A kormányfő hozzátette, ez látható az adórendszeren, a költségvetési gazdálkodáson, a befektetéstámogatási rendszeren, a külpolitikán, a határvédelmen vagy a migrációs politikán is.
A saját logikánkat követjük, ehhez jó adottságaink vannak, a svédekhez hasonlóan egyedülálló a nyelvünk és egyedülálló az észjárásunk
– jelezte.
Mint fogalmazott, akkor járunk el helyesen, ha a saját észjárásunknak megfelelően – a magunk akarata szerint – a valóságot is képesek vagyunk hajlítani. Politikusként ebben látja az innováció lényegét.
Azt mondta, a telekommunikáció európai úttörői között a kezdetek óta ott voltak a svédek mellett a magyarok is. Puskás Tivadarnak köszönhetően Magyarország gyorsan a távközlés élvonalába került. Ez az Ericsson alapítójának, a svéd telekommunikáció atyjának, Lars Magnus Ericssonnak is feltűnt, 1911-ben az első külföldi beruházó Magyarországon ebben a szektorban az Ericsson volt.
A magyaroknak ez történelmi pillanat volt, több mint 100 éve stratégiai szövetséget kötöttek a svédekkel, akkor talán egy lépéssel a világ előtt járva
– fűzte hozzá.
Ugyanilyen lépéselőnyt szeretnének kialakítani most, amikor forradalmi átalakuláson megy keresztül az egész világ, és a telekommunikációs szektor.
Orbán Viktor biztató jelnek nevezte, hogy a magyar gazdasági fejlődés közel negyedét az elmúlt években a digitális gazdaság adta. Ez a szektor már most stratégiai jelentőségű. Szerinte kellene még néhány ezer exportképes kkv, és mintegy tízezer fiatal mérnök és informatikus is.
A magyar kormány a gazdaságpolitikában emellett a jövő mellett kötelezte el magát: hódítói és nyertesei akarnak lenni az egyre bővülő világnak, amit a robbanásszerű fejlődést mutató tudomány kínál. Azért hozták létre az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy a magyarok is ott lehessenek a jövőt felfedező és meghódító nemzetek között. Kijelentette, megértették, hogy a jövőben azok az országok lesznek versenyképesek, amelyek felkészítik munkavállalókat és vállalataikat az új technológiák alkalmazására.
Rámutatott arra is, hogy a rendszerváltozáskor az Ericsson nem összeszerelő üzemet, alkatrészgyárat hozott létre Magyarországon, hanem azonnal szoftverfejlesztő-központot alapított. Villámgyorsan felismerték, hogy a magyar szellem igazi európai minőséget képvisel, már 1992-ben a BME-vel laboratóriumot létesítettek a nagysebességű hálózatok kutatására – idézte fel a miniszterelnök.
Az Ericsson korábbi elnökének válasza szerint az Ericsson oda költözik, ahol a tudás lakik. Magyarország mindig is a tudás otthona volt
– húzta alá Orbán Viktor.
A vezérigazgatóval folytatott tárgyalásaik szerint négy dologgal tehetik sikeressé a stratégiai szövetségüket, ezekkel lépéselőnyre tehetnek szert a globális versenyben.
Ezek együtt Európa kevés országában vannak meg:
- a kiváló szakemberek,
- nagy tudásbázison alapuló modern oktatás,
- a k+f kormányzati szintű támogatása
- és az ágazat iránt elkötelezett költségvetési politika.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
