Nagy médianyilvánosságot kapott a Házi Gyermekorvosok Egyesületének februári közleménye, amelyben azt nehezményezték, hogy az iskolák túlnyomó többségében mindössze három napot igazolhat a szülő. Felesleges várótermi várakozásokról, rendelői megjelenésekről és indokolatlan gyermekorvos- beteg találkozásokról írtak, amik egyrészt növelik az újabb fertőzések kockázatát, másrészt feleslegesen terhelik az emberhiánnyal küzdő gyermekorvosi ellátást. A valóban indokolt vizsgálatokra fordítandó időt és figyelmet is veszélyeztethetik – tették hozzá.
A „háromnapos rendszerben” a legnagyobb problémát a kamuigazolások gyakorlata jelenti. A gyermekorvosok szerint nemcsak betegségből adódó, hanem egyéb jogkövetkezményekkel járó indokolatlan iskolai hiányzások igazolását is tőlük várják el. Vagyis ha a szülő elviszi gyerekét egy másfél hetes síelésre, akkor az orvoshoz megy igazolásért, mivel eleve csak három napot igazolhat.
A Póta György vezette egyesület nem először sürgette a problematikus gyakorlat megszüntetését, de az intézmények ingerküszöbét nem sikerült elérniük. Igaz, a közleményben két iskolát is említenek, amelyben úgy döntöttek, jelentősen megemelik a szülők által igazolható napok számát.
Pomáz: az első fecske
Elsőként egy pomázi iskola igazgatója döntött úgy, hogy 3 helyett 15 napot igazolhatnak a szülők. A Sashegyi Sándor Általános Iskola, Gimnázium és Rendészeti Szakközépiskolában 2017-ben döntöttek az újításról, így idén szeptemberben már a második tanévet kezdték a kibővített szabadságkerettel.
A hiányzások száma ugyanannyi, mint 2017 előtt
– összegzi röviden a másfél tanév tapasztalatait Nagy Koppány Lászlóné igazgató. Hozzátéve, hogy ugyanannyit hiányzik az, aki eddig is hiányzott, aki meg notórius hiányzó volt, az most is az.
A szülők visszajelzései is azt igazolják, hogy jól döntött a tantestület. Köszönik és hálásak, hogy bevezették a 15 napos lehetőséget, és hálásak azért is, hogy megváltozott a korábbi merev hozzáállás. Egyik szülő sem sokallta a 15 napot, sőt az igazgató eredetileg 30 napot javasolt.
Úgy rángattak vissza a kollégák, hogy azért annyit ne
– mondja. A harminc nap szerinte már súrolja a korlátlan felelősség határát, márpedig egy szülőnek amúgy is korlátlan felelőssége van a gyermeke fölött. „Az a reális, hogy a szülő teljes felelősséggel áll a gyermekéért, vagyis amit igazol, az úgy van. Így miért ne lehetne akár 30 szülő által igazolt nap, ha úgy jön ki a lépés a család életében?”
A hiányzások száma nem, egy valami azonban változott a pomázi iskolában 2017 óta: visszaesett a kamu orvosi igazolások száma. Hozott arra példát régi esetekből, hogy a szülők a gyerek számos, régebbi igazolatlan hiányzását orvosi igazolással igazolták visszamenőleg. „Tulajdonképpen a kényszer szülte, hogy kamu igazolást hozzanak” – foglalja össze a helyzet abszurditását az igazgatónő.
Fotó: Rosta Tibor / MTI
Bizalmi kérdés
Az iskolavezető szerint Pomázon a szülők, diákok, pedagógus és háziorvosok is élvezik a rendszer rugalmasságából fakadó előnyöket, sőt a szülők ezt úgy élik meg, hogy bíznak bennük, hiszen ők maguk rendelkezhetnek a 15 napról. Nem is élnek vissza a helyzettel, többségük nem is használja ki teljesen a lehetőséget.
A szigorú, háromnapos keretet felfújt dolognak tartja, mert az ő általános iskolás évei alatt annyi volt a bevett gyakorlat, hogy a szülő beírta az ellenőrzőbe, hogy hiányzott a gyerek:
A három nap olyan, mint a magyar népmesékben a 3-as, mint bűvös szám. Soha, sehol a törvényben senki nem fogja megtalálni, hogy ez hol van leírva. Mert nincs benne. Ezt egyszer valaki kitalálta, és azóta ez a 3-as szám mintha bele lenne vésve a rendszerbe, pedig nincs.
Éppen ezért sem érti, hogy más iskolákban miért ragaszkodnak a régi gyakorlathoz:
Nem mernek lépni. Olyan indokok jönnek, hogy de hát akkor mennyit fog majd hiányozni a gyerek? Egyáltalán nem hiányoznak többet. Azok, akik rendesen járnak iskolába, eztán is rendesen fognak.
Szerinte az ellenállás egyrészt a rugalmatlanság és az újítással szembeni ellenállás számlájára írható, mert semmi nem indokolja, hogy ezt ne lépjék meg. Másrészt pedig a bevésődés és a régi elvekhez való ragaszkodás is az oka lehet annak, hogy még mindig kuriózumnak számít, ha egy iskola 3 napnál többet engedélyez a szülőnek. Az igazgató szerint bátorítást és ösztönzést adhatna, ha a minisztériumtól konkrét állásfoglalást kapnának az ügyben, mert ennek hiányában csak nagyon kevesen merik majd meglépni.
Tiszaújváros: abszolút jól működik a rendszer
A Tiszaújvárosi Széchenyi István Általános Iskolában tavaly márciusban bővítették ki a szülői igazolások lehetőségét: itt már három helyett félévenként ötöt, vagyis évente 10 napot igazolhat a szülő. Az iskola igazgatónője a 24.hu-nak elmondta, a szülők már régóta ostromolták a nevelőtestületet az ügyben, a szülői választmányi értekezleteken is rendre napirenden volt a téma.
Gyakorló szülőként is pontosan tudom, hogy nem minden esetben kel feltétlenül orvoshoz vinni a gyereket, ha beteg – mondja Farkas Tivadarné, aki hozzátette: bár a nevelőtestületben nem minden pedagógus értett egyet az igazolható napok számának megemelésével, az erre irányuló szülői igényt végül jogosnak vélték, így megszavazták a kezdeményezést. Bár jelentősen csökkentették ezzel a háziorvosok terhét, az általános iskola fő szempontja az volt, hogy a szülők helyzetén könnyítsenek.
Az igazgató szerint nem igazolódtak be azok a kételyek, miszerint visszaélések lesznek, és megnő a hiányzások száma. „A rendszer abszolút jól működik, a szülők hálásak voltak, hogy odafigyeltünk az igényükre. Nem nőtt a hiányzások száma, a szülők túlnyomó többsége nem él vissza a helyzettel” – összegzi az eltelt egy év tapasztalatait. Hozzátette, hogy persze vannak olyan szülők, akik az év végén, ha bent maradt pár kivehető napja a gyereknek, akkor azt egyben kiveszik, de ez is csak elvétve fordult eddig elő.
Bár a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete 15 napot javasol, a tiszaújvárosi általános iskolában a 10 nap mellett döntöttek, Farkas Tivadarné szerint azért, mert ez „baráti”. A 15 napot sokallja (az a 180 körüli tanítási napok számának majdnem 10 százaléka), de nem zárja ki, hogy később az emelés mellett dönt az intézmény.
Farkas Tivadarné belátja, a nevelőtestületnek ki kell lépnie a komfortzónából ahhoz, hogy egy ilyen döntést meghozzon, és erre a legtöbb iskola egyelőre nem fogékony. Pedig kiemeli, hogy a három napos rendszer szokásjogon alapul, sehol sincs leírva jogszabályban, hogy csak ennyit igazolhat a szülő.
Kiemelt kép: Illyés Tibor /MTI
