Hogy van DNS, vagy nincs DNS a töltényen, azon ugyan lehetne vitatkozni – mondta Péntek László, az eljáró tanács elnöke –, de más bizonyítékok is léteznek. Az élet már csak ilyen, nyomok semmisülhetnek meg, vagy keletkezhetnek, sokféle kérdést fel lehet vetni, fejtegette indoklásában a bíró, miután helyben hagyta Győrkös István életfogytig tartó szabadságvesztését.
Az ügy előzménye, hogy Győrkös Istvánnak, a szélsőjobboldali Nemzeti Arcvonal megalapítójának tevékenységét régóta ismerték, figyelték a magyar hatóságok, így nyilvánvalóan tudtak a bőnyi otthonának környékén tartott lőgyakorlatokról is. Ezért is meglepő, hogy 2016-ban azért kereste fel őt a rendőrség, mert tudomásuk szerint Győrkösnek és fiának gépfegyvere, fegyverarzenálja volt. Különös módon azonban először nem a terrorelhárítók mentek a Győr melletti helyszínre, hanem a Nemzeti Nyomozó Iroda egy szál revolverrel felfegyverzett munkatársai. Ráadásul a maroklőfegyvereket esetlegesen tárazták be, akadt, aki több, más kevesebb lőszert tett a fegyverbe.
Az ügyészség és a Győrköst első fokon elítélő Szombathelyi Törvényszék azt állapította meg: a vádlott egy gépkarabéllyal – a házban kirobbant lövöldözés közben – az egyik szakvélemény szerint közelről, egy másik szerint távolról fejbe lőtt egy rendőr őrnagyot, aki életét vesztette. A védelem viszont azt állítja: nem Győrkös gyilkolt, hanem valószínűleg bajtársi tűz végzett a rendőrtiszttel.
A Győri Ítélőtábla szerdai tárgyalásán Mészáros Tamás ügyész úgy fogalmazott:
Szerinte az ügyvédek a „túlbizonyítás” hibájába estek, a Szombathelyi Törvényszék viszont elismerésre méltó, magas szinten dolgozott. Az ítélőtábla a tárgyalás elején azonnal elutasította a védelem minden olyan bizonyítási indítványát, amelyeket már első fokon sem engedélyezett a bíróság.
Védeni jöttem Győrkös Istvánt, nem dicsérni – kezdte a beszédét Takács Zoltán vezető védő, aki Deák Andrea ügyvéddel közösen képviseli Györköst. Szerintük Győrkös természetesen nem érdemel dicséretet az engedély nélkül tartott fegyverek miatt, ám a rendőrtisztet nem ölte meg, arra sem oka, sem szándéka nem volt. Amikor a rendőrök megérkeztek, Győrkös el akarta rejteni a karabélyát, amikor valamelyik lövöldöző rendőr tölténye eltalálhatta az őrnagyot. Győrkös politikai előélete, szélsőséges nézetei nem befolyásolhatják a konkrét cselekmény szakszerű jogi megítélését.
Ezt követően a védelem és Győrkös a büntetőeljárás egészen elképesztő részleteit tárta fel. Takács Zoltán szerint a bűnügyi helyszínt megváltoztatták, a később kiérkező terrorelhárítók például kiütötték azt az ajtóüveget, melyen eredetileg látszódtak a golyók okozta, bizonyító erejű lyukak. (A TEK szerint erre azért volt szükség, hogy meggyőződjenek róla, nincs senki a helyiségben.) A TEK nem adta át a túsztárgyalás hangfelvételét sem.
A fegyverszakértői vélemény szerint azért nem, mert a töltény „50 fok felett eliminálódik”. A genetikus szakértő azonban kizárta annak lehetőségét, hogy azon a töltényen, amely áthalad az emberi agyon, ne maradjon DNS-nyom. Ugyanakkor a Szombathelyi Törvényszék ezt a cáfolatot nem tartotta perdöntőnek. Holott a helyszínen 13 golyón találtak személyhez konkrétan nem köthető DNS-nyomot, kizárólag azon nem, amellyel Győrkös agyonlőtte a rendőrtisztet.
A jelenemet elvették, jövőm már nincs, de az igazsághoz ragaszkodom: nem én lőttem agyon Pálvölgyi őrnagyot
– fogalmazott az utolsó szó jogán Győrkös István.
A Győri Ítélőtábla azonban helyben hagyta az életfogytig szabadságvesztést kiszabó elsőfokú ítéletet. Takács Zoltán ügyvéd a tárgyalás végén kijelentette: a védelem minden létező jogi lehetőséget kihasznál arra, hogy végre igazságos ítélet szülessen az ügyben.
Kiemelt kép: Vasvári Tamás / MTI
