Szerda este megkönnyebbült sóhaj szakadhatott fel a közjogi méltóságok közé szorult egyszeri választóból, amikor is az MTI egy nap elteltével korrigált tudósításából kiderült, hogy Kövér László nem a klímaváltozást, csak a miatta rendezett tüntetéseket, illetve a téma bevándorlás elé sorolását tartja a háttérhatalom által irányított agymosás következményének, így mégsem akasztja össze a bajuszát Áder Jánossal. A házelnök azonban nem hagyta sokáig ülepedni a kedélyeket, és másnap reggelre virított egy még nagyobbat azzal, hogy párhuzamot vont a pedofília és a melegek örökbefogadása között, valamint kijelentette, hogy egy normális homoszexuális nem tartja magát egyenrangúnak.
A téma a csütörtöki kormányinfón is napirenden maradt, ahol Gulyás Gergely próbálta megmagyarázni a Fidesz-alapító szavait, a törvények szikár ismertetéséhez csatolva saját véleményét is:
Az azonos nemű párok örökbe fogadásánál nem a gyermek szempontjai jutnak érvényre, hanem a gyereket örökbefogadónak a szempontja jutnak érvényre, akiknek egyébként saját maguktól gyermeke nem lehetne, az tényszerűen igaz (…) Mi úgy gondoljuk, hogy minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához, és nem tartjuk helyesnek amikor egy gyermeknek, két apával kéne felnőnie. És valóban, én is úgy gondolom, hogy önzés azok részéről, akiknek saját gyermekük nem lehetne.
A kövéri mondatok által felvetődő morális, alkotmányos és mentális problémákról már írtunk bővebben, Gulyás állításaihoz pedig legfeljebb pusztán két logikai észrevételt fűznénk:
- nem igazán fedi a valóságot az a biológiai jellegű megállapítás, hogy homoszexuális embereknek nem lehet saját gyermekük.
- Nagyszerű idea, hogy minden gyereknek joga van egy apához és egy anyához, örökbe fogadni azonban jellemzően árva gyerekeket szoktak, akik sem apával, sem anyával nem rendelkeznek (ettől még persze készséggel elhisszük, hogy a kormány szerint a nulla szülő is jobb két apánál vagy anyánál).
Ennél azonban érdekesebb, hogy míg a magyar Országgyűlés elnöke nem tartja a heteroszexuális állampolgárokkal egyenrangúnak a homoszexuálisokat, a magyar jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy azonos nemű párok a kormány által kijelölt anyakönyvvezetők előtt törvényesen is egybekeljenek, kapcsolatukat a magyar állam hivatalosan is elismeri. Ezt nevezik bejegyzett élettársi kapcsolatnak, ami annyiban valóban különbözik a házasság intézményétől, hogy az azonos nemű párok gyermeket nem fogadhatnak örökbe közösen, mesterséges megtermékenyítésben nem vehetnek részt, és nem vehetik fel egymás nevét sem, minden más fontosabb szabály azonban megegyezik a házasság szabályaival.
A jogi keret tehát adott, a törvényesítés viszont a magyar állam vezetőinek hozzáállását tekintve biztos nem több egy üres bürokratikus aktusnál – legalábbis valahogy így képzelte olvasónk, Lili, amikor lakásvásárlás előtt állt a párjával, és az ehhez szükséges vagyonközösség miatt úgy döntettek, hogy bejegyzett élettársak lesznek.
„Már az előzetes telefonos bejelentkezésen is olyan volt, mintha nem is értenék, hogy miért bizonytalankodok itt, hogy mit lehet és mit nem. Aztán bementünk az anyakönyvvezetőhöz adatfelvételre, hogy mit és hol kell aláírni, ő pedig elkezdte sorolni, hogy 70 fős házasságkötő terem meg ceremónia… Azt mondta, a családunknak tartozunk az élménnyel, és hogy ha már csináljuk, akkor csináljuk komolyan, többször is megismételve, hogy ők itt a XIII. kerületben nem tesznek különbséget pár és pár között. A házi rendezvényszervező is nagyon lelkes volt, hosszan a próbált rábeszélni a választható lehetőségekre, hogy emeljük az ünnep fényét, szülők köszöntése, megható vers, bevonulási induló, gyertyagyújtás, életfilmvetítés stb.
Végig mindenki azt magyarázta nekünk, hogy ez egy teljesen igazi esküvő, ami eléggé meglepett, de nagyon jólesett
– mesélte Lili.
Az XIII. kerület az ország kevés szocialista irányítás alatt lévő közigazgatási egysége, ezért aztán kíváncsiak lettünk, mennyire általános ez a gyakorlat az országban. Megkerestük az összes megyei jogú város és fővárosi kerület anyakönyvi ügyeket intéző hivatalát, és rákérdeztünk, biztosítják-e ugyanazokat a szolgáltatásokat, amelyeket Liliéknek kínáltak.
Bár nem mindenki válaszolt, a 23 hivatalból beérkező válasz gyakorlatilag egybecsengett abban, hogy a szertartást illetően semmilyen szempontból nem különböztetik meg a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot. Az azonos nemű párokat ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg, ezt rendszerint a helyi önkormányzati rendeletekben is rögzítik. A ceremónia a házasságkötő teremben zajlik, és az azonos nemű párok ugyanolyan feltételek mellett igénybe vehetik a házasságkötéskor szokásos szertartási elemeket is (bevonulási zene, gyűrűhúzás, pezsgő, vers, szülők köszöntése stb). A beérkezett válaszok alapján az azonos nemű párok túlnyomó többsége élni is szokott ezekkel a lehetőségekkel.
Volt olyan szertartásuk, ahol két lány létesített bejegyzett élettársi kapcsolatot, és mindkettő gyönyörűséges menyasszonyi ruhában, volt fotó, videó, pezsgő, szülőköszöntő, gyertya és minden. Az egyik lány 6 hónapos terhes volt. A család (szülők, nagyszülők) így fogadták el őket. Nagyon szép szertartás volt – természetesen kihívás az anyakönyvvezetőnek –, és azután még a megszületett gyermekről is küldtek fényképet
– írta például a megkeresésünkre a szekszárdi anyakönyvi osztály vezetője, Parrag Ferencné, aki egy másik pár leveléből is idézett, melyben a szép szertartásért hálálkodtak az anyakönyvvezetőnek.
Más kérdés, hogy mennyiben élnek egyáltalán a törvény lehetőségével a meleg magyarok. Olyan nagyobb városokban, mint Veszprém, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa vagy Hódmezővásárhely egyetlen bejegyzett élettársi kapcsolatot sem létesítettek 2018 eleje óta a beérkezett válaszok alapján. Szombathelyen egy, Debrecenben két, Pécsen és Dunaújvárosban három-három, Szolnokon négy, Kecskeméten pedig hét pár döntött úgy ebben az időszakban, hogy az anyakönyvvezető elé járulnak.
A budapesti kerületekből utóbbiakhoz hasonló számokat kaptunk, a XVI. kerületben ketten, Kispesten, Csepelen, Józsefvárosban és a XV. kerületben hárman-hárman, Terézvárosban négyen, Pesterzsébeten és Óbudán öten-öten, Újbudán hatan, a Belvárosban kilencen, Zuglóban pedig tizenketten lettek bejegyzett élettársak 2018-19-ben.
A 18 év feletti pároknak 2009 óta van rá lehetőségük, hogy a törvény előtt egybekeljenek. A Központi Statisztikai Hivatal egyelőre 2017-ig rendelkezik hivatalos adatokkal, addig összesen 541 azonos nemű pár kötötte össze az életét, a legtöbben éppen tavalyelőtt, akkor 87 pár létesített élettársi kapcsolatot. Róluk részletesebb adatsorral is szolgált a KSH, eszerint 50 százalékuk felsőfokú végzettséggel, 33 százalékuk középiskolai végzettséggel rendelkezik, többségük 30 és 50 év közötti. A 87-ből 36 pár budapesti, és akadt öt olyan pár is, akik ezer fő alatti községekben élnek.
Az intézmény bevezetése óta a férfipárok által létesített élettársi kapcsolatok száma minden évben meghaladta a nőkét, de 2014-hez képest több mint háromszorosára emelkedett a női párok száma. A bejegyzett élettársi kapcsolatok több mint felét budapesti és Pest megyei lakosú párok létesítették, a férfiak átlagosan 38,7, a nők 34,3 évesen kezdeményezték a hivatalos eljárást. A férfipartnerek közötti korkülönbség átlagosan 6,4, a női párok közötti átlagosan 6,1 év volt – derül ki a KSH összesítéséből.
A Fidesz-kormány tulajdonképpen a hetero párokhoz hasonlóan az azonos nemű szerelmesek esetében is honorálja anyagilag, ha törvényesítik a kapcsolatukat. A bejegyzett élettársaknak is jár a friss házasok adókedvezménye, ha pedig valamelyik fél gyermeket nevel, akkor az utána járó családi adókedvezményt is megoszthatja a pár. A gyermeket nevelő bejegyzett élettársak is igényelhetik a családi otthonteremtési kedvezményt, sőt, a jövőben vállalt gyerekekre is ugyanúgy jár a támogatás, mint a heteroszexuális családoknál. A sok családi kedvezmény ellenére a bejegyzett élettársakat az Orbán-kormány által alkotott Alaptörvény nem tekinti családnak.
Közreműködött Molnár Dávid és Kovács-Angel Marianna.
