Belföld
Image: 73873700, A devizahitelesek helyzete kapcsán vitázott Kásler Árpád és Király Júlia (egykori jegybank alelnők), a Lurdy házban 2019. március 8-án., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Száz dühös devizahitel-károsult várta a jegybank volt alelnökét

Tíz év után megértük azt, hogy egy bankár és egy devizaadós leülnek egymással beszélni

– ezzel vezette fel az egyik legismertebb devizahitel-károsult, Kásler Árpád azt a ritkaságszámba menő eseményt, amelyet csütörtök este rendeztek. Kásler a 2007 és 2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnökeként dolgozó Király Júliával vitázott a kis termet csordultig megtöltő körülbelül száz, magát becsapottnak érző devizaadós előtt, akiknek ingerült bekiabálásai időről időre megszakították a beszélgetést.

Felelőtlen bankolás folyt a kétezres években Magyarországon, egy pillanatig sem szabad mentegetni a felelőtlen, mértéktartást nem ismerő bankokat – mondta Király. Példaként megemlítette, hogy az akkor sem szabályozási, sem felügyeleti jogosultságokkal nem rendelkező jegybank arra kérte a kormányzatot, törvényileg tiltsa be az élet- vagy nyugdíjbiztosítással kombinált, úgynevezett unit-linked típusú devizahiteleket, de erre egyik kormány sem volt hajlandó.

A bankok is erősen felelősek voltak abban, hogy gőzerővel folyt a kockázatos devizahitelezés úgy, hogy a lehetséges veszélyekre nem igazán hívták fel az ügyfelek figyelmét. Aligha lehet véletlen, hogy hiába javasolta egy szakértői csoport a kétezres évek közepén, hogy a bankok a devizahitel-ajánlatukhoz fűzzenek hozzá egy egyoldalas, egyszerűen megfogalmazott tájékoztatót arról, hogyan változik a törlesztőrészlet, ha elszabadul a svájci frank vagy az euró árfolyama, ebből nem lett semmi – idézte fel Király. A bankok önszántukból nem készítettek ilyen tájékoztatót, de a kormányzat, illetve a bankokat akkor felügyelő, 2011-ben a jegybankba beolvasztott Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete sem szorította rá őket erre.

Image: 73873692, A devizahitelesek helyzete kapcsán vitázott Kásler Árpád és Király Júlia (egykori jegybank alelnők), a Lurdy házban 2019. március 8-án., Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás /24.hu

A kormányzati, szabályozási, banki hibák és felelőtlen lépések közé sorolta Király azt, hogy a bankoknak megengedték az egyoldalú kamatemelést, és azt, hogy a válság kirobbanása után kitágítsák az árfolyamrést. Sokan, köztük természetesen Kásler is nagyban helyeselte ezt a megállapítást, nem véletlenül: Kásler az OTP Bankkal szembeni egyik perét megnyerte, az Európai Bíróság tisztességtelen banki gyakorlatnak találta az árfolyamrést (a bank az eladási és vételi árfolyam közötti különbségen is nyert).

Kásler felemlegette, hogy a bankok átverték az embereket, például mert elszaladt a frank és az euró árfolyama. Király erre azt mondta, hogy nem csak nálunk, hanem minden hasonló helyzetben levő felzárkózó országban, így a lengyeleknél, a cseheknél, a szlovákoknál is erősödött akkoriban a hazai valuta, a 2008-as válság előtti előrejelzések pedig azt támasztották alá, hogy a forint a következő években is stabil lesz. Ezt a várakozást azonban a globális válság elsöpörte, az árfolyamok elszaladtak.

De arról sem szabad megfeledkezni, hogy jóval vonzóbb volt a devizahitel akkoriban, a lakosság számára is – emlékeztetett a jegybank volt alelnöke arra,  akkortájt a forintkamatok 12 százalék körül jártak, a devizakamatok pedig fele ekkorák voltak, vagyis jóval olcsóbb volt devizahitelt felvennie az embereknek.

„Öt éve pereskedem, és még mindig nincs vége” – mondta Kásler, aki az árfolyamrés tisztességtelen volta ügyében megnyerte ugyan a perét, de több más ügye van folyamatban még mindig. Keserűen mesélte, hogy mindeközben három hete a családi üzletüket lefoglalta a végrehajtó, és közel áll ahhoz, hogy a családi házukat is lefoglalják.

Rejtőzködő életmódot vagyok kénytelen folytatni, miközben már három éve várom az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéletét

– sorolta érthető csalódottsággal Kásler, aki társaival tízezer aláírást gyűjtöttek össze a közelmúltban és juttatták el európai intézményekhez, azt szeretnék elérni, hogy állítsák le a magyarországi végrehajtásokat a devizakárosultakkal szemben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Bécs, 2019. május 4.
Sebastian Kurz osztrák kancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke az európai parlamenti választásokra készülõ ÖVP bécsi kampánynyitó gyûlésén 2019. május 4-én.
MTI/EPA/Christian Bruna
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.