Belföld

A Kúria cáfolta a sorosozó fideszest

Nem döntöttek, még csak nem is tárgyaltak a kártérítési ügyről.

A Kúria hétfőn este tudatta a távirati irodával, még nem döntött a kártérítésről a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő, személyhez fűződő jog megsértése miatt indult perben, noha szombaton a fideszes Horváth László a „Soros-hálózat” pénzszerző akciójának nevezte a helyi iskola szegregációs ügyét és azt mondta, a Kúria döntése értelmében a jogerős bírósági ítéletet végre kell hajtani.

Kúria-döntés miatt sorosozott a fideszes képviselő
Nem tetszett neki az ítélet a gyöngyöspatai iskola szegregációs ügyében.

A Kúria közölte, 2015. március 25-én fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletét, amely szerint sem az iskola, sem fenntartója nem tett eleget integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció miatt az iskolában kialakult, de nem állapított meg kártérítést.

A Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben jogerős ítéletet hozott a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben. Kimondta, a jogellenes elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként, a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg. Ebben az ügyben közvetlenül az érintett diákok érvényesítettek kártérítési igényeket.

99 milliós kártérítést kaptak a szegregált gyöngyöspatai roma tanulók
Három év pereskedés után a bíróság másodfokon is kártérítésre kötelezte az államot.

A tábla jogerős ítélete ellen még tavaly a Kúriára felülvizsgálati kérelem érkezett. Az ügy még folyamatban van, a felülvizsgálati eljárásban még tárgyalást sem tűztek ki. A Kúria a jogerős ítélet végrehajtását nem függesztette fel, az erre irányuló kérelmet a Pp. 273. § (3) bekezdése alapján elutasította 2019. december 16-án.

A fideszes Horváth László ezt értékelte úgy, hogy a bírósági ítélet sérti sokak igazságérzetét, mert

zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának.

Szerinte az elkülönített oktatás több éven át jellemezte az iskola pedagógiai gyakorlatát egy rendkívül feszült időszakban. Elismerte, erre a tantestület rossz választ adott, de a 2011-2012-es tanévben, a fenntartóváltás után, a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt.

Horváth László szavait a 168 Óra azzal árnyalta, hogy 2011-2014 között éppen ő volt az illetékes Heves Megyei Kormányhivatal vezetője, tudnia kell, két külön perről van szó, így csúsztatott, amikor azt állította, Gyöngyöspata csődbe megy, ha fizetnie kell. Az ügyet felkaroló Esélyt A Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) ügyvédje a lapnak azt mondta, a felelősség egyetemleges, a kártérítésért az önkormányzat és az iskola felel, amely mögött azonban a  tankerület, maga a szaktárca áll. Farkas Lilla szerint a romák a pénzt nem az önkormányzaton akarják behajtani, hanem a tőkeerős alpereseken, ennek fényében Horváth nyilatkozata nem értelmezhető másként, mint „aljas indokból elkövetett etnikai feszültségkeltésként”.

Dúró Dóra: a Mi Hazánk szegregálna
A Mi Hazánk képviselője igaztalannak tartja a gyöngyöspatai iskolát ért vádat.

Kiemelt kép: Google Street View

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.