Megdöbbentő, hogy Soros György hajói üzemszerűen szállítják Európába az Afrikából érkezőket, holott azokat az európai jogszabályok alapján eddig sem kellett volna fogadni – mondta a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Rogán Antal kifejtette: a menekültkvótáknál is nagyobb veszélyt jelentene, ha Brüsszel dönthetne arról, hogy az Európába érkezők közül ki számít menekültnek – pedig a kormány szerint már az is rettenetesen nagy veszély volt, még népszavazást is tartottak róla.
Rogán szerint a migráció a százezreket vagy millióikat befogadó államok számára súlyos, mindennapi gondot, Közép-Európa számára pedig a nyitott belső határok miatt veszélyt jelent. Magyarország ezért nem akar migránsokat befogadó állammá válni és nem is kötelezhető erre, hiszen az uniós csatlakozáskor nem vállalt ilyet és soha nem is fog – tette hozzá.
Közölte, hogy a kormány a következő hónapok uniós döntéshozatalában is azt fogja képviselni, hogy a migránsok elosztása nem megoldás, bajaikat a szülőhazájukban kell az EU támogatásával rendezni, nem pedig Európába hozni és a tagállamok között szétteríteni. Az uniós vezetés viszont szerinte a senki által el nem fogadott európai egyesült államok ideológiája mentén politizál a tagállamok érdekei helyett.
Rogán Antal szerint a tagállamoknak úgy kellene eljárni, ahogy a menekülteket szállító hajó kikötését a héten megtiltó Olaszország is tette, a menekültjogi problémákat az első biztonságos országban kell kivizsgálni, a Soros-szervezetek által finanszírozott NGO hajónak pedig vissza kell térnie Afrikába.
Rogán Antal kifogásolta, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján a következő uniós költségvetés minden támogatást mérsékelne a migráció kivételével, arra viszont három forrásból is költenének. A migrációs alap költségvetését jelentősen kibővítették, a már Európába érkezett migránsok ellátását mint szociális feladatot a kohéziós alapból fedeznék, emellett úgynevezett külső szerepvállalásra szánt összegek is ilyen célokat szolgálnának, a magyar határkerítést viszont utólag sem támogatják – tette hozzá. Meglepőnek nevezte egyúttal, hogy a tervezetben határvédelem helyett a „határmenedzsment” kifejezés olvasható.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a határvédelem költségeinek felét az EU-nak meg kellene térítenie minden tagállam számára, Magyarország így 150 milliárd forint támogatásra tartana igényt 2020 után az eddigi kiadások miatt. Szorgalmazta egyúttal a térség országainak gazdasági ösztönzését is, hiszen – mint mondta – az euróövezet tagállamaiban magas a költségvetési hiány és az eladósodás mértéke, Közép-Európa viszont a kontinens legjobban fejlődő régiója.
Kiemelt kép: Facebook
