Bűnösnek mondta ki a bíróság azt a villamosvezetőt, aki tömegszerencsétlenséget okozott másfél évvel ezelőtt Debrecen belvárosában..
Az elsőfokú bíróság maradandó fogyatékosságot és tömegszerencsétlenséget eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében találta bűnösnek, és ezért őt 1 év 8 hónap fogházra ítélte. Ennek a végrehajtását azonban 3 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság emellett 2 év 6 hónapra eltiltotta a vasúti jármű vezetésétől, valamint kötelezte a 672 ezer forintos bűnügyi költség megfizetésére.
A vezető az 1-es villamossal haladt a Kálvin tér felől a Miklós utca irányába. A szerelvény a Piac – Széchenyi – Kossuth utcák kereszteződése előtti megállóhelyen megállt. Az utasok le- és felszállását követően a villamosvezető úgy indult el és hajtott a kereszteződésbe, hogy ekkor a részére kihelyezett, a villamosközlekedés forgalmát irányító lámpa tiltó jelzést mutatott.
A szabálytalan elindulása és a nagyfokú figyelmetlensége folytán nem biztosított elhaladási elsőbbséget a neki jobbról érkező egyik helyi járatú autóbusznak. A villamos emiatt fékezés nélkül, körülbelül 20 kilométer/óra sebességével nekiütközött az autóbusz bal oldali részének.
A villamosvezető 12 másodperccel korábban indult el a megállóhelyről, mint ahogyan azt részére a fényjelző készülék lehetővé tette volna. A balesettel érintett járműveken több utas tartózkodott, többségük az üléseken foglalt helyet. A villamoson és az autóbuszon utazók közül az ütközéstől 11 személy sérült meg, közülük négyen 8 napon túl gyógyuló, míg további hét utas 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az autóbuszon utazó egyik asszonynak maradandó fogyatékossága lett.
A villamosvezető azt beismerte ugyan, hogy balra nézett, de jobbra nem, mégsem érezte magát hibásnak a történtekért. A fázistervet, a jelzőlámpák működését kifogásolta, és finoman szólva sem értett egyet a tanúk állításaival.
Tóth Ildikó bíró az ítélet indokolása során azonban azt mondta, hogy az ítéleti tényállást, mind a szakértői vélemények, mind a tanúvallomások és más bizonyítékok is alátámasztották.
A bíró szerint viszont a szakértői vélemény teljes mértékben alátámasztotta a tanúk által elmondottakat, amelyek nem ébresztettek kételyt a jelzőlámpák fázisterve felől.
Tóth Ildikó elmondta még, hogy amennyiben az autóbusz sárga jelzésre haladt be a kereszteződésbe, a villamos vezetőjének tilos jelzésre kellett ugyanezt megtennie. A mért és a számítható adatok, a dokumentált okirati bizonyítékok pedig teljesen összhangban voltak a fázisterv adataival. Megállapítást nyert az is, hogy a villamossal a sofőr lényegesen hamarabb indult el, mint ahogy szabadjelzést kapott. Azaz az ütközés bekövetkezésekor a villamosnak még tilos jelzése volt.
A bíróság súlyosító körülményként értékelte a villamosvezető alapvető és durva közlekedési szabályszegését és a súlyos sérültek számát, akik közül egy ember maradandó fogyatékossággal gyógyul, ugyanakkor enyhítő körülmény, hogy a férfi büntetlen előéletű és kifogástalan közlekedési előélettel rendelkezett.
A bíró a végén kiemelte, hogy ez egy annyira tudatos figyelmen kívül hagyása volt a legalapvetőbb közlekedési szabályoknak – illetőleg maga az a tény, hogy egy olyan tömegközledési járműről van szó, ahol utasok bízzák rá az életüket a járművezetőre -, hogy indokolt volt a sofőr vasúti járművezetéstől való eltiltása is.
Az ítélet nem jogerős, az ügyész a döntést tudomásul vette, míg a villamosvezető és védője három nap gondolkodási időt tartott fenn a jogorvoslati nyilatkozat bejelentésére.
Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
