2015 februárja óta tart a nyilvánosság előtti huzakodás Orbán Viktor miniszterelnök és az egykor a Fidesz gazdasági hátországát megszervező Simicska Lajos között, de három év után se csuklott össze teljesen az egykori gimnáziumi-egyetemi jó barát cégbirodalma. Bár az igaz, hogy
Az is megesett, hogy már nem a 2017-ben megtermelt nyereségből, hanem a felhalmozott tartalékból fizettek a részvényeseknek. Ez történt Simicska vagyonkezelőjénél, a Pro-Aurum Zrt.-nél, amely 167 milliós mínusszal zárt 2017-ben, de 1,8 milliárd forintot fizetett ki a részvényeseknek az előző években rendre 1,6 és 4 milliárd forint közötti nyereséget kimutató cég.
Mégis miért gondolják a kétkedők, hogy nem vérre megy a küzdelem? Csak néhány, egyenként milliárdos érv:
- nem húzták ki az állami termőföldet Simicska lába alól, pedig volt néhány földárverés az új klientúrának;
- kartellváddal és börtönfenyegetéssel indult az ügy, de végül 45 milliárd forintot fizetett ki az állam a leállított M4-es autópálya-építés munkálataira;
- az állami Szerencsejáték Zrt.-től még néhány hónapja is 2,3 milliárdos megrendelést kapott egy Simicska-cég;
- a pusztulásra ítélt Közgép Zrt.-nek élő szerződése van a kormány bankjával.
Csak Csányi Sándornak jutott több
Simicska Lajos változatlanul Észak-Dunántúl legnagyobb földesura, és az agrárcégei még jobban is teljesítettek 2017-ben, mint egy évvel korábban.
A Mezort Zrt. és a négy egykori állami gazdaság összességében több mint 1,6 milliárd forinttal növelte az árbevételét, és majdnem egymilliárd forinttal több nyereséget hoztak össze, mint egy évvel korábban. Mindezt úgy, hogy közben kicsit kevesebb agrártámogatáshoz jutottak, mint 2016-ban. A K-Monitor összesítése szerint csaknem 2,5 milliárd volt a Simicska-cégek szubvenciója, ennél csak Csányi Sándoréi kaszáltak többet, összesen több mint 4 milliárdot. A támogatást-nyereséget-osztalékot az első Fidesz-kormány alatt privatizált egykori állami gazdaságok földjeiből hozza ki Simicska, amit továbbra is az államtól bérel.
45 milliárdról sikerült megállapodni az állammal
A G-napot követő megtorlás első etapjában úgy nézett ki, hogy a közbeszerzéseken addig taroló építőipari érdekeltséget, a Közgép Zrt.-t eltakarítják az útból, fizetnie kell egy rakás büntetést, sőt a vezetői még börtönbe is mehetnek az M4-es sztráda Abony és Fegyvernek közötti szakaszának kartellgyanúval leállított építkezése miatt. A 2015 tavaszán kirobban balhé azonban tavaly év végére megállapodássá szelídült, peren kívül egyeztek meg az ellenfelek. Az állam fizetett, összesen 45 milliárd forintot a 29 kilométeres szakaszt elnyert három formációnak, így a Közgép-A-Híd duónak is. Hangsúlyozva, hogy kártérítés nem történt, csak az elvégzett munka és a felhasznált vagy a helyszínre szállított anyagok árát térítették meg. A piacon úgy tudták,
Az legfeljebb az adófizetőket érdekelheti, hogy az M4-es építését azóta újra elkezdték, és a herce-hurcától nem lett olcsóbb, sőt. Nem is autópálya lesz, és nem a Közgép építi, hanem a Mészáros Lőrinc köreihez tartozó Szijj László cégei, a Duna Aszfalt és a Hódút Kft.
Fotó: Oláh Tibor / MTI
Egy másik durván 100 milliárd forintos fenyegetés sem teljesedett be: az úgynevezett aszfaltkeverőügy kapcsán volt arról szó, hogy a diszkriminatív közbeszerzések nyertesének kell majd visszafizetnie az uniós támogatásokat.
Igaz, a Közgép enélkül is önmaga árnyékává töpörödött: a csúcson több mint 100 milliárd forint bevételt produkáló cég 2016-ban már csak 19 milliárdot hozott össze, és a 11 milliárdos osztalékcsúcshoz képest aprópénzt, 540 milliót hozott Simicskának.
A valaha 700 fős cég dolgozói létszáma pedig 80-ra apadt.
A nagy háborúskodás közepette érdekes adalék viszont, hogy mintha nem szakadtak volna el teljesen az állami finanszírozás szálai, a mérlegbeszámolóban felbukkan a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-vel kötött, 16 milliárdos garancia- és hitelkeret szerződés. A kormány bankja a második Orbán-kormány idején egyedi döntésekkel nyújtott céges hiteleket, s a listavezető 2012-ben – az Átlátszó oknyomozó portál közlése szerint – a Közgép volt 34 milliárd forintos hitelkeret-szerződéssel.
Durván visszaesett a médiabirodalom
Már a 2016-os eredménye alapján is temette a Forbes Simicska kiterjedt médiacéghálóját. A 2017-es mérlegek további veszteséghegyeket mutatnak, ugyanakkor a vállalkozásokból még mindig ki tudott venni Simicska, a nagyobb cégek mérlegei alapján 1,275 milliárd forintot. Részben állami segítséggel.
A műsorkészítő cég 2017-ben 2,39 milliárd forint bevételt kasszírozott, szinte forintra annyit, mint az előző évben. Adózott eredménye némileg csökkent, 722 millióról 551 millió forintra, ezt fizették ki szinte maradéktalanul osztalékként. A Zoom cikkéből az derült ki, annyira nem marketingelte az állami cég a Simicska-megrendelést: bár hónapokkal korábban keletkezett, a szerződést csak az április 8-ai választás után tette közszemlére a honlapján. A Hung-Ister szerződésén próbáltak fogást találni, de olyan jól sikerült körülbástyázni, hogy úgy tűnik, 2019-ig, a kontraktus lejártáig húzhatja a hasznot az állami szerencsejáték-szervezőtől. Sőt, a teljes éves forgalmát a Szerencsejáték Zrt.-s megrendelések biztosíthatják.
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Viszonylag jól fialt a Simicska-média egyik fő cége, a Publimont Hirdetésszervező Kft. is, 300 millió osztalékot hozott. Bár a békeévekben még 8 milliárd forintos forgalmú cég bevétele tavaly már a 4 milliárdot se érte el,
A jelek szerint Simicska amit csak lehetett, kivett a cégeiből, legalábbis az Euro Publicity Kft.-ből a 71 milliós nyereséget az eredménytartalékból egészítette ki, hogy 275 millió osztalékot fizethessen. A Mahir Cityposter Kft.-nél ugyancsak az eredménytartalékhoz nyúltak, 150 milliót vettek ki a plakátháborúban megtépázott cégből. Egyébként a viharok közepette 2017-ben jobban teljesített a társaság: 749 millió forint bevételt könyvelt el, az előző évben 682 milliót. Igaz, közben az adózott eredménye felére esett, 157 millióról 88 millió forintra (de ez összefügg a fővárossal folyó plakátperrel, emiatt 50 millió forint céltartalékot képzett a cég).
Az osztalékoknál azonban sokkal nagyobbak a veszteségek a médiaportfólióban. A HírTv egymaga 1,4 milliárd forint mínuszt mutatott ki (a csatornánál súlyos leépítés is kezdődött a parlamenti választást követően), a rögtön a választás után megszüntetett Magyar Nemzetet kiadó Nemzeti Lap- és Könyvkiadó pedig 919 millió forint veszteséget könyvelt el tavaly. Csak a zuhanás érzékeltetésére: ezek a cégek kormányzati hátszéllel, 2012-ben még 9 milliárd, illetve 3 milliárd körüli árbevételt könyvelhettek el, együttes nyereségük pedig 1,3 milliárdnál is több volt.
Kiemelt képünkön munkagépek dolgoznak az épülő M4-es autópálya nyomvonalán Szolnok határában 2014 áprilisában. Fotó: MTI/Mészáros János
