Belföld

A budapestiek háromnegyede fizetne a palackokért

A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából. Ez is bizonyítja: a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében, írták csütörtöki közleményükben.

A környezetvédelmi szervezet korábbi, az egyszer használatos műanyag zacskók betiltását követelő petíciója az eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezés hazánkban, melyet eddig több mint 150 ezren írták alá. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.

A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés.

A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 

A megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Az irányelv azt mutatja: az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni.

Kudarcba fulladt az óceáni szemétsziget eltakarítása
A projekt kevesebb mint három hónapja kezdődött.

Az idén tavasszal végső elfogadásra kerülő uniós irányelv azonban nem több, mint amit a neve is sugall: egy határidőkhöz rendelt célszámokat tartalmazó kötelezettségcsomag a műanyagszennyezés elleni szigorúbb fellépésre. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.

A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.

Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 000-en álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák  őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra

– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.

A hazai PET felhasználás 3%-kal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2%-os átlag értékét. Világszinten másodpercenként 160 000 műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. A világon valaha legyártott műanyagok 90,5%-át máig nem hasznosították újra.

Kiemelt kép: Bastiaan Slabbers/NurPhoto/AFP/Europress

Ajánlott videó

Olvasói sztorik