Abban Magyarországon nagyjából minden nyilvánosan megszólaló szakértő egyetért, hogy lecsengett a koronavírus-járvány első hulláma. A halálozási ráta ugyanakkor továbbra is kiemelkedően magas (13 százalék), Magyarország helyzete pedig bizonyos szempontból teljesen egyedülálló a világon – hívta fel rá a figyelmet a Portfolio.
Miközben az országok többségében 5 százalék alatti a halálozási arány (vagyis elhunytak száma a diagnosztizált betegekhez képest) van néhány ország, ahol a 10 százalékot is eléri vagy meghaladja ez a mutató. Ezek az országok három csoportba sorolhatók, az egyikben az alcsonyabb fejlettségű nemzetek vannak, ahol mind az egészségügy, mind a járványügy színvonala elmarad a világátlagtól, és az egy főre jutó GDP is alacsonyabb, ilyen ország Jemen, Libéria vagy Antigua és Barbuda.
A másik halmazba azok a jobbára fejlett, nyugati országok tartoznak, ahol nem sikerült kordában tartani a vírust, így az egészségügyi rendszer túlterhelődött, vagyis a magas egy főre jutó GDP ellenére nem jut időben mindenkinek megfelelő egészségügyi ellátás. Ilyen például Olaszország, Spanyolország, Franciaország vagy az Egyesült Államok.
Ennek oka valószínűleg az, hogy hosszú ideig kevés tesztet végeztek a népesség arányában, és a vizsgálatok száma még most is az alacsonyabbak közé tartozik régiós összevetésben. Miközben hazánkban eddig hivatalosan 3756 fertőzöttet regisztráltak, az országos reprezentatív felmérés adatai szerint 30-80 ezren kaphatták el a betegséget.
Az újság megjegyzi: ha Magyarországon kétszer ennyi beteget diagnosztizáltak volna, akkor a halálozási ráta csak 6,5 százalék lenne, ami már teljesen beleillene a világátlagba. A valós halálozási rátánk, összhangban a nemzetközi mutatókkal, 1 százalék körül lehet, ugyanakkor fontos lenne pontosabban látni a fertőzések és a halálozások arányát, hogy a szakértők a valósághoz közelibb képet kaphassanak a járvány alakulásáról.
Kép: AFP
