Belföld koronavírus

New York Times: Egy titkos diplomáciai távirat ír a koronavírus magyarországi terjedéséről

A New York Times nagy cikket írt arról, hogy pontosan hányan is betegedtek meg Magyarországon az új koronavírusban. A lap szerint a magyar fertőzöttek száma az egyik legalacsonyabb Európában, de ez azért van, mert tesztből is mi végzünk az egyik legkevesebbet.

A lap idézi Müller Cecília tiszti főorvost, aki szerint Magyarország még a csoportos megbetegedések időszakában jár, de a lap szerint vannak ennek ellentmondó érvek is. A cikkben a community transmission kifejezés szerepel, amelynek a definíciója nem egyértelmű, leginkább azt jelenti, hogy nem tudni, ki kitől kapja el a betegséget, és a cikk arra utal, hogy ez a Müller Cecília által használt tömeges fertőzések fázisát jelenti.

A lap megszerzett egy titkos diplomáciai táviratot, amelyben azt írják, hogy a WHO magyarországi vezetője, Dr. Ledia Lazeri arról beszélt egy diplomatának, hogy a vírus már egy hónapja a community transmission stádiumában terjed az országban.

A jelentés szerint a WHO úgy gondolja, hogy már március második hetében csoportosan kezdett terjedni a vírus az országban. Már csak azért is, mert az első ismert betegek szabadon mozoghattak az országban, és egyikük még Szerbiába is távozni tudott. Arról egyébként a lap szerint is vita van, hogy a csoportos megbetegedés és a tömeges fertőzés kifejezések pontosan mit jelentenek.

A lap egyébként megemlíti, hogy a Szent László kórház, amelyet elsődlegesen a vírus kezelésére használnak, inkább a terjedésben segíthetett, mert a betegek szabadon vegyülhettek azokkal, akik még nem kapták el a vírust. A WHO a lap szerint egyébként sem bízik a magyar adatokban, mert annyira kevés tesztet végzünk, hogy nem lehetnek pontosak. Dr. Lazeri tagadta a lapnak, hogy ilyen megállapításokat tett volna.

A lap szerint titokban lezárták a Szent Imre Kórház egy részt is, miután az ott dolgozók is elkezdtek megbetegedni. Erről két ott dolgozó orvos beszélt nekik a nevük elhallgatásával. A cikk viszont azt is megemlíti, hogy a magyar kormány a többi országnál előbb vezetett be társadalmi távolságtartással kapcsolatos szabályokat, ezért kevesebb eset lehet nálunk, mint máshol. Azt egyébként Müller Cecília korábban is mondta, hogy a valódi fertőzöttek száma sokszorosa lehet a hivatalosan mért számoknak.

Megkérdeztük az operatív törzset is arról, hogy tudnak-e ilyen távirat létezéséről, illetve hogy a tiszti főorvos által használt három kategória közül melyiket gondolják megfelelőnek a New York Times által használt community spreading magyar megfelelőjeként. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.

Frissítünk!

A cikk címében és szövegében eredetileg a tömeges megbetegedések szerepelt a community spreading fordításaként. Ám a kifejezés jelentése és fordítása nem tisztázott, így változtattunk a címen. Ezután megkerestük a NYT újságíróját, aki tudatta, fenntartják a cikk állításait, ám – értelemszerűen – a fordítási pontosítást ez nem oldotta meg.  Ugyanakkor a Magyar Nemzet több cikkében szintén tömeges megbetegedésekként értelmezte a NYT állítását. Lapunk az eset után külön cikkben írt arról, hogyan osztályozzák a járvány szintjeit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik