Nem biztos, hogy bármit megelőznénk a bezárással, hiszen teljesen kizártnak tartjuk, hogy a több millió iskolás korú gyerek otthon maradna, és nem menne ki az utcára
– mondta Gulyás Gergely szerdán, miután a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet a koronavírus miatt. Egyik első intézkedésként viszont – a külföldi diákok nagy számára hivatkozva – bezárták az egyetemeket, ahol már csak távoktatást lehet majd folytatni.
Noha sokan számítottak arra, hogy több környező és jó néhány távolabbi európai országhoz hasonlóan hazánkban is elrendelik az általános iskolák bezárását, erre egyelőre nem került sor. A miniszter indoklásként közölte, konszenzus van abban, hogy a megbetegedés gyerekeknél nem jellemző, de hangsúlyozta, hogy a kormány folyamatosan vizsgálja a helyzetet, és lépni fog, ha az élet- és egészségvédelem ezt indokolja.
A koronavírus-veszélyhelyzet intézkedéseit tartalmazó kormányrendelet még világosabban fogalmazott, kimondva, hogy
az összehangolt védekezés érdekében köznevelési intézményben rendkívüli szünetet az intézményvezető, a jegyző, valamint az Oktatási Hivatal nem rendelhet el,
azaz arra is sincs lehetőség, hogy az iskolaigazgatók saját hatáskörükben, egyénileg döntsenek a kérdésben. És bár Gulyás még azt mondta, hogy az önkormányzati fenntartású óvodák és bölcsődék esetleges bezárása önkormányzati hatáskör, a nem sokkal később kiadott rendelet már nem tesz különbséget a köznevelési intézmények között.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem ért egyet a kormánnyal, az érdekképviselet szerint be kellene zárni a közoktatási intézményeket is, ahogyan például Romániában és Szlovákiában tették. Nem vitatva, hogy a gyerekek nem tartoznak az igazán veszélyeztetettek közé, megjegyezték, hogy a pedagógusok átlagéletkora igen magas, és sok intézményben nyugdíjasok alkalmazásával tudják csak enyhíteni a tanárhiányt.
A PDSZ úgy érvelt, hogy
bár a fiatal korosztály megbetegedési rátája szerencsére alacsony, vírushordozóként nagy veszélyt jelenthetnek a vírus terjedése szempontjából.
Megjegyezték, hogy sok iskolában még mindig nincs kézfertőtlenítő, de helyenként a szappan és a kéztörlő is hiánycikk.
A szakszervezet úgy látja, a tanév megismétlése nem jelent veszélyt, szemben azzal, amit Gulyás Gergely mondott, mert a kényszerszünet ellenére találhatnak megoldást az ismeretek átadására, ráadásul a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletet is lehet módosítani, így szükség esetén a tanítási év lerövidíthető.
Hasonlóan vélekedik a Pedagógusok Szakszervezete is, Szabó Zsuzsa elnök csütörtökön sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a kieső munkanapok ledolgozásán, átcsoportosításán túl arra is van megoldás, ha az iskola a rendkívüli szünet elrendelése miatt hiányzó tanítási napokat nem tudja teljes egészében pótolni. Ekkor gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt tananyagot a következő évben dolgozzák fel.
A fentiek fényében érdemes megnézni, hogy a világ országai hogyan állnak az iskolabezárással. Az UNESCO összesítése szerint a koronavírus-járvány miatt elrendelt
Az alábbi infografikáról leolvasható, mely országok döntöttek a tiltás mellett, külön jelöltük azokat, amelyek teljes területén érvényes a korlátozás, illetve azokat, ahol csak egyes területeken. Ráadásul hétfőtől Franciaországban minden iskola bezár, és két hétre elrendelték az összes bölcsőde, óvoda és általános iskola bezárását Lengyelországban is.
A térképen látható, hogy a környező országok szinte mindegyikében életbe lépett valamilyen korlátozó intézkedés, több országban éppen szerdán és csütörtökön jelentették be, hogy részben vagy országosan felfüggesztik a tanítást. Szlovákiában például helyi szintű intézkedések helyett országos tilalom lépett életbe. Csak a szerbek látják hasonlóan a helyzetet, mint a magyar kormány, Zoran Radojicic belgrádi polgármester csütörtökön leszögezte, hogy még nincs szükség a bölcsődék, óvodák és iskolák bezárására. Szerbiában egyébként a WHO szerdai adatai szerint 12 regisztrált koronavírus-fertőzött van.
Lakatos Tibor, az Operatív Törzs vezetője keddi sajtótájékoztatóján közölte, hogy idehaza egyelőre azért nincs szükség az iskolák bezárására, mert azokban az országokban, ahol korábban tanítási szünetet hirdettek, több a fertőzött. Ez természetesen igaz Olaszországra, ahol már tízezernél többen fertőződtek meg, és Franciaországban, Németországban és Spanyolországban is ezernél több megbetegedést regisztráltak.
Sebastian Kurz osztrák kancellár szükségesnek nevezte az iskolák részleges bezárását, és felhívta a figyelmet arra, hogy ha lehetséges, a diákok ne a nagyszüleikhez menjenek, mivel az idősek fokozott védelemre szorulnak.
Csehországban 40 regisztrált megbetegedés után jelentették be a tanítás szüneteltetését, az egészségügyi miniszter pedig hangsúlyozta, hogy a rendkívüli intézkedésekre, köztük az oktatás felfüggesztésére, azért van szükség, hogy idejében megakadályozhassák a járvány terjedését.
A lengyeleknél szerdán, 25 fertőzött után jelentették be a tanítás felfüggesztését az alsó-, közép- és felsőfokú tanintézményekben egyaránt. A kormány döntése szerint a bölcsődék és óvodák március 16-ától két hétig nem lesznek nyitva, a középiskolákban és felsőoktatási intézményekben pedig március 25-ig biztosan nem lesz tanítás.
A miniszterelnök mindezt azzal indokolta, hogy az elemzések azt mutatják, hogy a vírus terjedni fog, így szükség van ezekre az óvintézkedésekre. Mivel az iskolák bezárása a szülőkre is plusz terheket ró, úgy határoztak: a nyolc év alatti gyerekek szülei orvosi igazolás nélkül jogosultak táppénzre, valamint a távmunkát is engedélyezték számukra.
Romániában szintén szerdán jelentették be, hogy március 22-éig felfüggesztik a tanítást az ország összes óvodájában és iskolájában, hogy megelőzzék vírus terjedését. A kormányfő egyebek mellett azzal indokolta a döntést, hogy tudomásuk szerint az olasz határok lezárása előtt sok ott élő román állampolgár indult haza.
Az UNESCO ugyanakkor összeszedte azokat a szempontokat is, amelyek miatt káros az iskolák bezárása. A szervezet egyrészt a megszakított tanulási folyamatot emelte ki, jelezve, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek jóval nehezebb helyzetbe kerülnek, hiszen nekik egyébként is kevesebb oktatási lehetőségük van magán az iskolán kívül. Az ENSZ nevelésügyi szervezete felhívta a figyelmet arra is, hogy sok gyerek életében fontos szerepet tölt be az iskolai étkezés.
A távoktatás és otthoni tanulás miatt nehézségekbe ütközhetnek azok a diákok is, akiknek a szülei nem rendelkeznek kellő képzettséggel ahhoz, hogy gyermekeiket segíteni tudják. Ugyanígy hátrányból indulhatnak azok, akiknek nincs megfelelő hozzáférésük az internethez, így az ott elérhető tananyagokhoz és segédanyagokhoz sem.
Az UNESCO kiemeli még azt is, hogy az egészségügyi dolgozók között nagy százalékban vannak nők, akik nem tudnak dolgozni menni, ha gyermekük otthoni felügyeletre szorul. Ez pedig a koronavírus-járvány idején jókora kockázatot rejt magában.
A kérdés már csak azért is jogos, mert a járvány terjedését látva nehéz elképzelni, hogy a két hétre elrendelt tanítási szünetek valóban két hétig tartsanak, egy akár a tanév végéig tartó szünet komoly terhet rakhat a szülőkre, különösen az egyedülállókra.
Ezzel együtt könnyen előfordulhat, hogy részben a szomszédos országok gyakorlata, részben a szülői nyomás miatt a magyar kormány is csatlakozik az iskolabezárásról döntők sorához, ha pedig drasztikusan megnőne a koronavírus-fertőzöttek száma az országban, akkor pedig ez elkerülhetetlen is lesz.
A Mozaik Kiadó egyébként máris jelezte, hogy segítenek a nagy számban otthon maradó diákoknak: a kiadó ugyanis ingyenesen elérhetővé teszi az otthoni tanulás megkönnyítésére minden tankönyvét digitális formában.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Mohos Márton/24.hu
