Belföld

Ha nem teljesülnek az orvosok kérései, akkor összeomlik a rendszer

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatot dolgozott ki az orvosbérek felzárkóztatására, ezzel párhuzamosan szeretnék a hálapénzt is kiiktatni a rendszerből, elérni, hogy a külföldre ment orvosok hazajöjjenek, megálljon az elvándorlás, és csökkenjen a jelenlegi túlterheltség. A javasolt bértábla jelentős emelést tartalmaz, a rezidensek kezdő fizetésére bruttó 687 837 forintot javasolnak, egy szakorvos tíz év után 1 398 358 forintot kaphatna, a csúcs 37 év után kicsivel több mint kétmillió forint lenne. A javaslat kidolgozóját, a kamara alelnökét, Álmos Pétert kérdeztük a részletekről.

A javaslatban közölt béreket 2020-ra értették vagy 2021-re?

2021-re. Annyira realisták vagyunk, hogy egy már elfogadott költségvetés mellett 2020-ra behatároltak a lehetőségek. A MOK azt kéri a kormánytól, hogy amennyire van mozgástér, már idén is valósuljon meg béremelés. Gulyás Gergely ősszel azt ígérte, hogy januártól biztosan indul az orvosi béremelés. De ez nem történt meg.

2020-ra mennyi béremelést szeretnének látni?

Mivel Gulyás Gergely azt nyilatkozta, hogy lesz orvosi béremelés, úgy gondoljuk, van erre valamennyi tartalék a rendszerben, de hogy mennyi, arra nincs rálátásunk. Tárgyalások során lehet megbeszélni, meddig tud elmenni idén a kormány.

Az egészségügyi bértáblában szereplő legmagasabb alapbér 634 ezer forint, ez kevesebb, mint amennyit önök egy kezdő orvosnak szánnak.

A magyar orvosbérek rettentően le vannak maradva. Nekünk Romániát kell most utolérnünk, ahol már két éve felzárkóztatták a doktorok fizetését. Szlovákiában már 2012-ben megtörtént a korrekció. Igen, jóval több mint 100 százalékos béremelést kérünk.

Most egy kezdő orvos, aki belép a rendszerbe, elkezd betegekkel foglalkozni, és döntéseket hoz (H kategória), bruttó 255 ezer forint alapbért kap, ami nettó 169 ezer forint. Amikor szakorvossá válik (I kategória, már legalább öt éve orvos), az alapbére jelenleg 454 ezer forint 40 órára, ami nettó 302 ezer forintot jelent. Emellett kötelezhető túlórára, sőt elvárás, hogy a munkahelye fenntartását a saját szabadideje terhére is biztosítsa.

Mit jelent pontosan az önként vállalt túlmunka, és miért akarják felmondani?

A nagy felháborodást keltő rabszolgatörvény évi 400 óra túlmunkát enged meg, feltételekkel, az egészségügyi pályán ennyi túlóra már nagyon régóta belefért, már az uniós csatlakozás óta – az egészségügyi dolgozók a heti 40 órán felül kötelezhetőek voltak évi 406 óra túlmunkára. És még erre jött rá az önként vállalt túlmunka. Ezt ugyan kötelezővé nem lehet tenni, de

Magyarországon az orvosok jelentős része kénytelen önként vállalt túlmunkát is teljesíteni, részben anyagi okból, részben mert különben nem lenne, aki az ügyeleten fogadja a betegeket. Olyan kevés az orvos, és olyan rosszul szervezett a rendszer, hogy ma csak az önként vállalt túlmunkával biztosítható az ügyeleti rendszer fenntartása.

Ha az orvosok nem vállalnák a rendes munkaidőn és az évi 406 óra túlórán felül az önkéntes túlmunkát is, összeomlana a rendszer. Így viszont, hogy vállalják, túlhajszolják magukat, komoly egészségügyi problémáik lesznek, kiégnek. Gyakori a rák, korán halnak az orvosok, ami nyilván visszavezethető oda is, hogy erőn felüli teljesítményt várnak el tőlük.

Azt gondoljuk, ez így nem mehet tovább. Az önkéntes túlmunkát arra találták ki, hogy ha mondjuk nyári szabadságok vannak, és megszorul egy osztály, akkor valaki a 406 óra túlmunkán felül is be tudjon ugorni egy kis időre, hogy az ellátás folyamatos legyen. Nem arra, hogy nonstop erre alapozva működjön a rendszer. Egy hétköznapi ügyelet 16 óra, egy hétvégi 24 óra. Most az a helyzet, hogy sok helyen már az év elején ledolgozzák, kimerítik a kötelező túlórákat, és onnantól kezdve az év végéig csak az önkéntes túlmunkával teljesíthetőek az ügyeletek.

Mikortól mondanák fel az önként vállalt túlmunkát?

A MOK országos küldöttgyűlése november 30-án úgy döntött, hogy a váltást meg kell lépni, elkezdtük a szervezést, ebben a hónapban beszélni fogunk a kórházak igazgatóival, hogy minden oldalról körüljárjuk a kérdést. Már kaptunk visszajelzéseket arról, hogy az orvosok mekkora része hajlandó részvételével támogatni a közgyűlési döntést. Sima ügy lesz.

És akkor nem omlik össze a rendszer?

Dehogynem. Ha a kormány nem lép, nem teljesülnek az orvosok kérései, akkor összeomlik. De hogy beszélhetnénk most biztonságos betegellátásról, amikor olyan orvosok vannak ügyeletben, akik már az év elején ledolgoztak annyi túlmunkát, amennyi miatt a társadalom zúgolódott? Ez hatalmas kockázat, degradálja, terheli az orvosokat. Olyan jelentős az elvándorlás, a pályaelhagyás, hogy már most is inog a rendszer. Csak az orvosok lojalitása, beáldozott egészsége árán képes továbbdöcögni a működés. Ennek véget kell vetni. A tárgyalások ideje lejárt, ha a kormány nem hajlandó velünk ezt átbeszélni, és meghozni azokat a lépéseket, amiket már Romániában is régen meghoztak, akkor szembesítenünk kell őket a realitásokkal.

De ha megszűnik az önként vállalt túlmunka, akkor még kevesebb orvos lesz egy darabig. Ezen a béremelés sem változtat rögtön.

Az önként vállalt túlmunka akkor fog megszűnni, ha nem lesznek meg a béremelések. Átmeneti ellátási hiány azért alakulhat ki, mert ma egy orvos négy-öt, de akár hét munkahelyen is dolgozhat, ezen belül számos helyen ügyeletet vállalva, hogy a családját fenn tudja tartani. Ha megkapják az orvosok a kért béremelést, akkor megerősödik a közfinanszírozott ellátás, de nyilván utána már egy orvos nem fog hat-hét helyen munkát vállalni, hanem mondjuk csak három-négy helyen. Emiatt kialakulhat átmeneti orvoshiány.

Ezért mondtuk, hogy komplex megoldásra van szükség, ami nem fenntartható, azt át kell strukturálni, akár bezárni olyan egységeket, ahol nem lehet biztosítani az ellátást. Ami ma van, az illúzió. Nem működhet tovább, hogy ennyi orvos szolgáljon ki annyi ellátó helyet, mint most. Rengeteg párhuzamos ellátás folyik ma, mindenhova kell munkaerő, ügyeletes munkatársak, orvosok is – ki kell mondani, hogy nem bír el ennyit az ország.

Azt írták, hogy az osztrák orvosok bérét tekintik kiindulópontnak, ami háromszorosa a magyarnak, és hogy kutatások szerint a kelet-közép-európai munkavállalók akkor mennek el másik országba, ha ott legalább 50 százalékkal többet tudnak keresni. A bő százszázalékos magyar orvosi béremeléssel már nem lesz csábító Ausztriába menni?

Úgy számoltunk, hogy ha a magyar orvosok annyit keresnének, mint a jelenlegi osztrák bér kétharmada, azzal nagyjából meg lehetne szüntetni az elvándorlás motivációját, mert akkor lesz pont 50 százalékos a különbség. Persze vannak Európában jobban fizető országok is, de realisták akartunk lenni, ezért választottuk Ausztriát, azon belül is Stájerországot kiindulópontnak, ahol nem a legmagasabbak a bérek országon belül sem. Azt se felejtsük el, hogy a külföld egy orvosnak nemcsak a bér miatt vonzó, hanem a rendezettebb munkakörülmények, a szakmai fejlődési lehetőségek miatt is. Ezzel is kell majd kezdeni valamit. De megfelelő bér nélkül nincs hova lépni.

Ha a bérek elérik a MOK által kért szintet, akkor vissza lehet csábítani az orvosokat, illetve megfékezhető lesz a kivándorlás?

Azt gondolom, hogy sokan visszajönnének. A fórumokon kapott jelzések alapján a MOK által javasolt emelés megindítaná a külföldre ment orvosok visszaáramlását. És ami a legfontosabb, az utánpótlás itt maradna. Kell egy akkora emelés, hogy a hálapénz eltűnjön, különben nem lesz kilábalás.

Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.