Ezen a héten három egymást követő napon is le kellett zárni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret illegális dróntevékenység miatt:
- hétfőn előbb 20:51 és 20:53 között, majd 21:06-tól 21:29-ig kellett felfüggeszteni a ferihegyi reptér forgalmát,
- kedden 20:15 és 21:30 között zárták le mindkét futópályát, mert két drónt észleltek a repülőtér légterében,
- szerdán pedig 19:25 és 19:37 között kellett reptérzárat elrendelni.
A Budapest Airport korábbi közleményében az első két esettel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a drónok a repülőtér több területét érintve a futópályákat és az irányítótornyot is megközelítették, szándékosan zavarták és veszélyeztették a légi közlekedést.
A HungaroControl tájékoztatása szerint hétfőn három, kedden pedig öt érkező gépnek kellett megszakítania a repülőtér megközelítését, ezeket a járatokat a légiforgalmi irányítók várakozó légtérbe irányították. A léginavigációs szolgáltató munkatársai csak hosszú várakoztatás után tudták biztonságosan le- és felszállítani a repülőgépeket. A súlyos incidensek az induló járatokat is érintették mindkét este. A repülőtér lezárásai miatt összesen 21 járat késett.
Milyen veszélyes egy drón?
Az biztos, hogy egy levegőben történő ütközés bármilyen tárggyal rendkívül veszélyes egy repülőgép esetében. 2009 januárjában a US Airways 1549-es járata a New York-i LaGuardia repülőtérről az észak-karolinai Charlotte-ba tartott, amikor három perccel a felszállást követően egy csapat kanadai lúddal ütközött. A jármű mindkét hajtóműve leállt, a pilóta pedig a Hudson folyón hajtott végre kényszerleszállást.
A pilóta nélküli légi járművek hatástalanítása viszont az ütközés kockázata mellett más okból is fontos: a terrorizmus miatt. Bár erre nagyvárosok repülőterein még egyszer sem volt példa, nem elképzelhetetlen, hogy drónokkal is támadhatnak majd a terroristák.
Ezért sem volt kérdés, hogy a drónok észlelését követően azonnal felfüggesztették mind az érkező, mint az induló forgalmat Ferihegyen. A repülőtéri földi szolgálatok a légiforgalmi irányítással és a hatóságokkal közösen döntöttek a forgalom részleges (egy futópályás), illetve teljes újraindításáról, azután, hogy megszűnt a dróntevékenység okozta repülésbiztonsági kockázat.
Hogy lehet leszedni a drónokat?
A drónok egyre nagyobb problémákat okoznak a légiközlekedésben világszerte, tavaly karácsonykor például pár nap alatt több tucatnyi drónberepülést észleltek a londoni Gatwick repülőtéren, aminek következményeként több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. A fennakadás 140 ezer utast érintett.
A drónok észlelésére és hatástalanítására kifejlesztett technológiákat jellemzően a hadiiparban használják, ugyanakkor a vezető nélküli járművek elterjedésével egyre sürgetőbbé vált olyan érzékeny helyszíneken is az alkalmazásuk, mint a börtönök, kórházak vagy épp a repülőterek.
A rádiójeleket blokkoló technológia reptéri alkalmazásával csak annyi a probléma, hogy mivel rengeteg érzékeny kommunikációs eszközzel dolgoznak, nagy a kockázata, hogy véletlenül más berendezéseket is teljesen leállít a rendszer.
Felvetődik a kérdés, hogy miért nem lövik le egyszerűen a drónokat, de olyan érzékeny területen, mint egy repülőtér, nem szívesen vetnek be éles lőszert, már csak azért sem, mert a golyók veszélyesek lehetnek a találat után is, és nagy az esélye az elhibázott lövéseknek is. Egy gyorsan haladó drón eltalálása ráadásul még egy mesterlövésznek is kihívást jelentene a földről.
Rákérdeztünk a Budapest Airportnál, hogy a jövőben miként tervezik minimálisra csökkenteni a hasonló drónberepülések számát, de erről csak azután fognak tájékoztatni, ha a mostani ügyekben lezárult a vizsgálat.
Megtalálható a drón használója?
A drón használójának azonosítása a megfelelő eszközökkel ma már nem lehetetlen feladat, ugyanakkor mivel a pilóta nélküli repülő járművek csak néhány éve törtek be a piacra, nem állt rendelkezésre a megfelelő jogszabályi rendszer a likvidálásukra, mondta a 24.hu megkeresésére Frikker Attila, a Duplitec Kft. drón-üzletágának vezetője.
Egy hétköznapi célra használt drón speciális esetben akár 5-10 kilométeres távolságra is képes elrepülni a működtetőjétől, és egy jó teljesítményű gép fél órát is kibírhat a levegőben.
A mi kínálatunkban is van már olyan rendszer, ami a másodpercek töredéke alatt felismeri a drónt, követi az útját, és beazonosítja a felhasználó hollétét. A probléma az, hogy a drónokra vonatkozó európai uniós jogszabály csak idén lépett életbe, és a hivatalos szervek egyelőre csak próbálnak ehhez alkalmazkodni, keresik a legmegfelelőbb eszközöket és saját hatáskörben mérlegelik a lehetőségeiket
– magyarázta a szakember.
Hozzátette, a drónok használatát eddig is szabályozták, de csak a közelmúltban egységesítették az alapokat. Az Európai Unió tulajdonképpen egy minimumot határozott meg, ennél csak feszesebb lehet a tagországokban a jogszabályi környezet. Meglátása szerint éppen ezért elképzelhető, hogy a hatóságok még nincsenek teljes mértékben felkészülve a hasonló esetekre.
Kiemelte azt is, a drónokat többségében úgy programozzák be, hogy ne tudjanak berepülni tiltott légtérbe vagy ne szálljanak ott fel. Bár még nem minden gyártó készíti fel a drónját no fly zónák kezelésére, de az EU elvárása, hogy ez 2020-tól így legyen.
A drónok esetében rendkívül fontos a tudásmegosztás. A feltalálók jó céllal alkották meg, mégis van, aki visszaél vele. Ez az eset kirívó, hiszen az elkövető emberi életeket veszélyeztet, és még ha nem is tudja, hogy ezzel milyen nagyot vétkezik, a törvény nem ismerete őt sem mentesíti majd a törvény alól
– mondta Frikker Attila.
Mekkora kárt okoz és milyen büntetést kaphat a drón használója?
A 24.hu megkeresésére a rendőrség sajtóosztálya közölte, hogy a reptéri drónozási ügyben a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság légi közlekedés veszélyeztetése bűncselekmény gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. A nyomozás érdekeire tekintettel a rendőrség az eljárásról bővebb tájékoztatást nem adott.
A büntető törvénykönyv szerint
aki a vasúti, a légi vagy a vízi közlekedés szabályainak megszegésével más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyezteti, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A törvény azt is kimondja, hogy aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Mindez azt jelenti, hogy – nem ismerve az e heti reptéri drónészlelések részleteit – a drón működtetője akár hároméves börtönt is kaphat, de meg is úszhatja közmunkával vagy pénzbírsággal a történteket.
