Az egészségügy rendbetételét nem csak intézményi oldalról kell elképzelni, és nem is biztos, hogy az egyre több milliárd forint lesz az, ami érezhető javulást hoz az ellátásban. Van ugyanis egy harmadik fontos tényező, ami szerepet játszik az egészségügy működésében: a betegek.
Az emberhiánnyal küszködő magyar egészségügy leterheltsége az utóbbi időben a sürgősségi osztályokon bukott ki leginkább. A sürgősségi orvosok rendre arról panaszkodtak, hogy a megnövekedett várakozási idő nemcsak annak tudható be, hogy kevés az orvos vagy szakszerűtlen az ellátás, hanem annak is, hogy nagyon sok beteg úgy érkezik a sürgősségire, hogy nem is oda kellene érkeznie. Az alapellátásban is hasonló a helyzet. A 24.hu-nak több háziorvos is elmondta, gyakran találkoznak olyan esetekkel, amelyek otthon is orvosolhatók lennének, az ügyeletet pedig sokan riasztják olyan panasszal, amivel a normál rendelési időben is ráérne foglalkozni.
A mindenféle szempontból leterhelt egészségügyi ellátást rohamozó betegek száma beszédes. Az OECD-adatok alapján a 4. helyen állunk az orvoslátogatásokat tekintve, csak Korea, Japán és Szlovákia előz meg minket. Az OECD 2016-os adatai alapján egy magyar ember évente átlagosan 11,1-szer konzultált orvossal:
De miért járunk ilyen gyakran orvoshoz? Az egyik kézenfekvő válasz az, hogy azért, mert Európában a magyar az egyik legegészségtelenebb nemzet:
- a magyarok várható élettartama az egyik legalacsonyabb egész Európában,
- a rákos halálozás tekintetében az élen járunk,
- sokat dohányzunk és iszunk,
- és elhízottak vagyunk,
ilyen életmóddal pedig nehéz elkerülni az orvosi rendelőt.
A ellátórendszer leterheltségét tovább fokozza, hogy korántsem világos a beteg számára, hova menjen, ha egészségügyi baja van. A háziorvos-szakrendelő-kórház útvesztőjében nemhogy a páciens, de maga az orvos is csak nehezen tud eligazodni, két dolog azonban biztos pontot jelent annak, akinek panasza van: a háziorvosi ügyelet bármikor elérhető, és a sürgősségire is bármikor lehet menni, elküldeni nem fognak onnan senkit.
A sürgősségi orvosok éppen ezt a gondolkodásmódot tartják veszélyesnek akkor, amikor az egészségügy minden baja a sürgősségi osztályokon mutatkozik meg. A sürgősségi betegellátó osztályokat (SBO) ostromló betegek hatékonyabb ellátására kész a január 1-jén életbe lévő kormányzati terv. E szerint a kevésbé sürgős eseteket az úgynevezett akut ellátási egységhez irányítanák az SBO-okon. Ez a kórházakban egy új, a funkcióját tekintve leginkább az alapellátási ügyeletnek megfelelő részleg lesz, ahol egy mentőtiszt vagy egy diplomás nővér ellátja a beteget: ha kell, adnak neki fájdalomcsillapítót, infúziót, beutalót, megszervezhetik a nem azonnali, következő vizsgálatát. Ha pedig jobban van, hazaengedhetik, így elképzelhető, hogy bemegy a sürgősségire, és úgy megy el onnan, hogy orvossal nem is kellett találkoznia.
Amíg a kormányzat a sürgősségikre koncentrál, addig a Magyar Orvosi Kamara a Gyógyszerészi Kamarával kézen fogva a betegek edukációját hangsúlyozza, és decemberben országos betegtájékoztató kampányt indított, aminek célja meglehetősen triviálisnak hangzik: plakátokon és a szórólapokon hívják fel a figyelmet arra, hogy milyen panaszokkal hova fordulhat a lakosság. Rajzok, ábrák segítségével orientálják a betegeket abban, hogy milyen esetekben kérhetik gyógyszerész segítségét, mi a háziorvos feladata, mikor ajánlott a háziorvosi ügyeletet hívni és mely esetekben kell mentő.
Szerszám- és gyógyszerkészlet
Az egészségügyi tájékoztatási kampány ötletgazdája egy nyíregyházi háziorvos, aki saját háza táján tesztelte, mi történik akkor, ha szórólapokon, egyszerű ábrákkal és szöveggel magyarázzák el azt az alapvetésnek tűnő dolgot, hogy mikor kell, illetve érdemes orvoshoz fordulni.
Dr. Soós Zoltán a 24.hu-nak azt mondta, annyira jól sikerült az ősz eleji kampányuk, hogy a kamara hamar felismerte, érdemes kiterjeszteni országosra. Az ügyeletet is gyakran vállaló háziorvos tapasztalatai ihlették a projektet, mivel sokan érkeznek úgy az ügyeletre, hogy kiderül, akár várhattak is volna egy napot, és panaszaikkal a normális rendelési időben is felkereshették volna a rendelőt. Az orvosi kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöki funkcióját is betöltő háziorvoshoz rengeteg visszajelzés érkezett a betegektől is, akik hiánypótlónak érezték a rendelőkben kihelyezett és az interneten is terjesztett szórólapokat.
Nem csodaszer ez a kampány, de felelősségünknek éreztük, hogy elindítsuk. Ez az első lépése annak, hogy segítsük a beteget és a túlterhelt ellátórendszert
– mondja Soós, megjegyezve, a kamara évek óta hangsúlyozza az egészségügyi nevelés fontosságát, alaptantervbe emelését.
Az oktatás arra is jó lenne, hogy megértessék, nem kell minden lázas állapot esetén orvoshoz fordulni. Egyszerű technikákkal le lehet vinni a 38 fokos lázat, és ha ez nem sikerül, akkor természetesen irány az orvos. Soós szerint a probléma egyik eleme éppen a rendszer egyik előnye: a könnyű hozzáférés az orvoshoz. Nyugat-Európában ez sokkal kevésbé jellemző, ott inkább az öngyógyításra és öngyógyszerezésre helyezik a hangsúlyt, persze az olyan esetekben, amikor a gyógyuláshoz nem feltétlenül szükséges az orvos. A téli szezonban aktuális a megfázásos megbetegedések terjedése, innen hoz példát Soós Zoltán is. Tapasztalata szerint ugyanis gyakori, hogy sokan úgy mennek orvoshoz, hogy meg sem próbálták otthoni praktikákkal csillapítani az enyhe megfázásos tüneteket: sem torokfertőtlenítő cukorkával, sem forró itallal.
Ahogy szerszámkészlet van otthon, úgy kellene mindenkinek gyógyszerkészletet is tartania, könnyen beszerezhető alapkészítményekkel, amik a kezdeti panaszokat enyhíthetik. Ma az a helyzet az egészségügyben, mintha otthon egy kép falra szegeléséhez is szakembert hívnánk.
– mondja az orvos.
Arra a kérdésre, miért pont most gondolta úgy, hogy szükség van szórólapokkal tájékoztatni az embereket, a nyíregyházi orvos elmondta, éppen a sürgősségi ellátás körül az utóbbi évben kialakult zajos anomáliák mutatják meg, mennyire fontos lenne a beteglétszám kordában tartása. A háziorvosi rendelőkön túl a sürgősségi osztályok érzik meg leginkább azt, hogy sokan indokolatlanul mennek orvoshoz. És miközben folyamatosan emelkedik a sürgősségi osztályokon az ellátandók száma, az SBO-k kapacitása bővülés helyett csökken. Vagyis: elértünk egy olyan pontot, mondja Soós Zoltán, amikor a sok beteget már csak nehezen lehet kezelni.
A rendelőkben kihelyezett szórólapoktól persze nem lesznek kevésbé zsúfoltak a sürgősségi osztályok és a háziorvosi rendelők. Soós szerint az edukációs programokon túl a lakosság prevenciós szűrővizsgálatokon való részvételének szelíd vagy erőteljesebb ösztönzése is legalább ilyen fontos lenne.
Eltűnőben a házi praktikák
Békássy Szabolcs dunavarsányi háziorvos szerint is a betegek gyakran a nem megfelelő ellátási szinten veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat. Az alapellátási ügyeletben is dolgozó doktor Soós Zoltánhoz hasonlóan kiemelte, az igazán komoly problémák éppen a háziorvosi ügyeletben jelentkeznek, mert a normális mértéknél gyakrabban fordul elő, hogy a betegek az ügyeletet a háziorvosi rendelés meghosszabbításának tekintik, és nem akkor veszik igénybe az ellátást, amikor igazán szükségük lenne rá, akadályozva ezáltal azon betegek ellátását, akik a sürgős segítségnyújtást valóban igénylik.
A Háziorvosok Online Szervezetének alapítója azt is általános problémának tartja, hogy a betegek többsége nem tudja, a tüneteivel hova forduljon. Erre a prevenciós szemlélettel működő praxisközösségek is hatékony megoldást nyújtanának, ahol egyszerre több terület szakértője (a háziorvos mellett például dietetikus, gyógytornász és akár pszichológus is) segítené a páciens betegútjának menedzselését.
Békássy Szabolcs egyáltalán nem lepődik meg az emberek bizonytalanságán, ha saját tüneteik értékeléséről van szó. Ennek legfőbb okát a családmodell megváltozásával magyarázza: megszűnt az a gyakorlat, hogy generációról generációra szállnak a házi praktikák az egyszerűbb egészségügyi panaszok enyhítésére, van viszont ügyelet és sürgősségi osztály, amit bárki bármikor igénybe vehet.
Halló, doki
Vannak a gyakorlatban is működő példák a betegek hatékony terelésére. Angliában például 2012 óta működik egy éjjel-nappal hívható segélyvonal, amin képzett szakemberek adnak tanácsot a betelefonálóknak, akiket aztán az egészségügy megfelelő csatornáiba terelnek tovább. A 111-es hívószámot bárki, bármikor, az Egyesült Királyság teljes területén tárcsázhatja, ha éppen nem tudja, az adott problémával hova forduljon, egyáltalán kell-e fordulnia bárhova is. A 111-es központ kimondott célja, hogy tehermentesítse az ellátórendszert, illetve ha valakinek mégis szüksége van ellátásra, a megfelelő helyre kerüljön, ne a rendszerben keringjen.
A hívószám akkor vehető igénybe, amikor valaki gyors segítségre szorul, de nincs életveszélyes állapotban, vagy amikor nem tudja, kit kell hívni az adott problémával. Az ingyenesen elérhető hívószolgálatot egy képzett tanácsadó csoport látja el, felmérik a hívók szükségleteit és biztosítják, hogy a megfelelő szolgáltatásban részesüljenek a lehető leggyorsabban. A központban dolgozó egészségügyi tanácsadók és nővérek, ha szükségét látják, hívják a mentőket, vagy időpontot foglalnak a betelefonálónak a háziorvoshoz, fogorvoshoz, esetleg elirányítják a legközelebbi patikához. Az is előfordulhat, arra vonatkozóan adnak tanácsot, hogy otthon, orvosi szolgáltatás igénybe vétele nélkül hogyan tudja a betelefonáló ellátni magát, például kullancscsípés esetén.
Magyarországon nem vehető igénybe ehhez hasonló telefonos segítség, az Országos Mentőszolgálat megkeresésünkre viszont azt közölte, hogy a 112-es segélyhívó vonalon érkező telefonhívások egy része nem segélyhívás, hanem „valami egyéb”, például valaki az ügyeletes patikáról érdeklődik, kéri, hogy kapcsolják a kórházat, vagy csak belenevet a telefonba és leteszi.
Kiemelt kép: Komka Péter / MTI
