Nyolc év tíz hónap börtönre ítélte a Monori Járásbíróság azt a férfit, aki öt éven keresztül ütötte-verte és kényszermunkásként tartotta a korábbi kapcsolatából született fiát egy maglódi tanyán. A férfit emellett kilenc évre eltiltották a közügyektől is.
A fiút eredetileg az édesanyja nevelte, tíz évvel ezelőtt azonban az anyuka annyira beteg lett, hogy nem tudott tovább gondoskodni róla, ezért az apjához, K. Józsefhez került. A férfi 2010 és 2015 között rendszeresen verte és rettegésben tartotta a gyereket, mindennapos volt, hogy szíjjal, bottal, ostorral vagy épp a vasvilla nyelével ütötte-verte.
Hajnaltól dolgoztatta a ház körül és a tanyán, ahol állattenyésztéssel foglalkozott, de nemcsak tanítás előtt, hanem utána is felnőtteknek való fizikai munkát végeztetett vele. A fiú, miután hazaért az iskolából, este 11-ig takarított a lovak, nyulak után, fát vágott, szénát gyűjtött és más mezőgazdasági munkákat végzett az apjánál dolgozó munkásokkal együtt. Ha az apja nem volt elégedett a munkájával, elverte.
A fiú rettegett az újabb verésektől, ezért senkinek nem merte elmondani, hogy az apja okozta a sebeit és a sérüléseit. A tanároknak és az őt ellátó orvosoknak mindig azt mondta, amit az apja betanított neki. Emberi ésszel szinte felfoghatatlan, amit művelt vele az apja. A fiú vallomásában elmondta, hogy az apja többször is eltörte a lábát és békaügetésben szökdeltette, és úgy lövöldözött rá az udvaron. A sörétes puskából származó lövési sérülések voltak a teste különböző részein. A fiú pszichológus szakértőknek elmondta, hogy szexuálisan is bántalmazta az apja, és nyomdafestéket nem tűrő ocsmányságokat csinált vele, hogy fájdalmat okozzon neki.
Az apja egy alkalommal úgy elverte egy 70 centiméter hosszú nyújtófával, hogy az eltört rajta. A fiú próbált kimenekülni a konyhából, azonban az apja elállta az útját, és magukra zárta az ajtót, magához vett egy fakanalat, és addig verte vele, amíg el nem tört az is. Ezután egy ostorral esett neki. Amikor a férfi felhagyott a veréssel és elment aludni, a fiú kiszökött a házból és segítséget kért a rendőrségen. Azt mondta, már csak az volt benne, hogy túlélje a borzalmakat és elmeneküljön.
K. József végig tagadta a bűnösségét. Egy korábbi vallomásában pedig azt állította, hogy mintaapa. Állítása szerint a fia bosszút esküdött ellene, hogy padlóra küldje. Szerinte csak azért mondott ilyen csúnyákat róla, mert nem vette feleségül az édesanyját és nem vele élte az életét. A szakértők azonban egyértelműen megállapították, hogy szavahihető a fiú.
Ignáczné Szőke Bernadett bírónőt sem igazán hatották meg a magát mintaapának tartó férfi szavai, és nyolc év tíz hónap börtönre ítélte a férfit. Emellett kilenc évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától is. A büntetés kiszabásakor sokat nyomott a latba, hogy K. József amellett, hogy rendszeresen megalázta és ütötte-verte, évekig kényszermunkásként dolgoztatta a kisfiát.
Az ítélet ellen az ügyész és az apa ügyvédje is fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.
