Habár már csaknem két hónappal ezelőtt felröppent a hír, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter távozása után hamarosan megnyílhat a Sorsok Háza, továbbra is nagy a csönd a több mint hétmilliárd forintból felépített múzeum jövőjéről. Információink szerint mindez nem véletlen, ugyanis az a vizsgálat, amit Lázár utasítására a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) indított még 2014-ben az intézménynél, továbbra is folyamatban van.
Ráadásul mivel a vizsgálat még folyamatban van, részmegállapításainak közlését is megtagadta a 24.hu kérdésére a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. További kérdéseinkkel kerestük Gaál Szabolcs Barnát, a Kehi elnökét, valamint kabinetfőnökét is, de többször hívásunkra sem reagáltak.
A Kehi vizsgálatáról még a Magyar Nemzet számolt be 2015-ben. Figyelemre méltó, hogy a napilap kérésére szintén azért nem adta ki akkor a Kehi a „tanácsadási tevékenység” keretében végzett vizsgálat adatait, mert folyamatban lévő ügyről volt szó. Egyébként Lázár utasítására vélhetően azért tanácsadás keretében kezdték vizsgálni a beruházást, hogy a hivatalos ellenőrzésnél kevésbé direkt módszerrel tudják áttekinteni a lebonyolítás körülményeit. A volt miniszter többletforrásigény felmerülésére hivatkozva rendelt a Kehi-ellenőrzést, a tárca akkor úgy reagált az ügyben:
Lázár János az igény megalapozottságának megítéléséhez szükségesnek tartotta a beruházással kapcsolatos kormánydöntések eddigi végrehajtásának értékelését.
Noha forrásaink szerint Sorsok Háza zárva tartásának okai közt egyértelműen szerepel a Kehi vizsgálta, megkerestük a Miniszterelnökséget kérdéseinkkel. Főként arról érdeklődtünk, hogy a vizsgálat hátráltatja-e a múzeum megnyitását, valamint, hogy megvárják-e a vizsgálat végével az intézmény megnyitását, azonban a tárca nem válaszolt megkeresésünkre. Ahogy hiába kerestük Gulyás Gergelyt, az új kormány Miniszterelnökséget vezető miniszterét is.
A kormány 2013-ban határozta el, hogy a volt józsefvárosi pályaudvar területén létrehozza a holokauszt gyermekáldozatainak emlékhelyét. Az oktatási központként is funkcionáló múzeum megépítésének ötletgazdája Szita Szabolcs, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) igazgatója volt, de a projektet végül a Terror Háza Múzeum főigazgatójának irányításával kezdték meg, Schmidt Mária lett a szakmai vezető. Ám többen – köztük a Mazsihisz – is aggódtak amiatt, hogy Schmidt tirányításával a magyar hatóságok felelősségét mentegető kiállítás jön létre, a tanácsadó testületből pedig kiváltak nemzetközi tekintélyű szervezetek.
Schmidt akkor azt mondta, gondolni sem akarnak arra, hogy a Sorsok Házát nem sikerül megnyitni 2014 áprilisáig, a Holokauszt-emlékévre. Nem sikerült: az épületkomplexum 2015 tavaszára kész lett, de azóta sem nyitott meg. A kiállítás tervét mostanáig nem mutatták be.
Lázár János 2015-ben a Mazsihisz tiltakozására állíttatta le a beruházást, és közölte, hogy a Sorsok Háza akkor fog megvalósulni, amikor annak tartalmát a magyarországi zsidó közösségek támogatni tudják. Schmidt és Lázár ezután egymást okolta a patthelyzet miatt.
„Amíg Lázár János és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény” – írta tavaly szeptemberben a múzeum Facebook-oldalán Schmidt Mária, aki Lázár János kormányinfón elhangzott szavaira reagált. A miniszter azt mondta, ha rövid időn belül nem történik valami, akkor az épületegyüttes nem a holokauszt áldozatainak emlékközpontjaként fog működni, hanem keresnek valamilyen más funkciót. Igaz, azóta Lázár távozásával párhuzamosan Zoltai tanácsadói megbízása is megszűnt.
Az épület – amelyet F. Kovács Attila tervezett, az ő nevéhez fűződik a Terror Háza is – 2015 óta üresen áll, állagmegóvása pedig több mint 80 millió forintba került azóta az adófizetőknek évente. A cikkben látható képeink januárban készültek – akkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. adott lehetőséget az épület körbefényképezésére.
