Szeptember első hete már lehűlést hoz, de forró nyár van Magyarország és a turisták által elözönlött Budapest mögött. A perzselő pillanatok még lassabban telhettek azoknak, akiknek a zsúfolt, gyakran légkondícionálás nélküli tömegközlekedési eszközökön a komfortosnál közelebb kellett kerülniük alulöltözött utastársaikhoz.
Miért kell elviselnem, hogy a buszon hozzámcuppan egy félmeztelen turista izzadt pocakja?
– olvasónk felvetése nyomán próbáltunk utánajárni, hogy mennyire kell elfedni magunkat Budapesten a közterületeken és a közlekedési eszközökön.
Hogy a téma mennyire releváns, azt mutatja, hogy számos, turisztikailag kiemelt európai városban már nem a lakók és a látogatók jóérzésére, belső iránytűjére bízzák, hogy mi a minimálisan elvárható öltözet a tömegközlekedési eszközökön és a közterületeken:
- Velence élen jár a kemény szabályozásban: júniusban 250 euróra, átszámítva több mint 80 ezer forintra büntettek egy kanadai lányt, aki a Papadopoli-parkban napozott. Az olasz város ugyanis önkormányzati rendeletben rögzítette, hogy tilos fürdőruhában vagy félmeztelenül közterületen tartózkodni, tömegközlekedési vagy privát járművön utazni.
- Spanyolország második legnagyobb városában, a turistamágnes Barcelonában sem vevők a félmeztelen flangálásra. A strandterületek vonzáskörzetén kívül férfiaknak tilos meztelen felsőtesttel, nőknek pedig bikinifelsőt viselve járkálni, tömegközlekedni. A törvény megsértése akár 500 eurós büntetést vonhat maga után. Mallorcán a strandok és az azok közvetlen közelében lévő utcákat kivéve tilos a félmeztelenség, nők esetében pedig a bikini.
- Bár a horvát gazdaság egyik pillére a turizmus, azért a látogatóknak sem szabad mindent: Hvaron 500 eurós büntetés jár a hiányos öltözetért, amennyiben ez bikinit vagy úszónadrágot takar, a büntetés 600 euró.
Magyarországon is lenne lehetőség kijelölni az öltözködési minimumot, hiszen az önkormányzati törvény felhatalmazza a képviselő-testületeket arra, hogy helyi rendeletben határozzák meg a közösségi együttélés alapvető szabályait. Eddig inkább csak a vaddisznó-etetést, a járdafestést és az erkélyen történő szőnyegporolást szankcionálták helyi rendeletben. Az öltözködést — politikai okokból — Ásotthalmon próbálták meg korlátozni a csador és a burka viselésének tiltásával, a rendeletet azonban a Kúria megsemmisítette. A Fővárosi Önkormányzat ügyeire rálátó forrásunk szerint az öltözködési szabályok lefektetése Budapesten nincs napirenden, és a kerületi önkormányzatok sem foglalkoznak a kérdéssel.
Máshonnan közelítettünk. Az Országos Rendőr-főkapitányságtól azt próbáltuk megtudni, az ő koordináta-rendszerükben hol helyezkedik el a kérdés. Válaszuk szerint azzal, ha valaki közterületen, tömegközlekedési eszközön meztelen felsőtesttel, túl kevés ruhában tartózkodik, a közerkölcs megsértése szabálysértés követheti el, a közerkölcs fogalmát és tartalmát azonban egyetlen jogszabály sem határozza meg.
Azon magatartási szabályok sorolhatók ide, amelyeket a társadalom általánosan elfogad. Amennyiben az emberek nagy többsége szerint az adott viselkedés, megjelenés sérti az uralkodó erkölcsi értékeket, felháborodást kelt az emberekben, az a közerkölcsöt sérti. Ez a megítélés nem csak a szexuális jellegű jelenségekre vonatkozhat, a szeméremsértő magatartásokat, a közterületi meztelenkedést általában közerkölcsbe ütközőnek értékelik az emberek. Nincs általános mérce és értékrend, azonban a magatartás megítélésénél mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a konkrét időben és helyen milyen morális értékrend uralkodik, milyen a széleskörűen elvárt helyes viselkedés, amely egy közösségre jellemző
— magyarázta az ORFK, hozzátéve: a közerkölcs folyamatosan változik, míg egyes jelenségeket korábban ilyen szempontból elítéltek, ma már megértőbbek irányukban az emberek, a jogellenesség alapja a magatartás publikussága, az, hogy mások számára észlelhető-e. Így ha ilyen ügyben kérik a segítségüket, a rendelkezésre álló összes információ vizsgálata után döntenek arról, valóban jogellenes cselekmény történt-e.
A BKK a társadalmi normában bízik
Alapfeltevésünk az volt, hogy ha a közterületeken nem is egyértelmű a helyzet, a tömegközlekedési eszközön szabályozható, mi fér bele a lenge öltözködésbe és mi számít megbotránkoztató pucérkodásnak.
A BKK-nál nem ez a helyzet. Üzletszabályzatukban nem részletezik, hogy az utasnak mennyire kell eltakarnia magát és az utazási feltételek között is mindössze annyi szerepel, hogy:
A Szolgáltató és minden jegyellenőrzésre jogosult személy a személyszállítást megtagadhatja, illetve az utast a személyszállításból kizárhatja, ha az utas: (…) botrányosan viselkedik, magatartásával, tevékenységével vagy más módon zavarja a többi utast.
A közlekedési központ szerint azonban a hiányos öltözetben történő utazás kimeríti az utasok megbotránkoztatását, mivel minden kulturált embertől megkövetelhető, hogy társaságban, közösségben az alkalomnak, helynek, időjárásnak megfelelően öltözzön fel.
Jegyellenőreink a hiányos öltözetben megjelenő utasokat fel fogják szólítani a jármű elhagyására vagy ruházatuk visszavételére. Ha nem tudnak intézkedni az illetővel szemben, jogukban áll rendőrt hívni az utassal való érdemi intézkedéshez.
A Volánbusz Zrt.-től szinte ugyanezt a választ kaptunk. Arra a kérdésre egyikük sem válaszolt, hol húzzák meg a jóízlés határait, pontosan mit is jelent a hiányos öltözet kitétel. A MÁV-nál viszont sikerült egyértelműen kijelölni a határokat:
Ha egy utas meztelen felsőtesttel utazik a vonaton, a többi utas nyugalmát vagy az ott munkát végző személyzetet is zavarhatja, ezen kívül higiéniai szempontból is kellemetlenné teheti az utastársak számára az utazást.
A vasúttársaság szerint azonban ilyesmiről nem érkezett panasz ügyfélszolgálatukra.
Ön mit gondol? Szavazzon!
