnek tartja, hogy néhány hét múlva előkerülnek az ezzel kapcsolatos aggodalmak is.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Digitális távoktatás az óbudai Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban (AKG) 2020.03.17-én.

„Maga a távoktatás tud sikeres lenni, lehet ezt nagyon jól csinálni, de azért ennek vannak feltételei” – magyarázta Igaz-Kovács Anikó. A miskolci szakképzésben tanító angoltanár feltétel alatt nemcsak a számítógépre vagy laptopra gondol, hanem a digitális oktatás megfelelő működéséhez szükséges platformok és szoftverek ismeretére is.

Kérdésesnek tartja viszont, hogy ezek a feltételek jelenleg hol, milyen mértékben állnak rendelkezésre, hiszen mint mondta, a technikumban, ahol tanít, a gyerekek háttere nem egészen ugyanolyan, mint mondjuk egy gimnáziumban. Több a hátrányos vagy akár halmozottan hátrányos helyzetű tanuló az „isten háta mögötti borsodi falvakból” az ilyen típusú iskolákban, ez egészen más alapokat nyújt, így jóval több segítségre van szükség, hogy velük is ugyanolyan szinten megoldható legyen a távoktatás, mint máshol.

A tanárok igyekeznek megtenni mindent, amit megtehetnek, bár egy kicsit tűzoltó munka zajlik

– mondta. A szabályozás keretein belül kiscsoportokban személyes órákat is tartanak, prioritást élveznek a gyengébb gyerekek és a végzősök. Minden érettségi tárgyból lehetőséget biztosítanak a kontaktórákra, minden esetben a járványügyi előírásokat betartva, tízfős létszám alatt.

A pedagógus szerint annak, hogy tavaly tavasszal nem voltak szóbeli érettségi vizsgák, megvolt az előnye és a hátránya is, hiszen akadtak olyanok, akik a szóbelivel szerettek volna javítani az eredményükön, ám erre nem volt lehetőségük.

„Mindenkinek sérül valahol valamilyen érdeke” – jegyezte meg arra utalva, hogy nem létezik olyan forgatókönyv, amely mindenkinek ideális lenne.

Az angoltanárnő is osztotta azt a nézetet, miszerint a gyerekeken is múlik, milyen lesz a felkészültségük, mert szerinte azoknak, akik nagyon akarnak tanulni, és ehhez meg is vannak a feltételeik, jó eséllyel indulnak. Ha ezek nem adottak, az már egy másik kérdés, hiszen, mint mondta, a társadalmi egyenlőtlenségek miatt egyébként sincsenek egyenlő esélyek a diákok előtt: a rosszabb körülmények között élőknek eddig is nehezebb volt a felkészülés az érettségire.

A pedagógust ezért kissé felháborította, amikor hallott egy középiskolai tanárt arról beszélni, hogy az interneten elérhetők a korábbi évek feladatlapjai, a felkészüléshez lehet azokat nézegetni, azokból gyakorolni.

Egy gimnazistának talán, egy szakképzésben tanuló érettségizőnek azért sokkal nehezebb

– fűzte hozzá. Az esetleges visszatérésről hasonlóan nyilatkozott, mint a miskolci gimnáziumban tanító kollégája, hiszen a jövőre vonatkozó információk általában csak az utolsó percben jutnak el hozzájuk. A mostani helyzetet „részleges nyitva tartásnak” nevezte, de ha úgy alakulna, teljes gőzzel visszaállnának a megszokott kerékvágásba, habár reálisan nézve ez most nem túl valószínű.

„A tanárok és sok esetben a diákok is nagyon várják, hogy visszatérhessenek, mentálisan is megviseltek mindenkit az elmúlt hónapok” – közölte. Hozzátette: ráadásul az iskola nem csupán az érettségire való felkészüléshez szükséges ismeretek átadásából áll.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.