Belföld

Megszavazta a parlament a veszélyhelyzet megszüntetését

192 igen szavazat mellett, ellenszavazat nélkül megszavazta a parlament a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot kedden délelőtt.

Ezzel az Országgyűlés arra szólította fel a kabinetet, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A rendkívüli jogrendet és veszélyhelyzetet márciusban rendelték el az ország teljes területére a koronavírus-járvány miatt. Ennek értelmében többek közt beutazási tilalmat rendeltek el több járvány sújtotta országból, a hazaérkezőknek pedig karanténba kellett vonulniuk. Továbbá a kormány megtiltotta a 100 fősnél nagyobb beltéri, valamint az 500 fősnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását.

A különleges jogrend miatt az Orbán-kormány sok nemzetközi kritikát kapott az azzal járó határidő nélküli túlhatalom miatt. Az európai uniós országok vezetői is tiltakoztak ellene, az Európai Néppártban pedig ismét felmerült a Fidesz kizárása, továbbá a felhatalmazással sokat foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is. Utóbbiak közül emlékezetes volt a CNN Szijjártó Péter külügyminiszterrel készített interjúja, amely során nagyot hibázott a televíziótársaság riportere, amire aztán kommunikációs kampányt épített a Fidesz.

Pető Péter: Amikor a felszínes nyugati kritika épít játszóteret Orbánnak a Kártyavárhoz
Eljátszottunk a lehetőséggel, mi történne, ha Orbán Viktor játszadozna kicsit.

A rendkívüli jogrend megszűnésével együtt ugyanakkor nem szűnik meg az összes bevezetett intézkedés, ugyanis ezzel együtt átmeneti szabályokról is döntött az Országgyűlés. Ennek értelmében például december 31-éig fennmarad a hiteltörlesztési moratórium és az érintéses bankkártyás fizetés limitjének 15 ezer forintra emelése, és fennmarad az operatív törzs is, amely majd a járvány második hullámára való felkészülést irányítja. Szintén a helyükön maradnak a kórházparancsnokok.

Fontos ugyanakkor, hogy azzal, hogy a veszélyhelyzet miatt bevezetett rendkívüli jogrendet visszavonják, az Orbán-kormány mit sem veszít az erejéből, ugyanis továbbra is kétharmados többsége van a parlamentben.

Szavaztak az egészségügyi válsághelyzetről és az örökbefogadásról is

Gulyás Gergely javaslatára a parlament 135 igen, 54 nem szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadta a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvényt. Ez alapján az országos tiszti főorvos javaslatára, a miniszter előterjesztése alapján a kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely járványügyi készültségnek minősül. Ennek idején a betegek ellátása az egészségügyi válsághelyzeti ellátás keretében történik.

A válsághelyzet elrendelésének akkor van helye, ha nemzetközi járványügyi szükséghelyzet van. De akkor is el lehet rendelni, ha a polgárok életét, testi épségét, egészségét vagy az egészségügyi szolgáltatók működését oly mértékben veszélyezteti vagy károsítja egy váratlan esemény, hogy az az egészségügyi ellátási szükségletek és a helyben rendelkezésre álló kapacitás közötti aránytalansághoz vezet, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségügyi szolgáltatók, valamint más állami és önkormányzati szervek együttműködését teszi szükségessé.

A veszélyhelyzet elrendelésének indoka lehet bármely olyan körülmény, amely a gyógyintézet ellátási területéhez tartozó lakosság ellátását súlyosan és közvetlenül akadályozza, feltéve, hogy a lakosság más gyógyintézet általi ellátása aránytalan nehézséggel járna. Az egészségügyi válsághelyzetet legfeljebb hat hónapig tarthat, kivéve ha a kormány annak hatályát meghosszabbítja.

Meghatározták a hatósági házi karantén szabályait és lehetőséget adtak a felmentésre az alól különös méltánylást érdemlő esetekben. Döntöttek arról is, hogy a honvédség fegyverrel működhet közre a veszélyhelyzettel és az egészségügyi válsághelyzettel kapcsolatos feladatokban.

A rendkívüli parlamenti napon szavaztak az örökbefogadás szabályainak lazításáról is. Ezt Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár kezdeményezte, javaslata alapján ingyenessé válik, ugyanakkor nem lesz kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése az örökbefogadó szülőknek. A házaspárok így egyfelől 120-160 ezer forintot takaríthatnak meg, másfelől a szakma szerint rossz döntés, hogy a jövőben felkészítés nélkül is bele lehet vágni az örökbefogadásba. Ez ellen a parlament előtt plüssfigurákkal is tüntettek.

A módosítást azonban ennek ellenére 171 igen 22 tartózkodás mellett elfogadták.

„Mindenféle képzés nélkül egy emberi lényhez lehet jutni”
Novák Katalin javaslata szerint ingyenessé válik, ugyanakkor nem lesz kötelező a 40 órás tanfolyam elvégzése az örökbefogadó szülőknek. A szakma és az érintett szülők szerint rossz és minden szempontból érthetetlen döntés, hogy felkészítés nélkül is bele lehet majd vágni az örökbefogadásba.  

Különleges gazdasági övezeteket jelölhet ki a kormány

Az Országgyűlés 134 igen, 59 nem szavazattal elfogadta a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt.  A jövőben a kormány rendeletben nyilváníthatja különleges gazdasági övezetté azokat a területeket, amelyeken nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősített beruházás működik, és az új beruházás vagy bővítés legalább 5 milliárd forint teljes költségigényű, a megye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és a munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

A jogszabály szerint a kormány a főváros, valamint megyei jogú városok területén nem nyilváníthat területeket különleges gazdasági övezetté.

Nemcsak az ellenzéki települések, hanem a teljes önkormányzatiság rámehet Semjén javaslatára
Egyelőre értelmezni próbálják a városok vezetői, pontosan mit jelent az a törvényjavaslat, amellyel a gödi Samsung-gyár mintájára elvehetné a kormány egyes nagyberuházások adóbevételét, hogy az eddig szinte láthatatlan megyéknek adja. A szándék azonban világos: jóval kevesebb pénz maradhat egyes helyhatóságok zsebében. 

A törvény szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzata használhatja fel az adóból származó bevételt a beruházással közvetlenebbül érintett települések fejlesztéseire és működésének támogatására, valamint a bevétel legfeljebb 3 százalékának erejéig a megyei önkormányzati feladatokra.

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.