Belföld
This photo taken on October 18, 2018 shows a worker welding truck parts at a factory in Weihai in China's eastern Shandong province. - China's economy grew at its slowest pace in nine years in the third quarter, as a campaign to tackle mounting debt and trade frictions with the US had an effect. (Photo by STR / AFP) / China OUT

Túlóraemelés nélkül is durván túlhajthatják a dolgozókat

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 11. 26. 16:58

Korábban a témában:

A szakszervezetek tiltakoztak a Munka Törvénykönyve (MT) tervezett változtatásai ellen, mert szerintük súlyosan sértik a dolgozók érdekeit az éves túlóramaximum emelése 300-ról 400-ra (kollektív szerződés esetén 250-ről 400-ra), illetve az, hogy a munkaidőkeret lehetséges hosszát egy év helyett három évben rögzítenék.

Employee in general store slicing meat in kitchen
Kihajtanák a dolgozókból a szuszt is, jön a modern rabszolgaság
Kiakadtak a szakszervezetek a kormány 400 túlórás tervén.

Már most is túllépik a maximális túlórát

Már most is túlmennek az előírható éves maximális túlórán egyes ágazatokban, állítja Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) elnöke. Példaként a közlekedési és a vasas szakszervezet által lefedett dolgozói kört említette, ahol már most is jóval meghaladják a túlóraplafont. Hogyan lehetséges ez? Különösen így ősz felé jellemző, hogy a munkáltató aláíratja a dolgozóval, hogy hajlandó 250 (kollektív szerződés esetén) illetve 300 órán felül is túlórázni. Ez jogellenes. Mégis bevett gyakorlat.
Sőt, ha ilyen történik, a dolgozók azt kérik rendre a szakszervezettől, hogy ne legyenek nagyon szigorúak ezekkel az aláírásokkal, mert ők szeretnének a túlórák révén több pénzt keresni.

Nem a munkaadók és munkavállalók törvénytelen összekacsintásával, extra túlórákkal kellene elérni, hogy a dolgozók jobban keressenek. Hanem tisztes bért kellene fizetni, a megengedett munkaidőre.

Ha rendesen megfizetnék a dolgozókat, akkor nem lenne szükség ilyen trükközésre. Sőt, munkaerőhiány sem lenne – jegyezte meg.

Budapest, 2016. február 19.
Az éves beszámolóról szavaznak a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában 2016. február 19-én. Szemben Kordás László, a szervezet elnöke.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Az éves beszámolóról szavaznak a Magyar Szakszervezeti Szövetség rendkívüli kongresszusán Budapesten, a VDSZ székházában. Szemben Kordás László, a szervezet elnöke.
Fotó: Kovács Tamás / MTI

A KSH adatai szerint 2018 január-szeptemberben nemzetgazdasági szinten majdnem 80 millió túlórát teljesítettek a magyarok.

A hároméves munkaidőkeret nem tárgyalási alap

A MASzSz hiányolja az előzetes egyeztetést, ezért szeretnék összehívatni a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF), hogy a kormánnyal és a munkáltatói érdekképviseletekkel is átbeszéljék a javaslatot. A szakszervezet azonban csak az egyik kérdésnél hajlana kompromisszumra. Munkaidőkeretet nagyon sok cég használ Magyarországon, de

hároméves munkaidőkeretet biztosan nem szeretne a szakszervezet. Ez egy rossz javaslat, nem tárgyalási alap

– szögezte le Kordás László.

Nem zárkóznának el viszont teljesen attól, hogy több lehessen az éves maximális túlórák száma, mert megértik, ha van ilyen munkáltatói igény. Cserébe viszont olyan változtatásokat szeretnének a MT-ben, amelyek a dolgozóknak kedveznének, ezeket a szakszervezet már korábban összefoglalta 49 pontban. Példaként említette, hogy a közszolgáltatóknál nem lehet eltérni a MT-től, akkor sem, ha ebben egyetértene a munkáltató és a szakszervezet is.

Olyan, mint a vasárnapi nyitvatartás

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Perlusz László szerint jó szándékú a tervezet, de némi finomításra szorul. A munkaerőhiány képzett dolgozók hiányát jelenti, és a versenyképes ágazatokat, azok beszállítói körét érinti a legjobban. Mára már olyan szintet ért el, hogy kellene pluszrugalmasság a foglalkoztatásban, amire a tervezet lehetőséget adna. Ezt a munkaadók támogatnák, mert lehetnek olyan iparágak, ahol tényleges segítséget jelenthet.

Azt viszont ők isnehezményezik, hogy az érdekképviseletekkel előzetesen nem egyeztettek a beterjesztők. Ha lettek volna előzetes egyeztetések, könnyebb lenne a változtatásokat átvinni – tette hozzá. Így most sok kérdés merül fel nemcsak munkavállalói, hanem munkáltatói oldalon is. Hogyan érinti a cégeket, ha éven túl nyúlik el a munkaidőkeret elszámolása? Csak azokat a nagyobb cégeket érinti majd a változtatás, ahol van kollektív szerződés, és a munkáltató kell, hogy egyeztessen a szakszervezettel, vagy esetleg a kisebb cégeket is? – mondott példákat.

A szakszervezetek reakcióira utalva megemlítette, a közlekedési szakszervezetek részéről felmerült, hogy majd az így is túlterhelt buszsofőrök a tizenötödik órában elalszanak. Ezt senki nem akarja, szó nincs róla, hogy ez lenne a cél. Ha lett volna előzetes egyeztetés, akkor az ilyen részletkérdéseket is lehetett volna előre tisztázni.

A VOSZ azt szeretné, hogy a munka világát érintő változásokról szakmai döntés szülessen.

A 400 túlóra, vagy a hároméves munkaidőkeret csak lehetőség, ugyanolyan, mint a vasárnapi nyitvatartás, vagy a rugalmasabb nyugdíjas munkavégzés. Nem kötelezőek. Ha a szakszervezetek úgy érzik, sérülhetnek a munkavállalók érdekei, az is azt jelzi, hogy szükség lenne egyeztetésre egy ilyen döntés előtt.

Budapest, 2010. január 18.
Egy buszsofõr elvesz egy járatjelzõ táblát a BKV óbudai telephelyén. A sztrájkot meghirdetõ szakszervezetek és a BKV menedzsmentje január 17-én este megállapodtak a kollektív szerzõdésrõl, így nulla órától felfüggesztették a sztrájkot. Normál menetrend szerint járnak a buszok, a villamosok, a trolik, valamint a metró- és a HÉV-szerelvények.
MTI Fotó: Kovács Attila
Egy buszsofőr elvesz egy járatjelző táblát a BKV óbudai telephelyén
Fotó: Kovács Attila / MTI

Milyen hatása lenne a változtatásnak?

A szakszervezeteknél kiverte a biztosítékot, hogy:

  • bármikor be lehetne rendelni a munkavállalókat túlmunkára,
  • a heti két pihenőnap bármely napra eshetne,
  • egyenlőtlen lenne a munkaidő-beosztás,
  • a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak csak havi egyszer maradhatnának otthon munkaszüneti napon (=vasárnap),
  • a hároméves maximális munkaidőkeret mellett elég lenne az azon felüli túlmunkák díjával és a szabadnapokkal háromévente elszámolni a dolgozóval.

A veszély valóban fennáll Vida Sándor munkajogász szerint is, de mint felhívta rá a figyelmünket, azért nem eszik olyan forrón a kását.

A dolgozó hozzájárulása nélkül nem megy

A munkaidőkeret emelése azoknál a munkavállalóknál lehetséges, akik már most is munkaidőkeretben dolgoznak. A munkaidőkeretet a munkaszerződésben, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó tájékoztatóban rögzítik. Ha változnak a feltételek ezekben a dokumentumokban, azt a munkavállalónak is el kell fogadnia (alá kell írnia).

Ugyanez a helyzet az elrendelhető túlóra maximumával is: csak a dolgozó hozzájárulásával emelhető a keret. És a dolgozó megteheti, hogy nem írja alá a változtatást, elutasíthatja a munkaadó emelési tervét.

Hiába változik a Munka Törvénykönyve, önmagában ettől még a munkáltató nem érvényesítheti a túlóra- és munkaidőkeret felemelését.

Ezek ugyanis lényeges változtatások, amelyekhez kell a dolgozó hozzájárulása is. Ha a MT-be bekerül a legfeljebb évi 400 túlóra és a maximum hároméves munkaidőkeret, az pusztán lehetőség, nem kötelező.

Óva inteném a munkavállalókat attól, hogy aláírják,

mondta a tervezett változtatásokra.

Az új munkavállalónak nehezebb dolga lesz

Kicsit más a felállás akkor, ha új munkavállaló felvételéről, új munkaszerződésről van szó: ekkor ragaszkodhat hozzá a munkáltató, hogy amit az MT megenged, azt kérje. De a munkavállaló ekkor is vétózhat, azzal, ha nem vállalja el a munkát, nem írja alá a felkínált szerződést. Ilyen munkaerőhiányos helyzetben mondhat nemet.

Ahol van kollektív szerződés, ott abban kell rögzíteni például azt, hogy mennyi lehet az éves túlóra maximuma, illetve a munkaidőkeret. Ehhez viszont kell a dolgozói érdekképviselet hozzájárulása. Magyarul a szakszervezet jóváhagyása nélkül nem kerülhetnek be a változtatások a kollektív szerződésbe.

Másrészt úgy nem lehet túlórát elrendelni, hogy a dolgozó következő napi munkavégzése megkezdéséig ne legyen meg a minimálisan előírt pihenőidő, ami az alapszabály szerint 11 óra, készenléti munkáknál pedig nyolc óra – jegyezte meg a munkajogász.

Kiemelt kép: AFP 

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

AACHEN, GERMANY - JANUARY 22: German Chancellor Angela Merkel and French President Emmanuel Macron sign the Aachen Treaty on January 22, 2019 in Aachen, Germany. The treaty is meant to deepen cooperation between the countries as a means to also strengthen the European Union. It comes 56 years to the day after then German Chancellor Konrad Adenauer und French President Charles de Gaulle signed the Elysee Treaty, or Joint Declaration of Franco-German Friendship. (Photo by Sascha Schuermann/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.