Belföld

„Kínában is hozzá lehet jutni magas színvonalú termékekhez, de Kelet-Európába nem ezek érkeznek”

Nem a koronavírus-járvány idején bevezetett légi híddal kezdődött, hanem évek óta tart a Távol-Keleten gyártott olcsó egészségügyi eszközök dömpingje Magyarországon. Nagy Antal, az egyik hazai orvosi eszközgyártó cég vezetője szerint annyira eluralkodott a csak az árra figyelő szemlélet, hogy az veszélyes lehet a betegekre.

A járványidőszak alatt légi hidat létesítve hozzák Kínából a termékeket Magyarországra, de a távol-keleti dömping nem most kezdődött. Évek óta dőlnek az országba az olcsó orvosi eszközök, csak korábban hajóval és kamionnal hozták őket. Egy több száz kilométer hosszú kamionsort meg lehetne töltetni azzal a sok cuccal, amit 2010 óta közvetítő cégek importáltak

– állítja Nagy Antal, a Dispomedicor Zrt. vezérigazgatója. A 23 önálló üzemegységet összefogó debreceni vállalat évtizedek óta orvosi eszközök tervezésével és gyártásával foglalkozik, de rendelkezik saját, nukleáris elven működő sterilizáló berendezéssel is. A zrt. egyike azoknak a cégeknek, amelyeket a kormány a koronavírus megjelenése miatt a létfontosságúak közé sorolt. A Dispomedicorhoz is katonákat küldtek, hogy összekapcsolják a Benkő Tibor honvédelmi miniszter által vezetett akciócsoporttal.

A raktér fertőtlenítéséhez készülődnek védőfelszerelést viselő szakemberek, miután kirakodták a Kínából érkezett egészségügyi segélyszállítmányt egy repülőgépből a Liszt Ferenc-repülőtéren 2020. március 28-án. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

A rendkívüli helyzet azonban nem hozott rendkívüli megrendeléseket. Miközben a kormány emberei Kínát járva portyáztak, és tonnaszám vásároltak felszereléseket, a magyar cégeknél jelentős gyártókapacitás maradt kihasználatlanul. A 24.hu-nak nyilatkozó Nagy Antal szerint ez nem meglepő, mert hosszú ideje megfigyelhető tendencia az egészségügyi eszközbeszerzésben, hogy az olcsó távol-keleti termékeket részesítik előnyben, annak ellenére, hogy a minőségük sokszor messze elmarad a minimálisan elvárhatótól.

Természetesen Kínában is hozzá lehetne jutni magas színvonalú termékekhez, de Kelet-Európába döntően nem ezek érkeznek

– mondja a mérnökvégzettségű cégvezető.

Az tény, hogy az állam súlyos milliárdokat spórol meg azzal, hogy az árat teszi meg fő szempontnak a beszerzéseknél. Nagy azonban azt mondja, ez azzal jár, hogy a kórházi eszközvásárlások egyes területeit letarolták a gagyi eszközök forgalmazói. Kis közvetítő cégek jutnak milliárdos bevételekhez az importmegrendelésekből, miközben a hazai gyártó vállalkozások kiszorulnak a piacról.

A hazai termékek valóban jóval többe kerülnek a távol-keleti importnál, mert a szigorú jogszabályokat betartva, gyártói megfelelőségi nyilatkozattal igazolt, teljes körű minőségbiztosítás mellett állítják elő őket. Nagy Antal szerint mindennek nagy szerepe volt abban, hogy az elmúlt évtizedben legalább öt, jelentősebb orvostechnikai eszközt gyártó cég ment tönkre Magyarországon.

Rendszeresen keletről érkeznek a műtéti textíliák, kötszerek, abszorbensek, az infúziós szerelékek és a tűk, fecskendők. A tendereken az ár legfontosabb szempont, annyira erre felé tolódott a hangsúly, hogy saját tapasztalata szerint volt eset, amikor termékminta bekérésére sem volt lehetőség, vagyis a kórháznak anélkül kellett dönteniük a vásárlásról, hogy találkoztak volna a termékkel – állítja Nagy Antal.

Eddig a kórházak által összeállított közbeszerzési terv az Állami Egészségügyi Ellátó Központba került, amit a Miniszterelnökségen a közbeszerzések felügyeletéért felelős helyettes államtitkárság véglegesített. A kormány azonban a napokban kiadott rendeletével ezt megváltoztatta: május 1-jétől az orvostechnikai eszközöket központilag a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság szerezi be a kórházaknak.

Az olcsó a drága!

Erre próbál hosszabb ideje – kevés sikerrel – figyelmeztetni a Dispomedicor vezetője. Az olcsó importnak ugyanis a betegekre nézve is veszélyes következményei lehetnek: a kórházak olyan eszközökkel kénytelenek dolgozni, amelyek esetenként fertőzések, műtéti komplikációk forrásai lehetnek. Az olcsó eszközök által okozott problémák kezelése pedig adott esetben nagyobb kiadást okozhat, mint amennyit a beszerzésnél megspórolnak.

A fertő­zések kezeléséhez szükséges antibiotikumok, az elhúzódó kezelések, legrosszabb esetben a beteg anyagiakkal nem is mérhető halála sokkal többe kerül, mint a biztonságos termék megvásárlása

– mondja Nagy Antal, aki a Ne hagyjuk, hogy megfertőzzenek nevű Facebook-oldalon videókban magyarázta el az olcsó, egyszer használatos távol-keleti termékek veszélyeit, például azt, hogy a nem steril műtéti kötszerek vagy a gyenge minőségű tűk felhasználása miért okozhat kórházi fertőzéseket és a szükségesnél fájdalmasabb beavatkozásokat. Nagy állítása szerint több esetben került Magyarországra olyan infúziós szerelék is, amelyet egy dehp ftalát nevű, hírhedt műanyaglágyító anyag felhasználásával állítottak elő. Ezt az Európai Unió 2017-ben az endokrinrendszert súlyosan károsító anyagnak nyilvánította.

Nagy a 24.hu-nak azt mondta, hogy kínai gyártók minősítése és megbízhatósága Európából a távolság és a nyelvi nehézségek miatt nehezen ellenőrizhető. Az orvostechnikai eszköz európai uniós megfelelőségét igazoló úgynevezett CE jelzést a kínai gyártó felteszi a termékére, de nem nagyon ellenőrizik, hogy jogos-e a használata.

A Kínából érkezett egészségügyi segélyszállítmányt rakodják a Liszt Ferenc-repülőtéren. Fotó: MTI /Koszticsák Szilárd

Ez komoly visszaélések forrása lehet, mert a gyakorlat az hogy ha bármilyen termékre rá van rajzolva a CE jel, akkor azt a vámhatóság beengedi az országba, illetve az Európai Unió területére, sőt a kórházakban is felhasználhatóvá válik

– mondja a cégtulajdonos, aki tavaly a HVG-nek is azt hangoztatta, hogy a kórházak menedzsmentje téved, amikor jóhiszeműen azt felté­telezi, hogy csillogó-villogó, rendszeresen ellenőrzött sterilizáló berendezéseik használatával min­dent megtettek a betegbiztonsá­gért. A Dispomedicor vezetője szerint ugyanis a koronavírus-járvány előtti időszakban jellemző több ezer kilométeres hajóút során – gyakorta egyszerű kartondobozokba rakva, aszeptikus védőcsomagolás nélkül – olyan mértékben szennyeződhetnek a Kínában talán még fertőzésmentes műtéti alapanyagok is, hogy azokat már sehogy sem lehet a kórházakban sterillé tenni.

Kiemelt kép: MTI /Árvai Károly /kormany.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.