Belföld

Poszttraumás stressz fenyegeti a Hableányt mentő búvárokat

A szakember szerint akkor követik el a legnagyobb hibát, ha páratlan teljesítményük után túl macsónak akarnak mutatkozni.

Az InfoRádiónak Lénárt Ágota azt mondta, poszttraumás stressz is kialakulhat a búvároknál, ha nem kérnek segítséget. A dunai hajóbaleset után, a Hableánynál olyan munkát végeztek, amelyhez nincsenek hozzászokva.

Mint búvárok ki voltak képezve, de lélektani értelemben nem biztos, hogy föl voltak készülve.

A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófa-pszichológia Szekciójának társelnöke szerint a Hableánynál tapasztaltak feldolgozásához érdemes segítséget kérni, mert a hétköznapi hiedelemmel ellentétben,

ez nem a gyöngeség jele.

Fontos volt, hogy egy koreai búvár hozza fel az első áldozatot
Sopronyi Richárd ipari búvár 10 napon keresztül dolgozott a Hableány roncsánál. Azt mondja, nagyon kellett figyelniük, hogy soha ne nevessenek közben, de a feszültséget valahogy muszáj volt oldani.

Mindenki, aki ilyen helyzetbe kerül, és megérintődik érzelmileg, annak szüksége lehet a segítségre, és ez nem jelenti azt, hogy beteg.

Lénárt Ágota szerint előfordulhat, hogy a búvárokon poszttraumás stressz zavar, betegség tünetei mutatkoznak. Olyan kép idéződik fel, amit nem szeretne látni, de az idegrendszer megismétli. Kialakulhat álmatlanság, remegés, szívdobogás, de

ezeket a periódusokat le lehet és le is kell rövdíteni.

Az egyik legrosszabb az a bizonyos „macsó” hozzáállás. Hogy mi erősek vagyunk, nincs semmire szükségünk, a krízisintervenciós pszichológia ugyanis abban tud segíteni, hogy ezek az élmények hamarabb feldogozódjanak, ne maradjon maradványtünet. Lénárt Ágota azt is megjegyezte: a siker közös átélése a poszttraumatikus tünetek is jól megférhetnek egymás mellett.

Ipari búvár: Nem akartam, hogy az áramlás elvigye a holttestet, ezért hoztam fel
Pedig Ádám Tamásnak ez nem volt feladata a mentésekor.

Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs

Ajánlott videó

Olvasói sztorik