- Mindenki más számot tud, csak az biztos, hogy rengeteg uniós támogatástól esik el Magyarország.
- Egy részétől végleg el kell búcsúzni, mert szabálytalanságokat észleltek az Európai Bizottság auditorai, és büntetést javasoltak ezek miatt: a támogatások bizonyos százalékának megvonását.
- Más része nem vész el, de csak hónapok, esetleg 1-2 év múlva érkezik meg. Rendszerszintű szabálytalanságok miatt ugyanis sanszos, hogy a támogatások kifizetését egész operatív programokra felfüggeszti az Európai Bizottság.
- A viták rendezése után megint megnyitják a brüsszeli pénzcsapot, de addig a magyar költségvetésnek kell megelőlegeznie a támogatásokat. Pénzt kell összegereblyézni az államháztartáson belül, és hitelt felvenni kívülről a hiány befoltozására. Nőni fog az államadósság.
Megindult a licit, mennyi európai uniós támogatástól esik el Magyarország: a G7.hu 500 milliárd forint támogatásmegvonásról írt egy kormányzati jelentésre hivatkozva, Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője 1000 milliárdos nagyságrendű pénzvisszatartásról blogolt. Nagy összegek ezek ahhoz képest, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban az operatív programokban összesen durván 9500 milliárd forint támogatást oszthat el Magyarország. Ráadásul a 24.hu brüsszeli forrása szerint ezeknél is több pénzről van szó.
Mint korábban megírtuk, a magyar közbeszerzés ellenőrzés rendszere leszerepelt, hármas osztályzatot kapott a négyfokozatú skálán, vagyis azt állapították meg a brüsszeli auditorok, hogy nagy hibákkal működik. A megvizsgált projektekben rengeteg hibát találtak, az egyedi hibák miatt 103 milliárd forint támogatásmegvonást javasolt az Európai Bizottság, azaz minden tizedik eurót megvonná tőlünk.
A százmilliárdos büntetés tetejébe a rendszerszintű hibák miatt ugyancsak pénzügyi korrekciót kért, ami ennél is több lehet. A G7 által közölt 500 milliárd úgy jön ki, hogy a közbeszerzésellenőrzésen átment projektek becsült értékének, a kormányzati anyag szerint 4500 milliárd forint körüli összegnek a 10 százalékát vesszük. Ez a korrekció Európai Bizottság által ajánlott egyik lehetséges módja, az ellenőrzési mintában is alkalmazott 10 százalékos átalánnyal számolt levonás.
Az ellenőrző rendszer hármas osztályzata miatt az Európai Bizottság akár fel is függesztheti az összes operatív program támogatásának folyósítását, mondhatná, hogy nem megbízható rendszeren futottak át a nyertes projektek, és ezeket nem zsírozza az uniós polgárok adójával.
Az összes operatív program blokkolása, azaz a horizontális felfüggesztés azt jelentené,
Brüsszeli forrásból úgy tudjuk, az Európai Bizottságnak nem célja a teljes felfüggesztés. Valahogy így sejti a magyar apparátus is, a jelentésben legalábbis az IKOP (azaz az infrastruktúrafejlesztésre szolgáló operatív program) és a KEHOP (a környezeti és energia operatív program) felfüggesztésével számol legvalószínűbb forgatókönyvként. Azzal, hogy az idén 0,6 milliárd, jövőre 0,65 milliárd euró, vagyis összesen nagyjából 400 milliárd forint válna elérhetetlenné.
De nem feltétlenül így alakul majd a dolog, forrásaink szerint legalábbis három operatív program felfüggesztése a legesélyesebb: a KEHOP mellett a területfejlesztési (TOP) és a gazdaságfejlesztési és innovációs (GINOP) programé. A KEHOP-pal nagy bajok vannak, ez már tavaly nyár óta ismert, az összesen 420 milliárd forintnyi víziközmű-beruházások pályáztatása kapcsán a közbeszerzésellenőrzés rendszere teljesen megbukott. Az összesen 1100-1200 milliárd forintos TOP pedig szerepel Jávor Benedek blogjában is, mint amelynek várható felfüggesztését brüsszeli és kormányzati forrás is megerősítette. A területfejlesztési támogatások esetében az auditorok a szakmai vezérfonalat hiányolják a települések közötti támogatáselosztásnál, úgy érzékelik, hogy
Ha mindhárom operatív program finanszírozását felfüggesztik, akkor ez több lehet a Párbeszéd politikusa által megpedzett 1000-1200 milliárdnál is.
Pedig a kormányzati jelentésből kiderül, hogy már most sem állunk jól. Az idei évben Brüsszelbe küldeni tervezett 2,3 milliárd eurónyi számla egy részét nem tudjuk benyújtani, 1,3 milliárd „egyéb bizottsági auditok miatt az audit megállapítások rendezéséig nem küldhető ki”. Vagyis az 500 milliárd forint támogatásmegvonással fenyegető ügyön kívül is vannak olyan hibák, amelyek miatt nem tudjuk lehívni a támogatások egy részét.
A hivatalos adatok szerint az első nyolc hónapban 183 milliárd forintot utalt át az Európai Bizottság és eközben a magyar büdzséből 1385,5 milliárd forintot fizettek ki. A durván 1200 milliárdos különbözet növeli az államháztartás hiányát, és az államadósságot január és augusztus között. A büntetés, a támogatásvisszatartás egyaránt cash flow problémát okoz a költségvetésben, a lyukak betömése hitellel pedig az államadósságot növeli.
A költségvetési terhek csökkentésére már történtek lépések, így szeptember elején rendeletben mérsékelte a kormány az uniós projektek 50-75-100 százalékos előlegét. Ezt a magyar kormány eredetileg a gazdaság élénkítésére találta fel, és a szerződéskötés után nyomban, egyetlen kapavágás nélkül igényelhették a nyertesek. Az alsó hangon a projekt támogatásának felét kitevő előleget az első pillanattól vitatta az Európai Bizottság, és nem is volt hajlandó ilyen mértékű előfinanszírozásra. Az nem változott, hogy a szerződéskötést követően azonnal igényelhető az előleg, de például a nem önkormányzati, illetve állami szereplők 50 helyett 25 százalékra tarthatnak már csak igényt.
Legújabban pedig, amint arról a Népszava adott elsőként hírt, a korábban előlegként kifizetett támogatások fel nem használt, 50 millió feletti részét a kincstári számlára vissza kell vezetni. A fel nem használt pénzek eddig parkolhattak bankszámlán, akár kamatozhattak is, de most vissza kell folyatni a Magyar Államkincstárba, akkor ugyanis javítja az államháztartás egyenlegét.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget és az innovációs tárcát, mennyi pénzt, azaz mekkora pozíciójavulást várnak a szeptember végéig teljesítendő visszafizetéstől. Számot nem közöltek, az Innovációs és Technológiai Minisztérium megismételte a Pénzügyminisztérium közleményét, miszerint a kormány nem veszi vissza az önkormányzatoknak járó fejlesztési forrásokat, csupán a számla vezetője változik.
Az intézkedés az önkormányzatokat és a közvetetten vagy közvetlenül állami többségi tulajdonú cégeket érinti, a Zoom.hu százmilliárd forintos nagyságrendű várható visszafizetésről írt. Innen nézve különös megvilágításba kerül az a 20,2 milliárd forint jutalom (hivatalos nevén céljuttatás), amelyet a minisztériumokban szórtak ki az uniós pénzek gyors kifizetéséért. Most ugyanezeket a támogatásokat szedik vissza.
Mint megírtuk, 5-6 ezer minisztériumi dolgozót jutalmaztak meg az uniós pénzek kifizetésének felpörgetéséért, fejenként akár két évnyi illetményüket is megkaphatták.
Utolsó vérig
A kormányzati jelentés szerint a kormány utolsó vérig fog küzdeni az Európai Bizottság állításai ellen. Történelmi példákat hoz fel a kormányzati jelentés még az előző uniós ciklusból, a 2012-2013-as termésből arra, hogy megéri a hadakozás. Az úgynevezett mérnökügynél 1 év 4 hónapra szakadt meg a kifizetés, az aszfaltkeverőügyben 2 év és 10 hónapra nyúlt a pauza. Az előterjesztők azt a következtetést vonták le, hogy érdemes volt vitatkozni, mert az Európai Bizottság jelentéstervezete alapján becsült 130 milliárd, illetve 100 milliárd forint pénzügyi korrekciót sikerült 48-48 milliárdra ledolgozni. A 24.hu informátora azonban úgy emlékezett, hogy kivettek a vitatott csomagokból egyes beruházásokat, azokra nem igényeltek uniós pénzt, hanem a magyar költségvetésből finanszírozták. Tehát nem az bizonyosodott be, hogy szabályos volt az eljárás, mégis csökkent a büntetés.
Kiemelt kép: Thinkstock
