A CEU sorsa lassan másfél éve folyamatosan a figyelem középpontjában van Magyarországon. Nem is feltétlenül a magyarok felé, de a külföldi közvélemény számára mindenképp az. Ez persze nem akadályozza meg a kormányt abban, hogy figyelmen kívül hagyja a témát.
Augusztus 29-én, szerdán volt az első kormányülés Orbán Viktor szabadsága után. Legalább itt szóba kellett volna kerülnie a CEU ügyének, mivel az egyetem illetékesei többször is arról beszéltek, hogy ha a nyár végéig nincs rendezve az intézmény ügye, nem tudnak toborozni a következő tanévre.
Gulyás Gergely a pénteki kormányinfón azt mondta, nem volt napirenden az egyetem. Ez elvben megzavarhatta volna a CEU vezetését, mert így nehezebben tudnak elkezdeni a 2019/2020-as tanévre toborozni. De a toborzást már két hónappal ezelőtt jóváhagyta az egyetem kuratóriuma.
A valódi határidő a helyzet megoldására 2018 december 31. Január elsejétől ugyanis az egyetem nem működhet tovább úgy, hogy a kormány nem írta alá a megegyezést New York állammal. Ez a megegyezés azért kell, mert a kormány a felsőoktatási törvény módosításával azt próbálta elérni, hogy a CEU működése államközi szerződéshez legyen kötve.
Akkori tippek szerint Orbán így akarta elérni, hogy Donald Trumppal közösen írjanak alá egyezményt a CEU további működéséről, de számított arra is, hogy Trump nem fog sokat küzdeni a legnagyobb demokrata politikai donor, a milliárdos Soros György egyeteméért. Félreértette viszont az amerikai kultúrpolitikát az egyetemekkel kapcsolatban, hiszen ezek az intézmények az amerikai soft power és befolyás kiterjesztésére is szolgálnak, így ha lehetőséget ad egy magyarországi amerikai egyetem bezárására, azzal veszélybe sodorja a sokkal veszélyesebb politikai környezetben fekvő, mondjuk a bejrúti vagy kairói egyetemeket.
A másik, amit a magyar kormány félreértett, az volt, hogy pontosan milyen jogkörei vannak az amerikai szövetségi államnak. A CEU működéséről ugyanis nem Trumpnak, hanem New York állam kormányzójának kellett megegyeznie, mert az oktatás tagállami hatáskör. Az egész megegyezésre azért volt szükség, mert a CEU New Yorkban van bejegyezve, a magyar testvérintézmény, a Közép-Európai Egyetem viszont Magyarországon. A működésben és a gyakorlatban a két egyetem nem válik el egymástól, de jogilag igen.
A magyar kormány elvárta azt, hogy a CEU ugyanolyan oktatási tevékenységet végezzen New Yorkban, mint Budapesten, ezért az egyetem megegyezett a Bard College-dzsal, hogy ott is végeznek majd oktatási tevékenységet. Ennek ellenére a magyarok még mindig húzzák az időt, és nem írják alá a megegyezést, hiába felel meg minden módosított elvben az egyetem.
Ott volt Palkovics László még oktatási államtitkárként, Altusz Kristóf európai ügyekért felelős helyettes államtitkár, és Kumin Ferenc főkonzul, hogy átnézzék a két egyetem közös tanrendjét. Most augusztus van, és még mindig nem történt semmi.
A CEU szempontjából veszélyes lehetne a decemberi határidő közelsége, de közben történt pár dolog. Michael Ignatieff rektor azt mondta a Washington Postnak, hogy ha nyár végéig nincs megállapodás, Bécsbe költözik az egyetem. Erről egyelőre nincs szó, nincsenek ugyanis rákényszerítve.
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Bécsben március közepén már megállapodott a CEU egy campus létrehozásáról, amelynek a korábbi tervek szerint működőképesnek kell lennie 2019 szeptemberére. Azért akkorra, mert ha idén december végéig nincs megállapodás a kormánnyal, akkor a 2019-20-as évet már nem feltétlenül tudják elkezdeni Budapesten.
De az oktatásban nincsenek olyan tiltások, amelyekkel azonnal be lehet zárni egy egyetemet. Ha a kormány most nem adja meg az engedélyt, akkor a 2018-19-es évfolyam még befejezheti a saját képzését, így három évig még biztosan lesz oktatás Budapesten. Bár kétséges, hogy miért ne írnák alá a szerződést, hiszen a Közép-Európai Egyetem akkreditációját nemrég hosszabbították meg a magyar hatóságok újabb öt évre, a CEU pedig elvben minden változást teljesített, amit a kormány követelt.
Ha december végéig nem hagyja jóvá a megegyezést a kormány, akkor azzal a gyakorlatban aktívan betiltja az egyetem működését. A CEU viszont nem zárna be, hiszen nem sokkal utána újra tudnák kezdeni az oktatást a bécsi campuson, csak Magyarország vesztené el a legjobb posztgraduális képzéseit. Innentől viszont az a helyzet, hogy egyedül a kormány járhat igazán rosszul a CEU betiltásával.
Mert még azok a hírek is bejárják a világsajtót, hogy a CEU kénytelen volt megszüntetni a menedékjogot szerzetteknek nyújtott oktatási képzését, az OLive-ot. Ezt azért tette meg az egyetem, mert a bevándorlási különadóról szóló törvény nagyon homályosan határozza meg azt, hogy mi számít a bevándorlás támogatásának, vagy épp propagandának.
De azok a szervezetek, amelyeket bevándorlást segítőnek mondanak ki, 25 százalékos különadót fizethetnek. Igaz, a törvényből nem derül ki egyértelműen, hogy a különadó, mondjuk, az OLive-program költségvetésére vonatkozik-e, vagy az egész egyetemre. Előbbit talán még lenyelné a CEU, de a teljes egyetem költségvetésének negyede már több milliárd forintos tétel, aminek kifizetése ellehetetleníthetné az oktatást.
A felsőoktatási törvény módosítása volt az első a sorban, ahol a kormány nem adott valódi lehetőséget a véleményezésre, vagy a tárgyalásokra, alig egy héttel azelőtt küldték csak el a CEU-nak, hogy a parlamentben elfogadták volna. Ez mostanra felgyorsult, mert a gender szakokkal kapcsolatos módosítást már egy nappal korábban küldték csak el a két érintett egyetemnek.
Kiemelt kép: Berecz Valter / 24.hu
