Beállította a rekordot a magyar EU-tagság támogatottsága – tudatta Facebook-oldalán a Medián, miután a Párbeszéd benyújtotta az Országgyűlésnek javaslatát, amely úgy módosítaná az Alaptörvényt, hogy Magyarország csak egy érvényes és eredményes népszavazás után léphessen ki az Európai Unióból.
A Medián szerint 2004 óta tartósan 70 százalékot meghaladó többség támogatta Magyarország tagságát az Európai Unióban. Ez a többség később átlagosan kétharmadosra csökkent, de 2014 után ismét elérte vagy meghaladta a 70 százalékot.
2018-ban a többség végig 80 százalék körül ingadozott, 2019 elején pedig korábban soha nem tapasztalt, 85 százalékos arányt ért el. Ennyien mondták, hogy „teljes mértékben” vagy „inkább” támogatják Magyarország uniós tagságát.
A kutatás szerint az Orbán-kormány ugyan minden korábbinál hevesebb konfliktusba került az EU-val, mindennapos lett az uniós intézmények elleni kormányzati támadás, a magyar közvélemény mégis újra több mint négyötödös többséggel áll ki az ország EU tagsága mellett.
A Medián a módszertant ezúttal nem ismertette, de azt írta, a támogatottság minden szavazótáborban magas, még a kormánypárti szavazók körében is meghaladja a háromnegyedes többséget (77%). November végén az mérték, hogy a magyarok négyötöde értesült a miniszterelnök uniós vétófenyegetéséről, de azt a többség nem támogatta.
Nyáron a kormányközeli Nézőpont Intézet kutatása szerint ötéves csúcson (57%-on) volt Orbán Viktor népszerűsége, legutóbb pedig azt mérték, hogy tízből hatan (59%) elégedettek a kormányfő munkájával.
Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője kedden az ATV-ben arról beszélt, hogy Orbán Viktor a költségvetési vitával megkezdhette a Huxit, az Európai Unió elhagyását előkészíteni, miután vétójával zsákutcába manőverezte magát. Szabó Tímea javaslatukat is éppen azzal indokolta, hogy egy népszavazásnál a kormányfő csúfos vereséget szenvedne.
Orbán 2002-ben az EU-tagságot nemzeti érdeknek nevezte
18 éve Orbán Viktor a Fidesz rendkívüli kongresszusán azt mondta, hogy az uniós csatlakozás nemzeti érdek. Pártja ekkor fogadta el az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programot. Ezzel a Fidesz kinyilvánította, hogy elkötelezett az integráció iránt, bár elnöke úgy látta, a csatlakozási feltételei rosszabbak, mint valaha is gondolták volna. A rendkívüli kongresszuson Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy „az Európai Unió eszméje nem csodaszer és nem varázspálca”.
2002-es beszéde szerint tizenkét évvel korábban a szocialista fogságból frissen szabadult nemzetként az EU volt a „vágy titokzatos tárgya”, de mire megkaptuk a meghívót a fényes társaságba, már megismertük az unió kevésbé előnyös oldalát, s az EU a „vágy pőre tárgya” lett.
Vörös szőnyeg helyett tarra nyírt, komor tekintetű, sorszámokat osztogató őrző-védőkkel találtuk magunkat szembe.
Ha mindent összeszámolunk, amit a csatlakozást követően az unió Magyarországnak szán, akkor is csak a 40 százalékát kapja az ország annak a támogatásnak, ami járna – vetette fel akkor a volt miniszterelnök, aki szerint az EU-ban nem lesznek összhangban a jogok és a kötelezettségek.
